Minden második magyar szív- érrendszeri betegségben hal meg
Hazánkban minden második ember szív- és érrendszeri betegségbe hal bele, pedig a betegség megfelelő életmóddal, szűréssel, kezeléssel és folyamatos ellenőrzéssel jó eséllyel elkerülhető. Terápia és odafigyelés nélkül a vénák állapota folyamatosan romlik, a betegség legsúlyosabb stádiumában nem gyógyuló fekélyek alakulnak ki elsősorban az alsóvégtagon. Kezeletlen állapotban, a folyamat előrehaladtával a végtag amputálására lehet szükség. Az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll.
Az artériákat, verőereket és visszereket, vénákat érintő megbetegedések előfordulása nagyon magas a magyar társadalomban. A betegség egyik leglátványosabb tünete a visszér, hazánkban tízből négy ember küzd ezzel a betegséggel[1]. A visszér kezdetben csak esztétikai problémának tűnik, ugyanakkor súlyos szövődményekhez, sőt akár halálhoz is vezethet, ha nem kezelik megfelelően. A verőereket érintő érelmeszedés a végtag vérellátását csökkenti, mely kezdetben nem jár feltétlenül látványos tünetekkel, de a szakorvosi vizsgálat során korán kimutatható.
A visszér a nők, az érelmeszesedés a férfiak betegsége
A visszér főleg a nőket érinti, kialakulásában számos rizikófaktor szerepet játszik, ezek közül kiemelendő az örökletes hajlam és a mozgásszegény életmód. A sok ülőmunka és a kevés mozgás következtében romlik a vénás keringés és fokozódik az érfalra gyakorolt nyomás, amely az érben szelepként működő billentyűk károsodásához vezet. Az érfal károsodása, a vénás vér pangása, lassult áramlása súlyos esetekben trombózishoz vezet, ami a tüdőbe sodródva akár halállal is végződhet.
A nők esetében fennálló fokozottabb trombózishajlam a hormonális rendszer működésével függ össze. A női nemi hormonok egy része, valamint a hormonok arányának menopauzával, terhességgel összefüggő változása a vér összetételét olyan irányba változtatja meg, amely növeli a vérrög kialakulásának esélyét. Fiatalabb korban a terhesség során megváltozik az alsóvégtagi erekre jutó terhelés, amely hozzájárul a betegség megjelenéséhez – mondja Tersztyánszky Rita, az Affidea Magyarország belgyógyász-angiológusa, járóbeteg-ellátásért felelős orvosigazgatója.
A verőérrendszert érintő érelmeszesedés a férfiak körében gyakori, a kialakulás kockázatát a dohányzás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a kezeletlen magas vérnyomás, az elhízás, a testmozgás hiánya, a depresszió, az alvászavar és a túlzott alkoholfogyasztás fokozza leginkább. A betegség lassan, sokszor észrevétlenül alakul ki. A tünetek kialakulása arra utalhat, hogy a folyamat már előrehaladott fázisban van. Az érelmeszesedés a végtagokon kívül egyidejűleg más szervek károsítását is előidézheti, aminek következményeként szívinfarktus, stroke, illetve vesebetegség alakulhat ki.
Magyarország listavezető a végtagamputációk számában
Egy tizenkét országot vizsgáló nemzetközi tanulmány szerint Magyarországon a boka feletti amputációk lakosságarányos száma két-háromszorosa a nyugat-európai átlagnak[2]. Habár az aggasztó hazai statisztikák mögött a magyar érgyógyászati adatokat vizsgáló HUNVASCDATA kutatócsoportja szerint[3] összetett demográfiai, epidemiológiai, gazdasági, illetve tágabb értelmű társadalmi okok tehetők felelőssé, az bizonyosan elmondható, hogy életmódbeli változtatásokkal csökkenthető az érbetegségek kockázata. Egészséges életmóddal, a rizikótényezők tudatos kerülésével és rendszeres szűréssel a betegség kialakulása elkerülhető, illetve korai szakaszban történő kimutatásával és megfelelő terápiával a végtagvesztés elkerülhető.
Ez a teendő, ha megjelent az érbetegség
Vénás betegség esetén mindenképpen kerülendő a statikus, nagy súllyal történő terhelés, például a súlyemelés, nehéz csomagokkal történő egyhelyben állás. Ebben az esetben az alsóvégtag vénáiban emelkedik a nyomás és pangani kezd a vér, ami hozzájárul az erek károsodásához és a trombózis kialakulásához. Ugyancsak érdemes kerülni a melegben történő hosszas állást. Éppen ezért a szakácsok, konyhán dolgozók esetében rendkívül gyorsan romlik a vénák állapota. Ilyen esetekben időszakosan ismételt helyben járással, sétával javítható a vénák ürülése. Napi többórás ülőmunka esetén az alsóvégtagok felpolcolása hatékonyan csökkenti a vénás pangást. A megfelelő méretű és helyesen alkalmazott, orvos által javasolt kompressziós gyógyharisnyák használata mellett a szoros, vénákat leszorító ruházat viselését is érdemes kerülni.
Érelmeszedés esetén a napi rendszeres séta a keringés élénkítésével hozzájárul a betegség megelőzéséhez, kialakult érelváltozás esetén lassítja a folyamat előrehaladását. Ezek mellett az étkezéssel is sokat tehetünk az ereinkegészségének megőrzéséért.
Fogyasszunk rostban gazdag élelmiszereket, mert azok segítik az emésztést, ezáltal csökken a salakanyagok lerakódásának esélye az erekben. Érdemes minél kevesebb sót fogyasztani, a sónak ugyanis víztartó hatása van, ami növeli az erekben a nyomást, ez pedig hosszú távon kedvez a visszaér kialakulásának – javasolja Tersztyánszky Rita.
