2021. május. 08., szombat - Mihály.
hirdetés
hirdetés

Miért érezhetünk karanténfáradtságot – és hogyan küzdjünk meg vele?

Mi is az a karanténfáradtság? Íme a karanténfáradtság jelei és tünetei, valamint nyolc lehetséges kezelési módja a HPWR-től.

„Karanténfáradtságról akkor beszélünk, amikor teljes mértékben kimerültünk az elszigetelődéstől, a kapcsolatok és a rutin hiányától, valamint a korlátozásoktól mentes, a karantén előtti időszakra jellemző szabadság veszteségének érzésétől; vagyis érzelmileg kimerültnek és elgyengültnek érezzük magunkat attól, hogy minden egyes nap ugyanúgy telik” – fogalmaz Jennifer Musselman házasság- és családterapeuta, pszichoterapeuta, vezetői tanácsadó és a Dél-Kaliforniai Egyetem Változáskezelés és Vezetéstudomány doktori programjának PhD-jelöltje.

„Járványtűrő képességünk határára értünk”

Ha ismerősen cseng számodra ez a leírás, legyél tisztában azzal, hogy nem vagy egyedül! Valójában világszerte többezer Twitter-felhasználó tud azonosulni azzal az érzéssel, hogy „elérték a járványtűrő képességük határát”, mely kifejezést Tanzina Vega, a The Takeaway nevű rádióprogram műsorvezetője alkotta meg. Január közepén Vega egy azóta is rohamosan terjedő tweetet posztolt, mely beindította a kommunikációt a „megállás nélkül végzett munka, a folyamatos hírkövetés, gyerekfelügyelet és elszigetelődés miatt érzett kiégés” témakörében.

A karanténfáradtság jelensége a jelenlegi körülmények által kiváltott érzelmi stressz eredménye, állapította meg dr. Forrest Talley, a kaliforniai Folsomban dolgozó klinikai pszichológus. E stresszorok egyénenként különböznek (lehetnek a távmunkával, a pénzügyi helyzettel, a munkanélküliséggel kapcsolatos stresszorok, vagy a gyerekfelügyelet és iskolábajárárás elmaradása miatti, a gyermekekkel való törődés által kiváltott stresszorok), azonban létezik univerzális feszültségforrás is: mégpedig a karanténnal járó nagyfokú szociális izoláció, a karanténidőszak előtt örömforrást vagy tartalmas elfoglaltságot jelentő tevékenységek (úgymint az edzőterembe járás, az embertársakkal történő személyes kapcsolattartás, koncerteken való részvétel, családlátogatás, utazás) folytatásának képtelensége.

Míg a gyorsan változó koronavírus-helyzetre adott kezdeti reakcióira inkább az akut stressz vagy szorongás volt jellemző, hónapok múlva a helyzet végeláthatatlansága már némileg más képet mutat – nevezetesen a stressz és a szorongás idővel összeadódik.

Mikor beszélhetünk karanténfáradtságról?

„A stresszorok elhúzódó jellege fáradtságban kulminálódik, mely hasonló a kezdeti stresszhez és szorongáshoz, azonban mégis különbözik tőle” – teszi hozzá Talley. „A fáradtság általában teljesítmény- és energiacsökkenéssel, fokozott ingerlékenységgel, a kreatív problémamegoldás visszafejlődésével és – időnként – a reménytelenség érzésének elhatalmasodásával jár. A krónikus stressz hozzáadódik a súlyos szorongás állapotához, és akár minőségi változási is előidézhet a szorongásban.”

„Gondoljon úgy az egészségére, mint a telefonjára: bizonyos mennyiségű energiakészlettel működik, mielőtt újratöltésre van szüksége; az emberek ugyanígy működnek” – fejti ki Kevin Gilliland, a pszichológia doktora, Dallasban praktizáló klinikai pszichológus. (Ebben az összefüggésben a napi kapcsolat és a napi tevékenységek jelentik magát az energiaforrást az otthon töltött idő helyett.) „A megszokott rutinjaink és a másokhoz fűződő kapcsolataink nélkül éppen csak élni tudunk. Úgy kezdünk el működni, mint az alacsony töltöttségi móddal működő telefonunk.”

A karanténfáradtságra jellemző tünetek

A szakértők szerint az alábbiak a karanténfáradtság lehetséges tünetei:

• Fizikai fáradtság (mely az enyhétől az intenzív tünetekig terjedhet), enerváltság

• Ingerlékenység, könnyű ingerelhetőség, lobbanékonyság

Alvászavarok, álmatlanság, vagy túlalvás

• (Újonnan kialakult vagy súlyosbított) szorongás

• Apátia, letargia vagy motiválatlanság

• Érzelmi labilitás / érzelmi instabilitás

• Intenzív magánnyal és az érzelmi kapcsolódás hiányával összefüggő érzelmek

• Reményvesztettség érzése

• Depresszió megjelenése

A fenti felsorolásból különösen fontos kiemelni, hogy az „izoláció a legsúlyosabb, az emberiség által elszenvedett mentális egészségügyi tünet” – véli Gilliland, és mondanunk sem kell, hogy jelenleg igencsak erős izolációban élünk.

A teljes cikk

(forrás: HRPWR)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.

A május elsején hatályba lépő kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, hogy van-e védettségük, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk.