Koronavírus-fertőzésen átesett betegek ambuláns rehabilitációja
A COVID-19 vírusfertőzésen átesett – és visszamaradó légzési nehézséggel, tüdőszővet károsodással bíró – betegek tüdőgyógyászati ambuláns rehabilitációs programjának bevezetése Magyarországon.
A koronavírus 2 (SARS-CoV-2) egy új koronavírus, amely 2019-ben jelent meg és döntően súlyos légszervi manifesztációjú koronavírus-betegséget (COVID-19) okoz. A tartósan lélegeztetésre szoruló, életveszélyes állapotot túlélt betegek esetében fizikai, mentális és kognitív zavarokat is okozó tünetegyüttes, un. „Postintensive care syndrome” is kialakulhat, mely a légzőszervi mellett komplex muszkuloszkeletális rehabilitációt is szükségessé tesz.
Azonban a betegségen átesettek jelentős részének enyhe tüneteik vannak és nem is kerülnek kórházba. Kisebb arányban, de mégis jelentős számban szenvednek tartós egészségkárosodást, visszamaradó és különböző mértékű légzőszervi károsodást. A gyógyult, közepesen súlyos betegek közül jelentős számban vannak azok, akik kórházakból kikerültek, ugyanakkor tüdőszövet károsodása, vagy egyéb légzőszervi problémája visszamarad. Számukra fontos országos szinten megszervezni az alapvetően a tüdőgyógyászati szakrendelőkre és tüdőgondozókra, a pulmonológiai hálózatra épülő utógondozást, az ajánlott kontrollvizsgálatok egységes rendjét, az ambuláns rehabilitációs ellátást és egy telemedicinális távfelügyeleti programot. Hazaiszakemberekből álló munkacsoporthazai és nemzetközi tapasztalatokat felhasználva készítette el a programot.
A WHO ajánlását alapul véve került kidolgozásra a komplex program, amelynek az alábbiak a fő elemei: a ventilláció fokozása, a váladék ürítése, expectorációja, a nehézlégzés, légszomj leküzdése, nagy izomcsoportok célzott erősítése.
Előnyös helyzetben vagyunk a rehabilitáció terén, mivel rendelkezünk tüdőgyógyász és tüdőgyógyászati rehabilitációs szakorvosokkal, akik személyre szabott rehabilitációs tervet tudnak a betegeknek kidolgozni, amely kivitelezésében a gyógytornászok sokat segíthetnek. A tüdőbeteg gondozók bevonásával pedig a lakhelyéhez közel eső szakrendeléshez tud fordulni a beteg, ahol ezt a komplex programot el tudják indítani a tervek szerint. Természetesen ez a komplex tüdőgyógyászati feladat a beteg állapotának felmérésével indul, a beteg gondozása, nyomon követése és ennek a részét képezi a rehabilitációs terv elkészítése, végrehajtása a tüdőgyógyász szakorvos felügyelete mellett. Fontos hangsúlyoznunk, hogy mielőbb szükséges egy országos szintű egységes, a járóbeteg a tüdőbeteg gondozókra épülő ambuláns rehabilitáció bevezetése a gyógyult covid-19 betegek részére.
A gyógyult betegek egy részénél az alábbi panaszok jelentkezhetnek:
• károsodott tüdofunkció
• nehézlégzés, légszomj
• súlyos izomgyengeség
• váladék ürítési nehézség
• ízületi merevség
• fáradtság
• korlátozott mobilitás és a napi feladatok elvégzésére való képesség
• delírium és egyéb kognitív károsodások
• nyelési és kommunikációs nehézség
• mentális egészség zavara és pszichoszociális támogatási igények léphetnek fel.
A légutak tisztítása, a váladék felköhögését segítő eszköz használata ( Shaker Deluxe Flutter-ecpectorációs és PEP eszköz) javasolt a nemzetközi (WHO) és a hazai tapasztalatok alapján. A nehézlégzés gyakori panasz, amelyet csökkenteni tudunk a célzott belégzőizom erősítő eszközzel (POWERbreathe Medic WHO és hazai ajánlás alapján).
A kórházból történő hazabocsájtást követően a kórházi szakorvos vagy a háziorvos javaslatára indulna az utógondozás és a rehabilitáció. A program részeként gondozás, diagnosztikai eljárások, a tüdőgyógyászati rehabilitációban alkalmazott tesztek, felméréseket követően egy komplex gondozás és nyomonkövetési terv készült el. Ez magába foglalja a radiológiai, képalkotó vizsgálatokat, társszakmákkal történő konzultációt, (pl, kardiológia, dietetika, stb) valamint a hazánkban hosszú évtizedes hagyományokkal bíró komplex légzőszervi rehabilitációt. A tüdőgyógyász szakorvosa felügyeli az utógondozás egyes elemeit, a kontroll vizsgálatokat és a rehabilitációs szakemberrel konzultálva rendeli el az ambuláns rehabilitációs programot, követi annak megvalósítását. Indokolt esetben telemedicinális eszközökkel követi a program otthoni részének a megvalósulását. A program lezárultát követően medikai rendszerében rögzíti a betegek állapotát.
√ A Program fő célkitűzése szakszerű komplex ambuláns, részben otthoni rehabilitációs programot, részben távfelügyeleti eszközökkel, gyógyászati segédeszközökkel támogatott utánkövetést biztosítani a COVID-19 vírusos megbetegedésen átesett betegeknek.
√ a légzéskárosodás detektálása – állapotfelmérés a kórházi elbocsátást követően
√ A kórházi ajánlások és az állapotfelmérés alapján az utánkövetés lépéseinek a meghatározása.
√ A Program célja, hogy a betegségen átesettek számára ambuláns módon, újabb hospitalizáció nélkül tudjon lehetőslget biztosítani a komplex gondozás révén a teljes gyógyuláshoz.
√ Az észlelt légzőszervi károsodásoknak megfelelő ambuláns, illetve otthoni légzőszervi rehabilitációs program felállítása, gyógyászati segédeszközök betanítása.
√ A COVID fertőzés és az annak következtében kialakuló állapotok függvényében a rehabilitációt végző szakorvos utánkövetési ajánlásokat is tegyen és a javasolt utóvizsgálatok harmonizáljanak az egyes szakmák, illetve a háziorvosok aktuális és követésre vonatkozó ajánlásaival.
√ Az ambuláns és otthoni ellátás alapelve, hogy országosan egységes szakmai standardok és eljárásrendek mentén megfelelő hozzáférést biztosítson a betegek számára a hatékony terápiához.
√ A Program további alapelve, hogy az utókövetés és a légzőszervi rehabilitáció a közfinanszírozás a kötelező egészségbiztosítás keretében valósuljon meg
a szerző cikkei
Dr. med habil. Varga János Tamás, Magyar Kardiológusok Társasága és Magyar Tüdőgyógyász Szekció Kardiopulmonális Szekció és a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Légzésrehabilitációs Szekció elnöke, Semmelweis Egyetem, Pulmonológiai Klinika, Budapest, Országos Korányi Pulmonológiai Intézet, Légz
a szerző cikkei
