Nem az idősödést kell legyőzni

Magyarországon jelenleg 200-300 ezerre tehető a demens emberek száma, akiknek 70 százaléka Alzheimer-kórban szenved. A 65 évesek körében 1 százalék az Alzheimer előfordulása, később azonban hatványozottan nő az érintettek köre. Így nem véletlen, hogy a Magyar Pszichiátriai Társaság (MPT) immár XXII. alkalommal megrendezésre kerülő vándorgyűlésének kiemelt témája az időskori mentális egészség.

A négy napos tanácskozás szlogenje – Kor – kór nélkül – arra utal, hogy miként előzhetők meg azok az időskori betegségek, amelyek rontják az életminőséget. A modern társadalmakban emelkedik az idősek aránya, így az öregedési folyamat kezelésében minden tudományágnak – az orvostudományt, valamint a szociális ellátórendszert egyaránt ideértve –, ki kell vennie a részét. S miközben a pszichiátriai betegségek a lakosság egyharmadát érintik – éves szinten például 700 ezren szenvednek depressziótól –, a népegészségügyi szempontból kiemelt betegségeket elősoroló, tavaly év végén megjelent minisztériumi rendeletből a magas vérnyomással és a cukorbetegséggel együtt kimaradtak a pszichiátriai kórképek is. Ugyanakkor a kezeletlen mentális zavarral élő betegek életkilátásai 10 évvel rövidebbek, annak ellenére, hogy esetükben akár óriási összegeket is költenek egyéb testi betegségeik kezelésére.

Fotó: 123rf

Lelki egészség nélkül nincs testi egészség, idézte a WHO 2013-ban megfogalmazott szlogenjét az MPT korábbi elnöke. Purebl György a több napos kongresszus kiemelt témájával kapcsolatban azt is hangsúlyozta, hogy bármennyire ignorált a mi civilizációnkban, az öregedés természetes folyamat, amivel – akárcsak az élet más szakaszaival – pozitívumok is járnak. Bár idősödve az ember tényleg veszít – elsősorban fizikai – képességeket, ugyanakkor nemcsak a fájdalomtűrő-képesség javul, de általában nő az önképpel való elégedettség is. Paradigmaváltás zajlik az úgynevezett anti-aging mozgalomban, amelynek helyét egyre inkább a well-aging, a természetes öregedést zászlajára tűző mozgalom veszi át. Nem az idősödést kell legyőzni, hanem az azzal járó társbetegségeket.

Hol vannak a pszichiáterek?

Magyarországon jelenleg körülbelül 600-700 pszichiáter dolgozik az állami ellátásban illetve magánpraxisban, az MPT elnöke, Molnár Károly szerint azonban ennek a létszámnak épp a duplájára lenne szükség. Változatlanul sokan mennek külföldre dolgozni, a skandináv országokban például már annyi magyar szakember rendel, hogy akár az MPT északi kihelyezett, szatelit társaságát is megalakíthatnák. A számbavételi gondok egyébként abból adódnak, hogy bár az tudható, hogy mennyi orvosnak van pszichiáter illetve gyermekpszichiáter szakvizsgája, de ebben a számban szerepelnek a már visszavonult, nyugdíjas doktorok, az időközben külföldre szerződöttek, s azok is, akik ugyan pszichiáter szakvizsgával is rendelkeznek, de neurológusként dolgoznak. A különböző intézményekben rendelő pszichiáterek összeszámolása pedig azért okoz gondot, mert a hazai gyakorlat szerint egy-egy szakember három helyen is dolgozik, s mivel mindegyiknél külön-külön számba veszik – egy pszichiáterből egyszer csak három lesz.

Különösen nyomasztó a szakdolgozók hiánya, amiben jelentős szerepet játszik az alulfinanszírozottság, s mellette a sok esetben riasztó munkafeltételek. Baj van az utánpótlással is, évek óta jelzik, hogy a jelentkezők számát tekintve a jelenleginél több rezidensi helyre lenne szükség, s bár pontos adatok erről sincsenek, úgy sejtik, hogy akik nem jutnak szakorvosjelölti státuszhoz, azok idővel más szakmát választanak, vagy külföldre mennek. A rezidensek száma azonban csak akkor növelhető, ha nő az akkreditált képzőhelyek, s a kiképző szakemberek száma.