2021. május. 11., kedd - Ferenc.
hirdetés
hirdetés

NSAID-ok és szívleállás

A nemszteroid gyulladásgátlók használata együtt jár a szívleállás fokozott kockázatával, állapítja meg egy nagy esetszámú dán vizsgálat eredményeképpen a European Heart Journal - Cardiovascular Pharmacotherapy legutóbbi száma. A kutatók a diclofenac kerülését és az ibuprofenhasználat korlátozását ajánlják.

Bár a lakosság veszélytelennek gondolja őket, a nemszteroid gyulladásgátlók (NSAID) használata együtt jár a kórházon kívüli szívleállás fokozott kockázatával, hívja fel a figyelmet Kathrine B. Sondergaard és munkatársainak tanulmánya (Non-steroidal anti-inflammatory drug use is associated with increased risk of out-of-hospital cardiac arrest: a nationwide case–time–control study).

A NSAID-ok világszerte a leggyakrabban használt gyógyszerek között vannak, és közülük több is, így pl. az ibuprofen, vény nélkül kapható. Mint Gunnar H. Gislason, a koppenhágai egyetemi kórház kardiológus professzora, a tanulmány egyik utolsó szerzője nyilatkozatában kifejti, mivel a NSAID-ok egy része recept nélkül és bármiféle tanács vagy mennyiségi korlátozás nélkül hozzáférhető, ez azt az üzenetet közvetíti a lakosságnak, hogy ezek a szerek biztonságosak. Ezzel ellentétben számos korábbi tanulmány kimutatta már, hogy fokozzák pl. a kardiovaszkuláris kockázatot.

A jelen tanulmány a NSAID-használat és a hirtelen szívleállás közötti kapcsolatot vizsgálta; az egész országra kiterjedő szívleállás-regiszter alapján azonosítva bevonták valamennyi dán beteget, aki 2001 és 2010 között szívleállást szenvedett el. A kutatók összegyűjtötték a dán gyógyszertárakból az 1995 óta kiváltott NSAID-ok adatait is, közte a nemszelektív NSAID-ok (diclofenac, naproxen, ibuprofen) és a szelektív COX-2 gátlók (rofecoxib, celecoxib) adatait is.

A NSAID-használat és a szívleállás közötti kapcsolatot eset-idő-kontroll vizsgálati dizájn segítségével állapították meg: valamennyi páciens vizsgálati alanyként és kontrollként is szolgált két különböző időperiódusban, ezáltal küszöbölve ki a krónikus komorbid állapotok zavaró hatását. A szívleállás előtti 30 nap során történő NSAID-használatot (vizsgálati periódus) egy olyan korábbi 30 napos periódussal hasonlították össze, amit nem követett szívleállás (kontroll periódus).

A vény nélküli szerhasználatról nem szereztek információt; Dániában az egyetlen recept nélkül kapható NSAID az ibuprofen, és a szer ilyen formában csak 200 mg-os dózisú kiszerelést tartalmazó, kis dobozokban kapható. Mivel a betegek saját kontrolljaikként szolgáltak, az ibuprofenhasználat alábecsülése valószínűleg egyenlően oszlott meg a vizsgálati és a kontroll periódusban.

A 10 éves vizsgálat alatt összesen 28 947 dán beteg szenvedett el kórházon kívüli hirtelen szívleállást, ezek közül 3376 főt kezeltek NSAID-dal a szívleállás előtti 30 napban. A leggyakrabban alkalmazott NSAID az ibuprofen és a diclofenac volt, az össz-NSAID-használat 51 és 22%-ával.

A bármilyen NSAID-használat együtt járt a szívleállás kockázatának 31%-os növekedésével, míg a diclofenac-használat 50%-os, az ibuprofen-használat 31%-os kockázatnövekedést eredményezett. A naproxen, a celecoxib és a rofecoxib esetében – valószínűleg a kis esetszám miatt – nem lehetett összefüggést kimutatni.

Gislason nyomatékosítja: a gyakori ibuprofen- és diclofenac-használat egyaránt együtt jár a szívleállás szignifikáns kockázatnövekedésével; csak valid indikáció esetén szabadna használni ezeket a szereket, és a kardiovaszkuláris kockázati tényezővel rendelkezőknek kerülnie kellene a használatukat.

A NSAID-ok kardiovaszkuláris ártalmait több hatásmechanizmus is magyarázza. Így a vérlemezkék befolyásolása révén fokozzák a vérrögképződést, szűkítik az artériákat, növelik a folyadékretenciót és a vérnyomást. A professzor azt is hozzáteszi, hogy ezeket a szereket nem lenne szabad benzinkutaknál árusítani, ahol a vásárlók nem kapnak tanácsot használatukkal kapcsolatban; a vény nélküli vásárlás csak gyógyszertárakban lenne megfelelő, korlátozott mennyiségben. Az ibuprofen használatát maximum napi 1200 mg-ra kellene korlátozni; a naproxen valószínűleg a legbiztonságosabb NSAID, abból napi 500 mg a maximálisan fogyasztható. A diclofenac a legkockázatosabb NSAID, használatát el kellene kerülni, folytatja a kardiológus, főleg, mivel vannak szereink, amik hasonlóan hatásosak, de biztonságosabbak.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.

A május elsején hatályba lépő kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, hogy van-e védettségük, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk.