Koronavírus: be kell rendezkednünk a hosszú távú együttélésre

A tavalyi év 52. hetében a fővárosban és Heves megyében, a 18-25 éves korosztályban indult el a koronavírus-járvány 5. hulláma, amelyet a terjedési sebességben és az immunelkerülésben a SARS-CoV-2 delta variánsánál jóval sikeresebbnek bizonyuló omikron változat robbantott be – kezdte összefoglalóját Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatója. – A legújabb mutáció terjedési képessége kétszerese a deltáénak, és úgy a Covid-on korábban átesetteket, mint az oltottakat is megfertőzheti. Bár a vakcinák védenek a masszív kórlefolyás ellen, az oltatlanok esetében továbbra sem mondható enyhe lefolyásúnak a betegség.

Az omikron-járvány az idei év első hetében az ország egészére kiterjedt, a megbetegedés gyakorisága – az iskolai szünet végével – a 10-19 évesek körében a legnagyobb – sorolta a járványügyi szakértő, aki szerint bár már most megfigyelhető a megbetegedések számának növekedése a 25-65 éveseknél, ennek kiteljesedése azonban még csak az előttünk álló hetekben várható.

Kevesebb koronavírusos beteget ápolnak kórházban, és az elhunytak száma is elmarad az eddig legsúlyosabbnak bizonyuló 3. hullámhoz viszonyítva. Míg akkor a hospitalizáltak 74 százaléka szorult lélegeztetésre, ez az arány most csak 18 százalék, és míg a korábbi járványhullámban százból 19 beteg halt meg, most három – vette át a szót egy dél-afrikai, 970 fős vizsgálat eredményeit ismertetve Szekanecz Zoltán egyetemi tanár, klinikai immunológus. Ugyancsak ennek a kutatásnak az eredményeit idézve állapította meg, hogy szükség van a 3. oltás felvételére, hiszen a kórházban kezelt, közel ezer fő kétharmada oltatlan volt. A vizsgálatban résztvevők 24 százalékát Pfizer, Moderna és Janssen vakcinákkal oltották be, így a szakember szerint azok a vakcinák a leghatékonyabbak, amelyek a t-sejtes immunválaszt erősítik; a 3. oltás 70-80 százalékos védelmet biztosíthat az omikronnal szemben is.

A SARS-CoV-2 omikron változata más mechanizmussal lép be a sejtekbe, mint a korábbi mutációk, ez az oka annak, hogy enyhébb klinikai tüneteket okoz – magyarázta Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológus professzora, a Víruskutató Akciócsoport vezetője, aki szerint a harmadik oltásnak rendkívül fontos szerepe van a védekezési stratégiában. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a futótűzként terjedő omikron rengeteg fertőzöttet eredményezhet, és ha csak kis részük szorul is kórházi ápolásra, az is túlterhelheti az egészségügyi ellátórendszert.

A kritikus infrastruktúrákban – rendvédelem, tűzoltóság, közműszolgáltatások – problémát okozhat, ha sokan egyszerre betegszenek meg, és hiányoznak a munkahelyekről – csatlakozott Jakab Ferenc gondolataihoz Oroszi Beatrix, aki szerint az egészségügyben akár a 3-4 százalékos, enyhe megbetegedés okozta munkaerő kiesés is krízist okozhat.

Nem ér véget az omikronnal a hullámok sorozata

Van még betű a görög ABC-ben, nem az omikron jelenti a járvány végét – vélekedett Szekanecz Zoltán, Oroszi Beatrix szerint pedig jöhet még olyan vírusvariáns, amely ismét súlyosabb tüdőérintettséggel jár majd, hozzátette azonban azt is, hogy a nem megfelelően immunizáltak esetében ötszörös az esélye a  halálos kimenetelű megbetegedésnek az oltottakkal szemben.

A legjobb védelmet a betegségen való átesettség és a vakcinálás együttesen biztosítja – erősítették meg kivétel nélkül a résztvevők, ahogyan azt is, hogy a védekezés három alappillére az oltás, a nyájimmunitás és a védelmi rendszer, azaz a maszk, a távolságtartás és a kézmosás.

Oltsuk-e a gyerekeket?

