Mikor nem okoz fokozott vérzési hajlamot a trombocitopénia?
A májcirrózisban, illetve a peginterferon-kezelés során kialakuló trombocitopénia ritkán okoz fokozott vérzési hajlamot - e tapasztalatot vizsgálja egy friss osztrák publikáció.
A PEG-IFN-α által indukált súlyos trombocitopénia rosszabb vérlemezke-funkcióval jár, mint a májcirrhosis vagy a citosztatikus kemoterápia által indukált trombocitopénia?
Az előrehaladott májfibrózis, májcirrózis egyik jellegzetes tünete az alacsony vérlemezkeszám, és – más mechanizmussal – a krónikus májbetegséget okozó hepatitis-C-fertőzés kezelésére alkalmazott peginterferon-terápia is trombocitopéniát okoz, mégis sok esetben nem tapasztalható fokozott vérzési hajlam. E jelenség okának járt utána a legnagyobb európai májkonferencián (47th annual meeting of the European Association for the Study of the Liver, Barcelona, 2012, április 18-22) egy osztrák kutatás eredményeit bemutató poszter.
Az alacsony vérlemezkeszám az IFN-α és ribavirin kombinált kezelés folytatásának kontraindikációja lehet idült C-vírus hepatitis (HCV) fertőzött betegekben. Az IFN-indukálta trombocitopénia által okozott vérzési kockázat különbözhet más etiológiájú trombocitopéniákétól.
A szerzők célja az volt, hogy összehasonlítsák a súlyos trombocitopénia által okozott trombocita-funkciót különböző eredetű, antivirális kezelésben nem részesülő cirrhotikus betegek (A), antivirális kezelésben részesülő C-vírus hepatitiszes betegek (B), malignus neoplázia miatt citosztatikus kemoterápiában részesülő nem cirrhoticus betegek (C) és egészséges, nem trombocitopéniás egyének (D) között.
57 trombocitopéniás beteget (thr.: 20.000 – 50.000/µl) és egészséges kontrollokat vontak be (A: n=20; B: n=19; C: n=18; D: n=10). A trombocita-funkció vizsgálata a vérzési idő (A-C), a trombociták P-selectin- és trombin-receptor expressziójának meghatározásával, valamint thrombelastographia elvégzésével történt. A véralvadási rendszer vizsgálata prothrombin idő, aPTT és von Willebrand factor-antigén (vWF-Ag) meghatározásával történt (A-D). Az átlagos vérlemezkeszám 46.500/µl volt. A prothrombin idő szignifikánsan alacsonyabb volt a cirrhoticus betegekben. Nem volt szignifikáns különbség a vérzési idő, a thrombelastographiás paraméterek, az aPTT és a vWF értékek tekintetében az egyes csoportok között. A kemoterápiában részesülő betegek P-selectin-szintje magasabb volt, mint a cirrhoticus betegeké. Összehasonlítva az összes trombocitopéniás beteget az egészséges kontrollokkal, a thombelastographiás mérésekkel alacsonyabb MA-, G- és TPI-szintet, alacsonyabb trombinreceptor-expressziót (WEDE), alacsonyabb aktivált GP IIb/IIIa receptor expressziót, de magasabb reticulált trombocitát és vWF-Ag-szintet találtak a trombocitopéniás betegekben.
Következtetésként a szerzők leszögezik, hogy nincs különbség a trombocita-funkcióban a különböző etiológiajú súlyos trombocitopéniás betegcsoportok között. A májcirrhosisban észlelt alacsonyabb prothrombin idő nem vezet feltétlenül a véralvadási rendszer és a hemosztázis egészének a romlásához. Összességében elmondható, hogy a vérlemezke-hiány és a pro-koagulációs faktorok hiánya felülmúlja az anti-koagulációs faktorokét, emiatt csekély mértékben sérül a véralvadási rendszer egésze a thrombelastographiás mérések alapján.
— HAZAI KOMMENTÁR —
a szerző cikkei
