Kemenesi Gábor az influenzáról: konteók, őrült nyilatkozatok
Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatója igyekezett tisztázni a „szuperinfluenzáról” szóló beszámolókat az Index szerint.
„Nehéz eligazodni a kattintásvadász hírek, a konteópártok baromságai, önjelölt virológusok őrültebbnél őrültebb nyilatkozatai és az értelmes információt rejtő hírek között. Akit tehát érdekel, hogy miként alakul az influenzaszezon, itt egy rövid összefoglaló. Garantáltan »szuperinfluanzás« baromságok nélkül, csak a lényeg” – kezdte Facebook-posztját az elmúlt napok híreivel kapcsolatban Kemenesi Gábor.
A virológus kifejtette:
- „Korábban indult az influenzaszezon szinte mindenhol, köszönhetően az egyébként influenzavírusoknál nem meglepő új változat megjelenésének.”
- „Jelenleg Európában főként az 5–14 éveseket érinti a fertőzés, a kórházi kezelések szükségessége pedig főként a 65 évnél idősebbeket – összhangban a vírus járványtani tulajdonságaival, ám ez a szezon során még változhat, hiszen sok tényező befolyásolja.”
- „Még ha az idei vakcina-összeállításhoz kevésbé jól illeszkedő A(H3N2) vírus dominál is ezen a télen, a vakcina várhatóan továbbra is védelmet nyújt a súlyos megbetegedés ellen, így továbbra is fontos eszköz marad.”
- „Ez nem »szuperinfluenza«, csak egy új variáns, melynél még nem tudni, hogy a szezonra pontosan milyen hatása lesz, így érdemes felkészülni. Ám fontos hozzátenni, hogy az influenzavírusoknál ez teljesen megszokott, csak a Covid-19 óta mindenki felkapja a fejét az ilyesmire, a média meg kicsavarja és apokaliptikus színezetet ad neki.”
A virológus posztjából az is kiderült, hogy „a szezonális influenzavírusokat A és B típusokba soroljuk. A mostani H3N2, az influenza A vírusok közé tartozik, és kapott még egy K alcsoportjelölést is. De miért van ez a sok jelölgetés? A vírus változásai (közismertebben mutációi) nem csupán a többi influenzához való rokonságát alakítják, de az úgynevezett antigenitást is, azaz azt, hogy az immunrendszerünk által korábban már látott influenzavírusokhoz mennyire hasonlít, a kialakult antitestek mennyire tudják megfogni és védeni ellene. Ami a koronavírusnál a tüskefehérje, az itt leginkább az úgynevezett hemagglutinin fehérje – ez egy felszíni fehérje (bunkósbot) a vírus felszínén amivel a sejtekre dokkol fertőzés során és egyben a vírus elleni védelem, a vírust semlegesítő antitestek egyik fő célpontja is.”
A mostani domináns törzs több olyan változást is felszedett, ami éppen ezt az elsődleges védelmi vonalat gyengíti, azaz a korábbról vagy éppen a vakcina által kialakított antitestektől kisebb fokú védelmet várhatunk – a korai laboratóriumi adatok most ezt mutatják. Azonban a Covid–19 alatt mindenki megtanulhatta, hogy a vírusok elleni védelem nagyon sokféle és sokszintű is, így hiába ez a változás a víruson, legalább valamennyire hasonló influenzavírusokkal találkozhattunk, és az idei vakcina is ezek lenyomatát tanítja meg a szervezetnek – fogalmazott Kemenesi Gábor a posztban, melyet az Index idéz.




