NSAID-ok és szívleállás

Bár a lakosság veszélytelennek gondolja őket, a nemszteroid gyulladásgátlók (NSAID) használata együtt jár a kórházon kívüli szívleállás fokozott kockázatával, hívja fel a figyelmet Kathrine B. Sondergaard és munkatársainak tanulmánya (Non-steroidal anti-inflammatory drug use is associated with increased risk of out-of-hospital cardiac arrest: a nationwide case–time–control study).

A NSAID-ok világszerte a leggyakrabban használt gyógyszerek között vannak, és közülük több is, így pl. az ibuprofen, vény nélkül kapható. Mint Gunnar H. Gislason, a koppenhágai egyetemi kórház kardiológus professzora, a tanulmány egyik utolsó szerzője nyilatkozatában kifejti, mivel a NSAID-ok egy része recept nélkül és bármiféle tanács vagy mennyiségi korlátozás nélkül hozzáférhető, ez azt az üzenetet közvetíti a lakosságnak, hogy ezek a szerek biztonságosak. Ezzel ellentétben számos korábbi tanulmány kimutatta már, hogy fokozzák pl. a kardiovaszkuláris kockázatot.

A jelen tanulmány a NSAID-használat és a hirtelen szívleállás közötti kapcsolatot vizsgálta; az egész országra kiterjedő szívleállás-regiszter alapján azonosítva bevonták valamennyi dán beteget, aki 2001 és 2010 között szívleállást szenvedett el. A kutatók összegyűjtötték a dán gyógyszertárakból az 1995 óta kiváltott NSAID-ok adatait is, közte a nemszelektív NSAID-ok (diclofenac, naproxen, ibuprofen) és a szelektív COX-2 gátlók (rofecoxib, celecoxib) adatait is.

A NSAID-használat és a szívleállás közötti kapcsolatot eset-idő-kontroll vizsgálati dizájn segítségével állapították meg: valamennyi páciens vizsgálati alanyként és kontrollként is szolgált két különböző időperiódusban, ezáltal küszöbölve ki a krónikus komorbid állapotok zavaró hatását. A szívleállás előtti 30 nap során történő NSAID-használatot (vizsgálati periódus) egy olyan korábbi 30 napos periódussal hasonlították össze, amit nem követett szívleállás (kontroll periódus).

A vény nélküli szerhasználatról nem szereztek információt; Dániában az egyetlen recept nélkül kapható NSAID az ibuprofen, és a szer ilyen formában csak 200 mg-os dózisú kiszerelést tartalmazó, kis dobozokban kapható. Mivel a betegek saját kontrolljaikként szolgáltak, az ibuprofenhasználat alábecsülése valószínűleg egyenlően oszlott meg a vizsgálati és a kontroll periódusban.

A 10 éves vizsgálat alatt összesen 28 947 dán beteg szenvedett el kórházon kívüli hirtelen szívleállást, ezek közül 3376 főt kezeltek NSAID-dal a szívleállás előtti 30 napban. A leggyakrabban alkalmazott NSAID az ibuprofen és a diclofenac volt, az össz-NSAID-használat 51 és 22%-ával.

A bármilyen NSAID-használat együtt járt a szívleállás kockázatának 31%-os növekedésével, míg a diclofenac-használat 50%-os, az ibuprofen-használat 31%-os kockázatnövekedést eredményezett. A naproxen, a celecoxib és a rofecoxib esetében – valószínűleg a kis esetszám miatt – nem lehetett összefüggést kimutatni.

Gislason nyomatékosítja: a gyakori ibuprofen- és diclofenac-használat egyaránt együtt jár a szívleállás szignifikáns kockázatnövekedésével; csak valid indikáció esetén szabadna használni ezeket a szereket, és a kardiovaszkuláris kockázati tényezővel rendelkezőknek kerülnie kellene a használatukat.

A NSAID-ok kardiovaszkuláris ártalmait több hatásmechanizmus is magyarázza. Így a vérlemezkék befolyásolása révén fokozzák a vérrögképződést, szűkítik az artériákat, növelik a folyadékretenciót és a vérnyomást. A professzor azt is hozzáteszi, hogy ezeket a szereket nem lenne szabad benzinkutaknál árusítani, ahol a vásárlók nem kapnak tanácsot használatukkal kapcsolatban; a vény nélküli vásárlás csak gyógyszertárakban lenne megfelelő, korlátozott mennyiségben. Az ibuprofen használatát maximum napi 1200 mg-ra kellene korlátozni; a naproxen valószínűleg a legbiztonságosabb NSAID, abból napi 500 mg a maximálisan fogyasztható. A diclofenac a legkockázatosabb NSAID, használatát el kellene kerülni, folytatja a kardiológus, főleg, mivel vannak szereink, amik hasonlóan hatásosak, de biztonságosabbak.