Minden ezredik újszülött halláscsökkenéssel jön a világra
Jól ismert, hogy az ép hallás a megfelelő beszédfejlődés – ezen keresztül pedig a testi és szellemi fejlődés – elengedhetetlen feltétele, és alapvetően szükséges a teljes értékű kommunikációhoz és a társadalomba való beilleszkedéshez is. Össztársadalmi feladatunk, hogy lehetőségeinkhez mérten ezt mindenki számára biztosítsuk.
Az orvostudomány és a technika mai ismeretei szerint igen széleskörű diagnosztikai és rehabilitációs tárház áll rendelkezésre a halláscsökkenések felismeréséhez és kezeléséhez, a hallás javításához. Sajnos hazánkban nem minden térségben érhetők el ezek a lehetőségek, és a finanszírozás is határt szab az alkalmazásnak. A gyermekgyógyásznak több ponton is fontos szerepe lehet a halláscsökkenések felismerésében, továbbá a gyermek fül-orr-gégész, audiológus szakorvoshoz irányításában.
A hallásvizsgálatok menetrendje
Hazánkban a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető hallásszűrési periódusokra vonatkozóan az Egészségügyi Minisztérium 67/2005. (XII. 27.) számú rendelete ad útmutatást, mely szerint a gyermekek audiológiai szűrővizsgálatainak időpontjai a következők:
- I. terminus: 0–4 napos korban a hallás vizsgálata a fekvőbeteg-gyógyintézetek szülészeti-nőgyógyászati osztálya, illetve újszülöttosztálya vagy az újszülöttet ellátó neonatológiai osztály (PIC) feladatkörébe tartozik.
- II. terminus: 1, 3 és 6 hónapos életkorban a körzeti védőnő feladata.
- III. terminus: 1 éves életkorban és 6 éves korig évente a hallás és a beszédfejlődés vizsgálatát a védőnő végzi.
- IV. terminus: 6 és 18 éves kor között a hallásszűrés a védőnő feladata.
A gyermekorvos rendeletben meghatározott feladata felhívni a figyelmet a szűrővizsgálatok szükségességére és igénybevételének lehetőségére.
A gyermekkori halláscsökkenések gyakorisága és felismerésének módszerei
Nemzetközi adatok alapján minden ezredik újszülött halláscsökkenéssel jön a világra. Magyarországon az egységes és mindenkire kiterjedő újszülöttkori hallásszűrés hiánya miatt nincs összefoglaló statisztikai adat. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a fül-orr-gégészek szakmai kollégiumának minden törekvése ellenére sem finanszírozza az objektív hallásszűrést. Ennélfogva nem is tud kialakulni egységes rendszer a hallásszűrés tekintetében, hiába ismerjük a külföldi gyakorlat jól bevált módszereit.
Az újszülöttkori objektív hallásszűrésnek mindenkire ki kellene terjednie: otoakusztikus emissziómérést vagy hanginger kiváltotta agytörzsi potenciál mérést (BERA) kellene végezni az újszülöttosztályon a megszületést követő első néhány napon belül. Amennyiben e mérés eredménye nem elfogadható, úgy lehetőség szerint a kórházi távozás előtt meg kell ismételni a mérést. A zárójelentésen a hallásszűrés módszerét, eredményét és a további teendőkre vonatkozó információt fel kell tüntetni, és a szülőket tájékoztatni kell az esetleges teendőkről.
Egy-egy kórházban megvalósul az objektív hallásszűrés, de országos szinten sajnos meg sem közelíti a „teljeskörűséget”. Amennyiben a hallásszűrés egyéb módszerrel, például széles sávú zaj alkalmazásával történik (Bárány-féle lármadob), nem ad megfelelő biztonsággal eredményt. Hazánkban általában tranziens otoakusztikus emissziómérés, illetve egy-egy helyen BERA-vizsgálat történik ott, ahol az objektív hallásszűrés megvalósul. Ha kiváltható az otoakusztikus emisszió, akkor ép belsőfülműködés véleményezhető. Amennyiben a gyermeknek nincs idegrendszeri fejlődési rendellenessége, ezt az eredményt ép hallásnak fogadhatjuk el. (A veleszületett percepciós halláscsökkenések 98%-a belsőfül eredetű, ennek kiszűrésére alkalmas az OAE regisztrálása.) Ha nem mérhető megfelelő OAE, ennek a hátterében állhat hallójárati magzatmáz, fülzsír vagy dobüregi folyadék, illetve a belsőfül működészavara, tehát a szülőket tájékoztatni kell arról, hogy az eredmény nem feltétlenül jelent halláscsökkenést, de mindenképpen további vizsgálatot indokol.
