Lájkol, megoszt és nem dohányzik

Joe Phua, a georgiai egyetem szakembere azt vizsgálta, hogy az egészséggel kapcsolatos közösségi oldalak mennyiben segítenek a tagoknak a dohányzásról való leszokásban. Azt találták, hogy amint valaki egyre többet kattint az adott oldalra, a közösséghez tartozás érzése kezd kialakulni benne. Ez pontosabban azt jelenti, hogy egyre több taggal köt ismeretséget, kölcsönös szociális támogatást nyújtanak az egyes tagok egymásnak, a dohányzási szokásokkal kapcsolatban közös platformra jutnak, és kialakul a bizalom és magabiztosság a leszokás irányában. Az oldalon való jelenlét nyomán új ismeretségek szövődnek, a szociális kapcsolati háló sűrűbbé válik, melynek nyomán a tagok egyre nagyobb eséllyel szánják rá magukat a leszokásra, és azt egyre könnyebben végig is tudják vinni. Ilyen esetekben hosszabb az absztinencia időszaka is, mivel az adott személy erősebben megéli motivációja hatékonyságát, és embert próbálóbb időszakokban (például amikor házon kívül szórakozik, stresszes élethelyzetbe kerül vagy szomorú) is jobban ki tud tartani a dohányzásmentesség mellett.

A kutatások már korábban is foglalkoztak azzal, hogy a közösségi média milyen szerepet játszhat a dohányzásról való leszokásban. Ezek azonban jobbára intervenciós vizsgálatok voltak, melyek arra fókuszáltak, hogy a közösségi oldalak egyes jellegzetességei miként javíthatják a dohányzásról való leszokás hatásosságát. Mind ez ideig nem történtek azonban olyan vizsgálatok, melyek specifikusan azzal foglalkoztak volna, hogy az ilyen oldalakon kialakult szociális kapcsolati rendszer különféle formái hogyan segíthetnek a tagoknak a dohányzás abbahagyásában. Az eredmények azt jelzik, hogy az egészségügyi profilú közösségi oldalakon a tagok erős szociális kapcsolatokat tudnak kialakítani olyan más tagokkal, akikkel az egészséggel összefüggő kérdésekben azonos elveket vallanak. Ez nagy segítséget nyújt az egyénnek abban, hogy rövidebb idő alatt elérje egészségi állapotát érintő célkitűzéseket anélkül, hogy ehhez keresztül kellene verekednie magát a hagyományos offline támogató csoportokon és szolgáltatásokon. Ráadásul az offline formák gyakran sokkal költségesebbek és nagyobb erőfeszítést kíván az egyéntől, ha ezek segítségét kívánja igénybe venni. Ez különösen fontos lehet a vidéken élők esetében, akiknek nemegyszer nagy távolságokra kell utazniuk, ha részt szeretnének venni egy dohányzásról leszoktató offline programban.

„A mostani vizsgálat újabb adalékokkal szolgált arra nézve, hogy a közösségi oldalak és a szociális média egyéb formái miként segíthetnek a tagoknak egészségi állapotuk javításában – mondja a vizsgálat vezetője. – E módszer önmagában is alkalmas a krónikus kórállapotban szenvedő állapotának javítására, de akár egy holisztikus gondozási terv része is lehet, mely offline szakmai támogatást és az online szociális média által nyújtott lehetőségeket is magában foglalja.”