Megvonnák a támogatást a homeopátiától
Nagy-Britanniában az orvosok központi fellépést sürgetnek annak érdekében, hogy mindenfajta homeopátiás kezeléstől vonják meg az állami támogatást. Azt mondják, hogy a jelenlegi forráshiányos időszakban nem szabad olyasmire költeni az adófizetők pénzét, ami legjobb esetben csak tudományosan nem bizonyított, de jó eséllyel teljesen hatástalan is.
Újabb fejezetéhez érkezett a homeopátiával kapcsolatos vita az Egyesült Királyságban. Miután a közelmúltban parlamenti szinten is felmerült, hogy meg kellene szüntetni a homeopátiás kezelések és az ilyeneket nyújtó intézmények közpénzből való támogatását, és a mostaninál feltűnőbben jelezni a homeopátiás szerek dobozán, hogy azok valójában hatóanyag nélküli cukordrazsét tartalmaznak, az orvosok is egységes szakmai fellépést sürgetnek a kérdésben.
A British Medical Association nemrégiben lezajlott konferenciáján több száz résztvevő támogatta azt a kezdeményezést, miszerint ne járjon társadalombiztosítási támogatás a homeopátiás kezeléseknek. Bár a homeopátia csaknem két évszázados múltra tekint vissza, az orvosok szerint a legszelídebb megítélés szerint hatásossága és hatásmechanizmusa mindmáig nem bizonyított tudományosan, de az orvosok zöme szerint nyugodtan kijelenthetjük, hogy a különféle bogyók és oldatok semmilyen hatással nem bírnak. A konferencia résztvevői szerint hatóanyagot nem tartalmazó placebónak és cukorkának semmi helye nincs a támogatott készítmények között, annál is inkább, mert az állami egészségügyi ellátást nyújtó NHS-nek a következő években 20 milliárd fonttal kellene csökkentenie költségvetését.
A homeopátiával gyógyítók egyesülete (British Homeopathic Association, BHA) azonban azzal érvel, hogy a mostanában egyre inkább vitatott módszer több ezer betegnek adta vissza már az egészségét, és hatásosnak bizonyult többek között asztmában, migrénben és depresszióban is. Érvelésük szerint nem sok megtakarítás várható a homeopátia támogatásának megvonásától, hiszen az NHS gyógyszerszámlájának eddig is csupán 0,01 százalékát tették ki a homeopátiás készítmények. A homeopátiás gyógyítók és az orvosi szakma közötti harc jelenlegi állásáról beszámoló The Independent című lap Cristal Sumnert, a BHA egyik vezetőjét idézi, aki szerint az orvosi szakma egy olyan módszer ellen indított frontális és összehangolt támadást, ami már számtalan szenvedőnek adta vissza az egészségét. Véleménye szerint senkinek nincs joga elvenni a választás lehetőségét sem a betegektől, sem a gyógyítóktól.
Az orvosi konferencia résztvevői ugyanakkor nem elégedtek meg a homeopátiás szerek társadalombiztosítási támogatásának megszüntetésével, másik követelésük szerint a homeopátiás készítményeket csak úgy lehessen forgalomba hozni, ha csomagolásukon feltűnő helyen szerepel, hogy hatóanyagot nem tartalmaznak, ennél fogva nem gyógyszernek, hanem placebónak tekinthetők.
A homeopátia támogatói természetesen nem fogadták szó nélkül a szigorítások tervét, és ebben támogatókat is találtak a parlamenti képviselők soraiból. David Tredinnick például azt javasolja, hogy a központi és egységes tiltás helyett hagyják meg annak lehetőségét, hogy helyileg dönthessenek a klinikusok arról, igénybe kívánják-e venni a homeopátiát. A "hasonlót a hasonlóval" elvén működő gyógyítás melletti érvként a politikus statisztikai adatokat idéz, melyek szerint évente több mint 55 ezer beteg keres gyógyírt bajára a homeopátiás klinikákon, és további több ezerre tehető azok száma, akik háziorvosuknál részesülnek homeopátiás kezelésben. Az NHS eddig évente 10 millió fontot áldozott a homeopátia támogatására, ami valóban hatalmas összeg, a 80 milliárdos teljes költségvetésnek azonban csak töredéke. A homeopátia ellenzői szerint azonban még ez is túl sok, éppen 10 millióval több, mint amit a homeopátia érdemelne.
A homeopátia ellenzője és a mostani mozgalom egyik elindítója, dr. Gordon Lehany szerint akár még néhány millió font is bűnös pazarlás olyankor, amikor az állami egészségügynek nincs elegendő pénze például a korszerű rákgyógyszerek széles körű bevezetésére. Hangsúlyozza, hogy nem a homeopátia betiltása ellen kardoskodik, pusztán úgy véli, hogy nem az állami egészségügy feladata, hogy hatástalan kezeléseket finanszírozzon. „Bár a beteg panaszai a placebótól is megszűnhetnek, aktív hatóanyag híján ezek nem gyógyszerek, ezért teremtse elő a rávalót az, akinek borsos árú cukorpasztillákra van igénye” – zárja érvelését.