A Covid megbetegedés lényegesen gyakrabban okozott kardiális elváltozást a gyermekeknél, mint a vakcina – hozott kutatási eredményeket érvként Jakab Ferenc az 5-12 évesek oltása mellett, ami szerinte epidemiológiai szempontból is fontos, mert ez a közösség most a járvány motorja, akik oltottan kevesebb rizikóval fertőzik meg a környezetükben élőket, hiszen kisebb mennyiségben és rövidebb ideig ürítik a vírusokat. Megemlítette még, hogy a fertőzésen enyhe tünetekkel átesett gyermekeknél is gyakran tapasztalnak post-covid érintettséget. 

A gyermekek részére készült oltóanyagok hatásosak és biztonságosak – szögezte le Oroszi Beatrix, aki a long-covid szövődmények – több-szervi gyulladásos megbetegedés, légzési problémák, figyelemzavar – mellett azt is elmondta, hogy a közösségbe, iskolába járás a gyermekek kognitív és mentális fejlődésének szempontjából is rendkívül fontos, ami az immunizálásukkal biztosítható most.

Ahogyan a felnőtteket, úgy a gyermekeket sem kell tesztelni a vakcina beadását megelőzően – tette hozzá Szekanecz Zoltán, aki azt is megemlítette, az antitestek jelenléte nem helyettesíti az oltást, amely a fertőzést követő gyógyulás első napján beadható. Az egyetlen kivételre Oroszi Beatrix hívta fel a figyelmet: csak a lázas beteg gyermekeket nem szabad beoltani.

Nem lehet vég nélkül vakcinázni!

A súlyos krónikus-, vagy immunbetegségben szenvedők esetében indokolt csak a 4. oltás – derült ki a szakemberek válaszaiból, Szekanecz Zoltán pedig – az eddigi izraeli tapasztalatokra alapozva – azt is elmondta, várható, hogy az egymás követő booster oltások nyomán után egyre rövidebb ideig hatékonyak a vakcinák. –  A megoldást a multivalens és pánvalens vakcinák jelenthetik majd, amelyek a meglévő, illetve a majd még érkező vírusvariánsok ellen is védelmet biztosítanak – mondta az immunológus

Az átoltottság a társadalmilag legjobb körülmények között élő magyarok körében meghaladja a 62 százalékos országos átlagot, míg a hátrányos helyzetű régiókban messze elmarad attól. Erről már Oroszi Beatrix szólt, aki szerint ezeken a területeken kell növelni az alapimmunizálást és biztosítani a 3. oltáshoz való hozzáférést, mert nagy valószínűséggel itt jelennek meg az újabb vírusvariánsok is. A pandémiának csak úgy vethetünk véget, ha mindenkinél sikerül kialakítani az immunitást – szögezte le az epidemiológus.

Egyelőre nincs tudományosan igazolt szer, amely megállítaná a koronavírust – jelentette ki Jakab Ferenc, aki szerint – bár számtalan ilyen irányú kutatás zajlik világszerte – még éveket kell várni a hatékony antivirális készítményekre, terápiákra. Addig csak az oltás, a maszkhasználat és az egyéb járványügyi intézkedések betartása lehet az egyetlen érvényes forgatókönyv.

Soha véget nem érő…

A vírusnak nem célja, hogy súlyos betegségbe taszítsa vagy megölje a gazdaszervezetet, számára a gyors terjedés és replikálódás jelenti a túlélést. Ez a változat most megérkezett az omikronnal – így nyitotta válaszát a pécsi egyetem virológus professzora arra  az örök kérdésre, hogy véget ér-e, és ha igen, mikor a koronavírus-járvány. – Lehet, hogy végül a SARS-CoV-2 legyengül annyira, hogy csak szezonális náthát okozzon, de itt még nem tartunk.

A koronavírus sikeres vírus, ideje szembesülnünk azzal, hogy meg kell tanulnunk együtt élni vele – vélekedett Oroszi Beatrix, aki az együttélési normák kialakítása mellett a járványügyi rendszerek és azok előrejelző képességének megerősítésében látja a megoldást, mert – mind mondta – a vírus nem biztos, hogy megszelídül, elkerülhetetlen, hogy hosszú távú együttélésre rendezkedjünk be.