Meg kell találni a genetikai eltéréseket!

− A dohányzás nagyon sok esetben áll a tüdőbetegségek hátterében. Véleménye szerint hogyan lehetne az eddiginél eredményesebben küzdeni ellene, illetve segíteni a dohányosokat a leszokásban?

Nem létezik kulturált dohányzás, ami azt jelentené, hogy napi néhány szál cigarettát társaságban vagy szórakozás közben fogyasztanak el. Ennek is megvannak a veszélyforrásai. Emellett definíciószerűen az tekinthető soha nem dohányzónak, aki életében nem szívott el több mint száz szál cigarettát. A tüdő is kiemelten a dohányzás áldozata. Említeném a több százezerre rúgó COPD-s, az évi tízezret meghaladó tüdőrákos beteget, akiknél a kórokok között döntő szerepet vállal a dohányzás. Magyarországon igen jelentős intézkedéseket vezettek be a dohányzás visszaszorítása érdekében. Csökkent és ellenőrzötté vált a dohánytermékeket árusító helyek száma. Szigorodott a zárt térben és közterületeken való dohányzás lehetősége. Emelkedett a dohánytermékek adótartalma, így a kiskereskedői ára. Alapvetően fontosnak tartom a primer prevenció jelentőségét. Legjobb az lenne, ha a fiatalok nem próbálnák ki, s nem szoknának rá a dohányzásra. A Dohányzás Leszokás Támogató Módszertani Központ létrehozásával evidenciákon alapuló leszokástámogató módszerek kerültek bevezetésre. Oktatási feladatokat is vállal, illetve összefogja és irányítja a dohányzás visszaszorítását célzó tevékenységeket. Fontos és időszakonként megújul a dohányzásleszokás szakmai irányelve. Napjainkban jelenik meg társaságunk leköszönő elnökének a dohányzással, illetőleg a dohányzásleszokás támogatásával foglalkozó szakkönyve. Külön kérdés, illetőleg probléma az e-cigaretták kérdésköre. Hazánkban nagyon helyesen szigorú szabályozás van érvényben éstiltott az e-cigaretták használata zárt térben is.

− A tüdőrák terápiája az utóbbi néhány évben soha nem látott fejlődésen ment keresztül. Merre tart a tudomány? 

Egészen fantasztikus követni és együtt élni a tüdőrák kezelésében elért rohamos fejlődéssel. Emlékszem, hogy két-három évtizeddel ezelőtt a citotoxikus kemoterápia jelentette az egyetlen gyógyszeres terápiás lehetőséget. A várható élettartam előrehaladott stádiumban csak két-három hónappal nőtt meg. Ezután jöttek és bővültek a célzott terápiás lehetőségek. Új és igazi kihívás a kezeléshez megfelelő génhibák megtalálása, s a hozzárendelt célzott kezelésekkel a várható túlélési előny már nem hónapokban, hanem években (akár öt évet meghaladóan) mérhető. Óriási felelősségünk, hogy megtaláljuk ezeket a genetikai eltéréseket, mert ha ez nem történik meg, többéves túlélés reális lehetőségétől eshet el a beteg. Na és itt van az immunterápia. A daganatgyógyászatban igazi forradalmat jelent. A melanoma malignum az immunellenőrzőpont-gátló kezelésre tipikusan jól reagáló daganatforma, melynek fő okozója egyértelműen exogén. De mi a helyzet a tüdőrákkal? Itt is a kiváltó exogén noxa az esetekben többségében a dohányzás. Az immunterápia pont azon tüdőráktípusoknál hatékony kiemelten, melyben a karcinogenezis folyamata a dohányzással összefügg.

− Várható-e új támadáspontú gyógyszer vagy valamilyen merőben új, elviekben szokatlan terápiás megközelítés?

Tüdőrákban is a személyre szabott medicina térhódítása történik. A betegségkép, melyet korábban homogénként voltunk kénytelenek felfogni, rendkívül variabilis. A tüdőrák heterogenitása, a terápiás döntéshozatalban a biomarkereken alapuló kezelési elv megvalósítása, a különféle terápiás modalitások kombinálása jelenti a modern szakszerűséget.

− Reális elvárás az, hogy a modern kezelésekkel krónikus betegséggé tehető a tüdőrák?

