hirdetés
2024. november. 22., péntek - Cecília.
hirdetés
hirdetés

Miért érezhetünk karanténfáradtságot – és hogyan küzdjünk meg vele?

Mi is az a karanténfáradtság? Íme a karanténfáradtság jelei és tünetei, valamint nyolc lehetséges kezelési módja a HPWR-től.

„Karanténfáradtságról akkor beszélünk, amikor teljes mértékben kimerültünk az elszigetelődéstől, a kapcsolatok és a rutin hiányától, valamint a korlátozásoktól mentes, a karantén előtti időszakra jellemző szabadság veszteségének érzésétől; vagyis érzelmileg kimerültnek és elgyengültnek érezzük magunkat attól, hogy minden egyes nap ugyanúgy telik” – fogalmaz Jennifer Musselman házasság- és családterapeuta, pszichoterapeuta, vezetői tanácsadó és a Dél-Kaliforniai Egyetem Változáskezelés és Vezetéstudomány doktori programjának PhD-jelöltje.

„Járványtűrő képességünk határára értünk”

Ha ismerősen cseng számodra ez a leírás, legyél tisztában azzal, hogy nem vagy egyedül! Valójában világszerte többezer Twitter-felhasználó tud azonosulni azzal az érzéssel, hogy „elérték a járványtűrő képességük határát”, mely kifejezést Tanzina Vega, a The Takeaway nevű rádióprogram műsorvezetője alkotta meg. Január közepén Vega egy azóta is rohamosan terjedő tweetet posztolt, mely beindította a kommunikációt a „megállás nélkül végzett munka, a folyamatos hírkövetés, gyerekfelügyelet és elszigetelődés miatt érzett kiégés” témakörében.

A karanténfáradtság jelensége a jelenlegi körülmények által kiváltott érzelmi stressz eredménye, állapította meg dr. Forrest Talley, a kaliforniai Folsomban dolgozó klinikai pszichológus. E stresszorok egyénenként különböznek (lehetnek a távmunkával, a pénzügyi helyzettel, a munkanélküliséggel kapcsolatos stresszorok, vagy a gyerekfelügyelet és iskolábajárárás elmaradása miatti, a gyermekekkel való törődés által kiváltott stresszorok), azonban létezik univerzális feszültségforrás is: mégpedig a karanténnal járó nagyfokú szociális izoláció, a karanténidőszak előtt örömforrást vagy tartalmas elfoglaltságot jelentő tevékenységek (úgymint az edzőterembe járás, az embertársakkal történő személyes kapcsolattartás, koncerteken való részvétel, családlátogatás, utazás) folytatásának képtelensége.

Míg a gyorsan változó koronavírus-helyzetre adott kezdeti reakcióira inkább az akut stressz vagy szorongás volt jellemző, hónapok múlva a helyzet végeláthatatlansága már némileg más képet mutat – nevezetesen a stressz és a szorongás idővel összeadódik.

Mikor beszélhetünk karanténfáradtságról?

„A stresszorok elhúzódó jellege fáradtságban kulminálódik, mely hasonló a kezdeti stresszhez és szorongáshoz, azonban mégis különbözik tőle” – teszi hozzá Talley. „A fáradtság általában teljesítmény- és energiacsökkenéssel, fokozott ingerlékenységgel, a kreatív problémamegoldás visszafejlődésével és – időnként – a reménytelenség érzésének elhatalmasodásával jár. A krónikus stressz hozzáadódik a súlyos szorongás állapotához, és akár minőségi változási is előidézhet a szorongásban.”

„Gondoljon úgy az egészségére, mint a telefonjára: bizonyos mennyiségű energiakészlettel működik, mielőtt újratöltésre van szüksége; az emberek ugyanígy működnek” – fejti ki Kevin Gilliland, a pszichológia doktora, Dallasban praktizáló klinikai pszichológus. (Ebben az összefüggésben a napi kapcsolat és a napi tevékenységek jelentik magát az energiaforrást az otthon töltött idő helyett.) „A megszokott rutinjaink és a másokhoz fűződő kapcsolataink nélkül éppen csak élni tudunk. Úgy kezdünk el működni, mint az alacsony töltöttségi móddal működő telefonunk.”

A karanténfáradtságra jellemző tünetek

A szakértők szerint az alábbiak a karanténfáradtság lehetséges tünetei:

• Fizikai fáradtság (mely az enyhétől az intenzív tünetekig terjedhet), enerváltság

• Ingerlékenység, könnyű ingerelhetőség, lobbanékonyság

Alvászavarok, álmatlanság, vagy túlalvás

• (Újonnan kialakult vagy súlyosbított) szorongás

• Apátia, letargia vagy motiválatlanság

• Érzelmi labilitás / érzelmi instabilitás

• Intenzív magánnyal és az érzelmi kapcsolódás hiányával összefüggő érzelmek

• Reményvesztettség érzése

• Depresszió megjelenése

A fenti felsorolásból különösen fontos kiemelni, hogy az „izoláció a legsúlyosabb, az emberiség által elszenvedett mentális egészségügyi tünet” – véli Gilliland, és mondanunk sem kell, hogy jelenleg igencsak erős izolációban élünk.

A teljes cikk

(forrás: HRPWR)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés