hirdetés
2024. december. 22., vasárnap - Zéno.
hirdetés

Korányi: élen a tüdőrák kezelésében és kutatásában

A rák elleni küzdelem világnapja apropóján az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet egésznapos továbbképzést is hirdetett.

Minden év február 4-én tartják a rák elleni küzdelem világnapját, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a betegségre és hangsúlyozza a megelőzés, illetve a megfelelő kezelés fontosságát – jelentette ki sajtótájékoztatón Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója. Hozzátette: az intézmény a tüdődaganatos megbetegedések kezelése mellett hangsúlyt helyez a megelőzésre és a rehabilitációra, valamint jelentős szerepet vállal az ezzel kapcsolatos tudományos kutatásokban is.

Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet a tüdőbetegségek kezelésének centrumaként a tüdőrák ellátásában is széles vertikumot képvisel. Az intézmény szinte teljes körű lehetőségekkel rendelkezik mind a képalkotó, mind az invazív diagnosztikai vizsgálatok területén. Hangsúlyozandó, hogy akkor van legnagyobb esély a gyógyulásra, ha időben felfedezésre kerül a daganatos elváltozás – emelte ki a főigazgató. Az időben, azaz korai stádiumban felfedezett betegség esetén műtéti beavatkozás az elsődleges. Amennyiben a betegség már előrehaladott, úgy komplex kezelési stratégia szükséges. A terápiás lehetőségek köréből a személyre szabott kezelés során célzott kezelés, kemoterápia vagy az immunterápia alkalmazása is az ellátás napi rutinjának részét képezi. Az ellátás során egyre inkább kiemelt szerepe van a rehabilitációnak, ami a betegek légzési képességének javítását célozza, fontos a műtét előtt és a műtéten átesett betegek estén is. A végstádiumú tüdőrákos betegek lehető legmagasabb színvonalú ellátásához az intézményben található az ország egyik legnagyobb hospice-palliatív osztálya – nyilatkozta Bogos Krisztina.

Rényi-Vámos Ferenc, az intézet Mellkassebészeti Centrum vezető főorvosa elmondta: az intézmény Mellkassebészeti Osztályán komoly infrastrukturális és szakmai fejlesztések történtek az elmúlt időszakban. Ezáltal a betegek kétágyas, fürdőszobás, klimatizált, EKG monitorral felszerelt kórtermekben gyógyulnak. A mellkassebészeti műtétek 90%-át tüdőrákos betegeken végzik, a műtőben pedig a világon jelenleg ismert összes legkorszerűbb orvostechnikai eszköz megtalálható. Kiemelte, hogy a beavatkozások nagy részét minimálinvazív – kulcslyuktechnika – módszerrel végzik. Ennek köszönhetően a betegek kórházi ápolásának ideje jelentősen lerövidült, a műtét utáni fájdalom pedig a töredékére csökkent. A koronavírus-járvány alatt az intézmény a legsúlyosabb betegek ellátását vállalta, az Intenzív Osztályon kialakított ECMO-központban történtek az életmentő műtüdőkezelések. Ezek tapasztalatait a mellkassebészetben felhasználva ma már olyan betegeket is meg tudnak operálni az eljárás segítségével, akiknél erre korábban még nem volt lehetőség – mutatott rá a professzor.

Balról jobbra: Mencser Éva, a Lélek-zet Egyesület elnöke, Bogos Krisztina főigazgató, Rényi-Vámos Ferenc centrumvezető főorvos és Döme Balázs osztályvezető főorvos a rák elleni küzdelem világnapja alkalmából szervezett sajtótájékoztatón Budapesten, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Balról jobbra: Mencser Éva, a Lélek-zet Egyesület elnöke, Bogos Krisztina főigazgató, Rényi-Vámos Ferenc centrumvezető főorvos és Döme Balázs osztályvezető főorvos a rák elleni küzdelem világnapja alkalmából szervezett sajtótájékoztatón Budapesten, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Mivel a tüdőrákot az esetek nagy részében már előrehaladott, nem operálható stádiumban fedezik fel, így kiemelt jelentősége van a betegség korai szűrésének – hangsúlyozta Döme Balázs, az intézmény Tumorbiológiai Osztályának vezető főorvosa. Az Intézet nemzetközi kutatócsoportokkal együttműködve tanulmányozza a gyors növekedésű és fokozott áttétképződési hajlammal bíró kissejtes tüdőrákot, amely hazánkban a tüdőrákos esetek megközelítőleg 14%-áért felelős. A kissejtes tüdőrákos betegek vérében vagy sebészileg eltávolított szövetmintáin vizsgálják például ezen daganattípusra jellemző fehérjéket, amely fehérjék elemzése új diagnosztikus és terápiás megközelítéshez vezethet. A betegség másik típusa, a nem-kissejtes tüdőrák, esetében is több olyan fehérjét azonosítottak, amelyek előre jelezhetik a betegség kimenetelét. A kutatásoknak köszönhetően arra vonatkozóan is információt kaphatunk, hogy az alkalmazni kívánt terápia a betegség lefolyására várhatóan milyen hatást gyakorol. Az OKPI-ben végzett kutatások révén lehetőség nyílik a tüdődaganatokban új biomarkerek azonosítására, valamint új terápiás stratégiák fejlesztésére, tájékoztatott a főorvos.

A Lélek-zet Egyesület hazánkban az első és egyetlen olyan szervezet, amely biztosítja a tüdőrákos betegek és hozzátartozóik teljes körű támogatását, miközben fejleszti az orvos-beteg kommunikáció hatékonyságát, valamint szakmai kapcsolatépítést végez. Mencser Éva, az egyesület elnöke elmondta, hogy tevékenységükkel ráirányítják a figyelmet a tüdőrákos betegséggel küzdők helyzetére és a tüdődaganatok kialakulásának kockázataira, továbbá részt vesznek a szűrésekkel és kezelésekkel kapcsolatos ismeretek terjesztésében.

A világnap apropóján az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet egésznapos továbbképzést is hirdetett. A szakmai előadások középpontjában a tüdőrák megelőzésének, felismerésének és kezelésének aktuális lehetőségei, valamint a daganattal kapcsolatos legújabb hazai és nemzetközi kutatási eredmények állnak.

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés