Immunrendszer: egyre több új célzott terápiára lehet számítani

Az immunrendszer betegségeiről egyre többet tudunk. Hogyan lehetne ezeket jellemezni?

Az immunrendszer betegségeinek első csoportja az immunrendszer elégtelen működése, vagyis a primer immunhiány, ami gyermek- és felnőttkorban egyaránt manifesztálódhat. A betegség aluldiagnosztizált, a betegek száma több, mint aki a látóterünkbe kerül, emiatt próbáljuk az alapellátás, társszakmák figyelmét a klinikai tünetekre felhívni.

Az immunrendszer túlműködése következtében kialakuló autoimmun betegségek száma ma már több mint száz. Ezek között vannak szervspecifikusak, szisztémás autoimmun betegségek egyaránt. A szervspecifikusak között vannak, amelyek gyakoribbak és ismertebbek, mint például az 1-es típusú cukorbetegség vagy a Hashimoto-thyreoiditis, ezek felismerése a típusos klinikai tünetek birtokában általában időben történik. Ritkábbak és kifejezett klinikai tünetet nem okozók, pl. az autoimmun hepatitis később kerülhetnek felismerésre. Ezen betegek kezelését és gondozását az adott területen jártas szakmák, pl. diabetológus, endokrinológus vagy éppen gasztroenterológus végzi.

A szisztémás autoimmun betegségek ritka betegségcsoportnak számítanak, felismerésük néha késik. Ahogy a nevükben is benne van, egyszerre több szervet érintenek, ilyenek például az SLE, Sjögren-szindróma, szisztémás sclerosis vagy az inflammatorikus myopathiák. Hosszabb ideig kallódhatnak a betegek a rendszerben, de a korábbiakhoz képest azért javult az első tünetek, centrumba küldés és a diagnózis felállítása között eltelt idő.

Az allergiás-atópiás betegek száma egyre több. Sajnos az allergia mára már népbetegségnek számít, melynek kialakulásában több tényező együttesen vesz részt.

Az autoimmun betegségek közül vannak, amelyek több szervrendszert érintenek. Milyen az együttműködés a különböző szakterületek között?

A szisztémás autoimmun kórképekben szenvedőknél rendkívül fontos a társszakmák bevonása, folyamatos konzultáció. Többek között kardiológiai, pulmonológiai, nefrológiai, neuroimmunológiai, szemészeti konzultációra van a legtöbbször szükség. Szerencsére valamennyi területen vannak olyan kollégák, akik értenek a szisztémás autoimmun kórképek szervi manifesztációinak tüneteihez, a differenciáldiagnosztikai kérdésekhez és a kezeléshez.

Az orvostudomány több területén nagy áttörést hoztak az immunrendszer működését befolyásoló célzott terápiák. Kimerítettük-e már a lehetőségeket? Várhatók-e új fejlesztések?

Az immunrendszer és a különböző betegségek patogenezisének egyre jobb ismerete teremtette meg a célzott terápiák fejlesztésének a lehetőségét, ami mára számos betegségben jelentősen javította a betegek életkilátásait, életminőségét. Gondolok itt az autoimmun betegségekre, a gyulladásos reumatológiai kórképekre vagy például a sclerosis multiplexre. Óriási előrelépés történt különböző daganatok immunterápiájában, az onkohematológiában, de már az allergiás asthma kezelésében, bőrgyógyászati betegségek bizonyos csoportjában is vannak elérhető célzott terápiák. Az alapkutatások fejlődésével koránt sincs vége a lehetőségeknek, a folyamatosan bővülő ismereteknek és a gyógyszercégek innovációjának köszönhetően egyre több új célzott terápiára lehet számítani.

Hallottunk kis molekulájú új szerek fejlesztéséről is. Miben hoznak majd ezek újat, mit várhatunk majd tőlük?

A kis molekulájú új szerek néhány betegségben elérhetők, és számos indikációban kifejlesztés alatt állnak. Elsősorban immunmoduláns és nem immunszuppresszáns hatású gyógyszerek, rövid felezési idővel. A hatáskezdetig eltelt időnek és a mellékhatások számának csökkenését várjuk elsősorban. Még csak rövid idő telt el a bevezetésük óta, de elképzelhető, hogy hosszú távon még biztonságosabbak lesznek az eddig használt célzott terápiás készítményekhez képest.

Milyen arányban és tartamban sikerül ma már tünetmentessé tenni az autoimmun betegségben szenvedőket?

Nagyon sokat finomodtak a terápiás irányelvek, és bővül az alkalmazott innovatív gyógyszerek száma is. Szinte valamennyi betegségben ma már terápiás célokat fogalmazunk meg, amit igyekszünk elérni. Sajnos minden erőfeszítésünk ellenére sem érünk el 100% sikerrátát, mert még ma is vannak terápiarefrakter esetek, de az arány azért egyre jobb.

Elérhető-e számukra a teljes, tartósan panaszmentes élet?

A diagnosztizált betegségtől és a terápiára adott választól függ a teljes tartós tünetmentesség. Vannak olyan betegségek, ahol a beteg teljesen tünetmentessé tehető, teljes értékű életet tud élni, nem kell munkahelyet, családi terveket feladnia a betegség miatt. Más betegcsoportban sajnos még csak lassítani tudjuk az alapbetegség progresszióját, de megfelelő betegedukációval és gondozással ezek a betegek is megtanulnak együtt élni a betegségükkel.

Tisztázott-e már, hogy élethosszig van-e szükségük a terápiára?

Nem pontosan tisztázott az élethosszig tartó terápia kérdése. Többnyire az autoimmun betegség egyénenként változó lefolyású és súlyosságú, a kezelés is individuális. Vannak olyan betegek, akik néhány év kezelést követően terápiamentessé tehetők, másoknak hosszabb ideig kell gyógyszert szedniük.

Az allergiás betegségek egyre gyakoribbak. Milyen megoldást kínálhatunk a betegeknek? Várható-e definitív megoldás?

Az allergiás betegségek terjedését a környezeti ártalmak, biológiai (pl. gyomok) és más szennyezések csökkentése nélkül reménytelen megállítani. A beteg és környezetének életvitele közvetlenül befolyásol tüneteket, a személyre szabott kommunikáció és gondozás közvetlen állapotjavító lehet ezekben a betegségekben. Allergiás betegségekben már a születést megelőzően bevezetett prevenciós életmód, a konkrét környezeti allergiarizikók felismerése és semlegesítése, az allergiákról alkotott tévhitek eloszlatása nagyban hozzájárulhat a betegek számának csökkentéséhez. Ha már kialakult allergiás betegsége van valakinek, tüneti kezeléssel és a ma már sok esetben elérhető deszenzibilizálással/immunterápiával sokat javíthatunk a helyzeten.

Mennyire jól szervezett a betegek gondozása?

Mind az allergiás, mind a sziszémás autoimmun betegségek gondozást igényelnek, melyre szakambulanciák állnak rendelkezésre mind a gyermek-, mind a felnőttellátásban.

A szisztémás autoimmun kórképben szenvedők esetén ezen betegségek ellátásában jártas centrumban történő gondozás indokolt, mely mind a négy egyetemi városban elérhető. Allergiás betegségben szenvedőket a tüneteiknek megfelelően fül-orr-gégész, pulmonológus, bőrgyógyász vagy éppen gasztroenterológus gondoz.