Új antibiotikum kerestetik. III. rész

 

Általánosságban elmondható, hogy az antibiotikum-rezisztencia – azaz: bizonyos fertőző betegségek sikertelen kezelése – következtében rendkívüli mértékben megnő a betegre, hozzátartozóira, a kórházra és a társadalomra háruló költség. Az okok a drága második vonalbeli kezelésként alkalmazott gyógyszerekben, a több elvégzendő vizsgálatban, a hosszabb kórházi tartózkodásban és betegszabadságban, vagy akár az idő előtti elhalálozásban keresendők.

 

A szeptemberi stockholmi antibiotikum-rezisztencia konferencián Dominque L. Monnet, az ECDC munkatársa ismertetett néhány európai számadatot. A hat leggyakoribb, többszörösen rezisztens baktérium (meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus, vancomycin-rezisztens Enterococcus faecium, penicillinrezisztens Streptococcus pneumoniae, harmadik generációs cephalosporin-rezisztens Escherichia coli és Klebsiella pneumoniae, valamint a carbapenem-rezisztens Pseudomonas aeruginosa) által okozott négy leggyakoribb fertőzés (szepszis, légúti, bőr- és lágyrészeket érintő, húgyúti infekciók) összesen évi 400 000 megbetegedést és 25 000 halálesetet okoz az Európai Unió, Izland és Norvégia területén. Az érintettek évi 2,5 millió plusznapot töltenek kórházban, ami 900 millió euró extra kiadást jelent a társadalombiztosítóknak. Ehhez adódik még a munkából való kiesésből és az ezzel járó termelékenységcsökkenésből származó évi 600 millió euró veszteség. És ezek valószínűleg alábecsült adatok – jegyezte meg Monnet.

 

USA-beli becslések szerint az ottani biztosítóknak összesen 4–7 milliárd dollárjába kerülnek évente a rezisztens baktériumok által terjesztett fertőzésekkel kezelt páciensek. Például egy multidrogrezisztens baktérium okozta tuberkulózis gyógykezelése 180 000 dollár többletkiadással jár az antibiotikumra érzékeny, „egyszerű” tbc-éhez képest. A jövőben tovább növekedhetnek ezek a terhek. Az, hogy ma helytelenül alkalmazzuk az antibiotikumokat, oda vezethet, hogy elveszítjük azokat az előnyöket, amelyeket felfedezésük az orvostudomány számára jelentett. Ezt tekinti a probléma súlyosságát leginkább aláhúzó üzenetnek dr. Medgyaszai Melinda, az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára is, aki hazánk képviseletében vett részt a stockholmi konferencián. „Számos modern orvosi eljárás, például a perinatális intenzív ellátás, a transzplantáció, a szívsebészeti beavatkozások feltételezik a hatékony antibiotikus terápia rendelkezésre állását. Ezek alkalmazása is veszélybe kerül a rezisztencia terjedésével” – hangsúlyozta lapunknak adott nyilatkozatában. Ennek gazdasági és humán költsége óriási lenne. Amennyiben ezt a „pandémiát” nem tudjuk megállítani, gyermekeink, unokáink jövőjét veszélyeztetjük – fűzi hozzá Medgyaszai Melinda.