A tüdőrákkal kapcsolatos előadásaimat épp ezzel fejezem be. Ha valakit megkérdeznének, hogy mikor gyógyul már meg a magas vérnyomása vagy a cukorbetegsége, meglehetősen furcsán tekintenének rá. Épp így gondolom ezt az előrehaladott tüdőrákos betegségek esetén is. Bízom benne, hogy a folyamatos daganatkontrollt jelentő, szükség esetén különböző terápiás modalitásokkal valóban krónikus betegséggé formálható lesz a tüdőrák, évtizedes túlélési nyereséget biztosítva a betegeknek.

− Mit jelent ez a számokban, mennyivel növelhető meg reálisan a túlélés, és mennyi élhető meg ebből reálisan jó életminőségben?

Említettem korábban, hogy célzott terápiával bizonyos esetekben még a felfedezéskor áttétes tüdőrákos betegeknél is meghaladható az ötéves túlélés. Jelenleg már vannak ötéves túlélési adataink a tüdőrák immunterápiájával kapcsolatosan is. Egészen elképesztő, hogy például azoknál a betegeknél, akiknél egy biomarker (PLD1) magas, és első vonalban kapták az immunkezelést, 30%-ban éltek még a kezelés megkezdésétől számítva öt év után. Ez azért is jelentős, mivel korábban ezeknek a betegeknek a prognózisa a legrosszabb volt (nem voltak kimutathatóak kezelhető génhibák, erős dohányosok) és másfél éven belül általában meghaltak.

− Mi a helyzet ma a humánerőforrások területén a pulmonológiában?

A pulmonológus kollégák koreloszlása nem tekinthető ideálisnak. Relatíve magas az ötvenöt évet, sőt a hatvan évet betöltött pulmonológusok száma. Különösen kirívó ez a tüdőgondozói hálózatban. Ezért is nagyon fontos, hogy minél több medikus válassza a tüdőgyógyászati szakképesítést. Ebben nyilvánvalóan nagyon fontos szerepe van az egyetemi tanszékek pulmonológiai fakultásainak. Társaságunk minden évben pénzbeli támogatást nyújt pulmonológiai tudományos diákkörös konferencián előadók számára, illetőleg külön támogatást nyújt a kimagaslóan szereplő medikusoknak. Emellett támogatja a pulmonológia iránt érdeklődő medikusokat a nyári gyakorlat eltöltésében is.

− Mit tesz a társaság azért, hogy vonzóvá tegye a szakmát a fiatalok számára?

Nem kérdés, hogy a jövőt csakis a fiatalokkal együtt építhetjük. Örömmel jelenthetem be, hogy Ifjúsági Szekció alakult a Magyar Tüdőgyógyász Társaság égisze alatt. Ez azért is nagyszerű, mivel társaságunk több mint százéves működése során ebben az évben alakult meg első ízben az Ifjúsági Szekció. Örömmel tölt el, hogy a fiatalok milyen lelkesen, önszerveződően alapították meg, s tele ötletekkel néznek a jövőbe. Társaságunk többek között tudományos kutatási pályázatokkal, külföldi konferenciák pénzügyi támogatásával, illetőleg ifjúsági díjjal is támogatja a fiatalokat.

− Alakult-e vagy tervezetten alakul-e más szekció is a társaságon belül?

Szintén örömömre szolgál, hogy a napokban tervezik megalakítani kollégáink az ILD-szekciót. Ez azért is fontos, mivel a fibrózissal járó tüdőbetegségek terápiájában is jelentős előrelépés történik épp a napjainkban. A szekció többek között megfelelő adatbázist épít, mely segíti, hogy mind több ILD-s beteget ismerjenek fel, s hatékony terápiával tudjuk fékezni a betegség progressziójának ütemét.

− Mennyire jól működik a tüdőgondozó-hálózat?

A tüdőgondozói hálózatnak hatalmas szerepe volt a tuberkulotikus megbetegedések visszaszorításában. Nyilvánvaló, hogy ez a szerepe a lassan már ritka betegségnek számító tbc mellettháttérbe szorul, de még mindig nagyon fontos. A tbc-s megbetegedéseket óriási hiba lenne alábecsülni. Figyelembe véve azonban, hogy a tüdőbetegségek zöme krónikus, a tüdő gondozásának kiemelt szerepe van. Nagyon fontos a konzultatív betegellátás, illetőleg a gondozási feladatok ellátását kulcsfontosságúnak tartom a pulmonológiai hálózat keretein belül. Emellett egyre nagyobb jelentősége lesz a prevenciónak, amely terén nagy tapasztalatai vannak a tüdőgyógyászatnak, gondoljunk csak a hagyományos tüdőszűrésre vagy éppen a dohányzásleszokás támogatására!