Lisztérzékenység: már pár csepp vér is elég
A minden századik embert érintő lisztérzékenységről közöl interjút a téma minap kitüntetett kutatójával, dr. Korponay-Szabó Ilmával az Origo.
Dr. Korponay-Szabó Ilma, a Debreceni Egyetem Gyermekklinika és a budapesti Heim Pál Gyermekkórház munkatársa olyan gyorstesztet fejlesztett ki, ami pár csepp vérből kimutatja a lisztérzékenységre utaló kóros immunreakciót. E munkáért támogatja őt a L'Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű ösztöndíja. Az Origo számára vele készült interjúból két kérdést idézünk fel:
- Jelenleg csak a gluténmentes diéta az egyetlen kezelési mód a cöliákiások számára. Milyen új terápiák várhatók a közeljövőben, merre tart a kutatás?
- A gluténmentes diéta hatásos és megbízható kezelés, de világszerte próbálkoznak más alternatív terápiák kifejlesztésével. Ezek közül a leggyakoribb megközelítés az, hogy a glutént a bélrendszeren belül próbálják különféle enzimekkel lebontatni. Az emberi emésztőenzimek sem cöliákiás sem egészséges embereknél nem tudják lebontani teljesen a glutént, viszont egyes baktériumok, gombák által termelt enzimek képesek erre. Jelenleg azt kell megoldani, hogy ezek az enzimek azelőtt hassanak, mielőtt a táplálék eléri a vékonybelet. Mások oltással próbálnák megelőzni a cöliákia kialakulását. Jelen pillanatban azonban egyik megközelítés hatásosságára sem láttunk bizonyítékokat. Mi az antitesteket szeretnénk célpontnak választani, ezek működését szeretnénk meggátolni, de ezek a kutatások még nagyon kezdeti stádiumban vannak. Jelenleg az egyedüli lehetőség csak a gluténmentes diéta.
- Egyre több az olyan ember, aki nem lisztérzékeny, mégis gluténmentes diétára fogja magát. Mennyire megalapozott az a nézet, hogy ezek a diéták védik az egyébként nem cöliákiások egészségét, lefogynak tőle?
- Sok a kétség az orvosok között, köztük bennem is, hogy ezeknek van-e bármiféle orvosi alapja. Számos esetben divat jellegű fellendülést látunk, de azt gondolom, hogy ezt tovább kellene vizsgálni. Létezik ugyanis nem-cöliákiás gluténérzékenység is. Ezt a jelenlegi orvosi módszerekkel nem lehet kimutatni, mivel ebben az állapotban nincsenek antitestek és más jellegzetes, diagnózist segítő laboratóriumi eltérés sem. Önmagában a gluténmentes étrend nem ártalmas. Kevesebb rostot tartalmaz ugyan, mint az átlagos étrend, de ha ezt pótolják, akkor alapvetően egészséges, tehát orvosi szempontból nem kell meggátolni. Azonban a gluténmentes diéta alkalmazása előtt az esetleg felmerülő cöliákiát szakszerűen meg kell vizsgálni, ennek kizárása ugyanis a próbaképp elkezdett diéta után már nagyon hosszadalmas és nehéz orvosi feladat – olvasható az origo.hu-n.