Nem feltétlenül szükségesek invazív vizsgálatok a női inkontinencia kezelésében
A FUTURE klinikai vizsgálat eredményei szerint az invazív urodinamikai vizsgálat helyett az általános CCA állapotfelmérés is ugyanolyan sikeres a kezelés módjának megállapításához.
A The Lancet folyóiratban március 22-én jelent meg a University of Aberdeen kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása, hogy az invazív urodinamikai vizsgálatok helyett a non-invazív általános klinikai állapotfelmérés alkalmazása ugyanolyan hasznos lehet a női vizelet-inkontinencia kezelésének irányításában, viszont sokkal költséghatékonyabb és a betegek számára kényelmesebb, ráadásul jóval gyorsabb vizsgálatnak minősül. Az eredmények az Egyesült Királyságban végzett FUTURE klinikai vizsgálatból származnak, amelyet a kutatók az Európai Urológiai Társaság (EAU) madridi kongresszusán mutattak be. Ez a tanulmány a világ első randomizált, kontrollált kísérlete az invazív urodinamikai vizsgálatok klinikai és költséghatékonyságának vizsgálatára. A vizsgálat a nők egy olyan csoportjára összpontosított, akik hiperaktív hólyag vagy sürgősségi inkontinencia bizonyos típusaiban szenvednek, és nem reagáltak jól a kezdeti kezelésekre.
Az ilyen típusú inkontinencia első vonalbeli kezelései közé tartoznak a medencefenék-gyakorlatok, valamint a gyógyszeres kezelések, és az invazív urodinamikai vizsgálatra való beutalással megállapítható, hogy állapotukat a hólyagban lévő túlműködő detrusor izom okozza-e. A nők ezen csoportja esetében az invazív urodinamikai vizsgálatot több mint 40 éve általánosan alkalmazzák a klinikai gyakorlatban. Ez a vizsgálat azt tárja fel, hogy a húgyhólyag mennyire jól tárolja és engedi ki a vizeletet, ám sokak számára kifejezetten kényelmetlen: a vizsgálatok során a hólyagba bevezetett katéteren keresztül vízzel töltik fel a hólyagot, egy másik katétert pedig a hüvelybe vagy a végbélbe vezetnek be, hogy megmérjék a hólyagban és a hasüregben lévő nyomást.
A mostani kutatás eredményei szerint azonban a női inkontinencia átfogó klinikai állapotfelmérése (CCA; Comprehensive Clinical Assessment) a feltételezések szerint ugyanilyen hasznos információkat tár fel a kezelés irányításához, anélkül, hogy invazív vizsgálatra lenne szükség. A CCA részletes orvosi kérdőívet, alapos fizikális vizsgálatot, hólyagnaplót és „köhögési tesztet” tartalmaz a stressz-inkontinencia felmérésére, valamint tartalmazhat vizeletvizsgálatot és a vizeletürítés után a hólyagban maradt vizelet mennyiségét mérő tesztet is. A FUTURE klinikai vizsgálat során 63 brit kórházban összesen 1099 beteg részvételével azt elemezték, hogy az urodinamikai vizsgálat vagy a CCA által irányított kezelési tervek hasonló arányban vezetnek-e sikeres kimenetelű kezelésekhez, vagy feltétlenül szükség van az invazív vizsgálatra.
A vizsgálatba olyan nőket vontak be, akiknek túlműködő hólyagjuk vagy vizeletinkontinenciájuk volt, amelyet elsősorban a hirtelen vizelési inger jellemzett, és amely nem reagált az első vonalbeli kezelésekre. A résztvevőket több karra randomizálták: az egyik karon invazív urodinamikai vizsgálaton és CCA-n estek át a betegek, míg a másik kar betegcsoportja csak CCA-n vett részt. A 15-24 hónapos követési időszak alatt a résztvevőket arra kérték, hogy számoljanak be a felkínált kezelés sikerességéről. A vizsgálat nem talált szignifikáns különbséget a két értékelési forma között: a nők 23,6%-a számolt be arról, hogy tünetei „nagyon” és „sokat” javultak az urodinamikai csoportban, míg a csak CCA-t végző csoportban 22,7%, ami azt mutatja, hogy mindkét értékelés hasonló, a betegek által bejelentett eredményeket eredményez.
Az eredmények tükrében a kutatók azt javasolják, hogy a kezelő orvosok mostantól szelektívebben határozhatják meg, hogy kit utaljanak invazív urodinamikai vizsgálatokra. A kutatás vezetője, Mohamed Abdel-Fattah professzor így nyilatkozott: “Az invazív urodinamikai vizsgálatok kínos és kényelmetlen eljárások lehetnek. Sok nő számára, akik a vizeletinkontinencia ezen típusának kezelésére alkalmas kezelés megtalálásával küzdenek, a mi vizsgálatunk azt mutatja, hogy többé nem kell átélniük ezt a kellemetlen élményt ahhoz, hogy javulást érjenek el mind a tüneteik, mind életminőségük tekintetében. Az invazív urodinamikai vizsgálaton átesett nők a vizsgálati eredmény alapján személyre szabottabb kezelést kaptak, ám ez a betegek által a kezelések után leadott jelentések szerint nem jelentett sem jobb sikerességi arányt, sem a nők életminőségének nagyobb mértékű javulását vagy kevesebb nemkívánatos eseményt. Egyértelmű, hogy ebben a női kohorszban a CCA vizsgálatok önmagukban elegendő információt nyújtanak ahhoz, hogy a kezelő orvos sikeres kezelési tervet készíthessen azon betegek számára, akik nem reagálnak az első vonalbeli kezelésekre, így az orvosok sokkal szelektívebbek lehetnek abban a tekintetben, hogy kiket utalnak urodinamikai vizsgálatra.”
A CCA-t szakápoló vagy kórházi orvos végezheti, és nem igényel speciális felszerelést. Az invazív urodinamikai vizsgálatokhoz azonban szakorvosi beutaló szükséges, több munkatársat és speciális felszerelést igényel, ráadásul általában több hetes vagy hónapos várakozás után végzik el. A mostani vizsgálatban a kutatók gazdaságossági értékelést is végeztek, és arra a következtetésre jutottak, hogy az urodinamikai vizsgálat a nők ezen csoportja esetében nem nyújt megfelelő ár-érték arányt.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Uncomfortable bladder tests for female incontinence can be avoided, say researchers
Irodalmi hivatkozás:
Invasive urodynamic investigations in the management of women with refractory overactive bladder symptoms (FUTURE) in the UK: a multicentre, superiority, parallel, open-label, randomised controlled trial, The Lancet (2025). DOI: 10.1016/S0140-6736(24)01886-5
