Gyógyítás
Multirezisztens baktériumok. I. rész
Embereknél ésszerűsíteni, állatoknál korlátozni
2009. december 10. 10:35
Mind komolyabb gondot okoznak a multirezisztens baktériumok, amelyek makacsul ellenállnak a jelenleg alkalmazott antibiotikumok többségének. A Medical Tribune gyógyszercégek szakértőinek tette fel a kérdést: a mostani helyzetet és tendenciákat látva milyen jövőt jósolnak az antibiotikumoknak?
Dr. Gasztány Ferenc, a TEVA Magyarország Zrt. antibiotikum-termékmenedzserének véleménye:
A szakszerűtlen és helytelen antibiotikum-alkalmazás nem csak a humán egészségügy gondja: ugyan sok ország korlátozza, az állattenyésztésben mégis hatalmas mennyiségű antibiotikumot használnak fel. A gazdasági haszonállatokban kialakult antibiotikumrezisztens baktériumok az elfogyasztott hús és tej révén átkerülhetnek az emberi szervezetbe, s a tápcsatornába jutott baktérium átadhatja a rezisztenciáját az ott élő baktériumnak. A kontrollálhatatlan folyamatok miatt az állategészségügyben radikálisan korlátozni kellene az antibiotikumok használatát. Nagy mennyiségben kerül gyógyszer a talajba, az élővizekbe és az ivóvizeinkbe is, így gyakorlatilag passzív antibiotikum-fogyasztókká válunk.
Az antimikrobás gyógyszerekkel a betegségekkel küzdő orvosok először jutottak oki terápiához, hatékony eszközhöz a fertőzések leküzdésére. Az antibiotikumok a fertőzések elleni védekezés vezérfonalát jelentik már több mint 60 éve, ám míg régebben egy-egy gyógyszert évtizedekig tudtak használni, mára megváltozott a helyzet: a baktériumok gyorsan, esetenként már néhány év alatt rezisztenssé válnak az újabb készítményekre. Ez a jelenség rendkívül aggasztó, annál is inkább, mivel sok esetben nem újabb és újabb gyógyszerek kifejlesztésére ösztönzi a gyógyszeripart, hanem éppen ellenkezőleg, visszavonulásra készteti.
Két évtizeddel ezelőtt még számos új antibiotikum-csoport került forgalomba, ám ez a folyamat az utóbbi években lelassult – néhány éves használatra sehol a világon nem éri meg felvállalni a gyógyszerfejlesztéssel járó kockázatot, az új gyógyszerek nem tartják el a további beruházásokat. Napjainkban kevés antibakteriális szer áll fejlesztés alatt, s a legtöbb kutatás igen korai stádiumban jár.
A veszély tehát kettős: miközben a baktériumok hallatlanul gyors alkalmazkodóképessége nyomán minél hamarabb szükség lenne a jelenleginél hatékonyabb gyógyszerekre, a fejlesztések rendre elmaradtak. Meglévő gyógyszereink a túlzott használat miatt egyre kevésbé alkalmasak a betegségek kezelésére, ez pedig hatalmas kockázatot jelent egyes járványos betegségek vonatkozásában: már ma is vannak olyan betegségek, amelyek ellen nincs hatásos gyógyszer, mert az adott baktériumtörzs a ma ismert antibiotikummal szemben ellenállóvá vált.
Az orvosok – ahol ezt megtehetik – világszerte arra kényszerülnek, hogy drágább és toxikusabb gyógyszerekkel próbálják gyógyítani a betegeiket, ezzel együtt azonban hosszabb kórházi ápolásra van szükség, megnő a lábadozás és a fertőzőképesség ideje, illetve több a halálos áldozat is. Ezek a problémák annak ellenére fennállnak, hogy például a kórházi antibiotikum felhasználásának ésszerűsítése és a rezisztens baktériumok terjedését megfékező infekciókontroll Európában már három évtizedes múltra tekint vissza. A világ számos országában szervezett munka folyik az antibiotikumok racionális felhasználása érdekében; az európai egészségügyi hatóságok kampányok segítségével szorították vissza az antibiotikum-fogyasztást, így csökkentve a bakteriális rezisztencia kialakulásának mértékét és azok kezelési költségeit.
A szakszerűtlen és helytelen antibiotikum-alkalmazás nem csak a humán egészségügy gondja: ugyan sok ország korlátozza, az állattenyésztésben mégis hatalmas mennyiségű antibiotikumot használnak fel. A gazdasági haszonállatokban kialakult antibiotikumrezisztens baktériumok az elfogyasztott hús és tej révén átkerülhetnek az emberi szervezetbe, s a tápcsatornába jutott baktérium átadhatja a rezisztenciáját az ott élő baktériumnak. A kontrollálhatatlan folyamatok miatt az állategészségügyben radikálisan korlátozni kellene az antibiotikumok használatát. Nagy mennyiségben kerül gyógyszer a talajba, az élővizekbe és az ivóvizeinkbe is, így gyakorlatilag passzív antibiotikum-fogyasztókká válunk.
Medical Tribune