További követési eredmények
Hosszú távon hatásos a szelén + koenzim Q10 kombináció
A cardiovascularis mortalitás még 10 év után is kedvezőbbnek bizonyult az intervenciós csoportban, függetlenül a résztvevők nemétől, a fennálló diabetestől, az anamnézisben szereplő ischaemiás szívbetegségtől. A NYHA funkcionális osztályoktól függetlenül is kisebbnek találták a cardiovascularis halálozást az aktívan kezelt csoportban.
Urban Alehagen, a Linköping University cardiovascularis osztályának vezetője munkatársaival 2013-ban közölte az ötéves, véletlen besorolásos, kettős vak, placebokontrollos KiSEL vizsgálat eredményeit. A vizsgálatban a cardiovascularis halálozás csökkentésének preventív lehetőségével foglalkoztak, ami tipikusan hosszú távú követést feltételez. Mégis már öt év után szignifikáns eredményeket kaptak.
A vizsgálat alapját az a korábbi megfigyelés képezte, hogy cardiomyopathiás betegek szívizomzatában alacsonynak találták a szelén és a koenzim Q10 szintjét is, viszont ezeket az anyagokat önállóan adva nem érték el a halálozás meggyőző javulását. A szelén és a koenzim Q10 (CoQ10) együttadása megalapozott gondolat, mivel a szervezetünkben 25 féle szeléntartalmú enzim működik, és egyebek között a CoQ10 aktív formájának a kialakulásához is szükség van szelénre, viszont az európai lakosság körében általános a szelénhiány, így annak pótlása szinte mindenki esetében indokolt.
Ezért 70-88 éves időseknek adtak 48 hónapig naponta kétszer 200 mg CoQ10-et és 200 mikrog/nap szelént vagy placebót, véletlen besorolás alapján. Az aktívan kezelt csoportban szignifikánsan csökkent a cardiovascularis halálozás a placebocsoporthoz képest. Az eredmény akkor is szignifikáns maradt, ha elvégezték az ismert kockázati tényezők szerinti korrekciót. Az NT-proBNP szintje szignifikánsan magasabb volt a placebocsoportban a kezelés megkezdése után 24 és 48 hónappal is, ami igazolja a szív teljesítményére kifejtett kedvező hatást. Ezt igazolta az aktívan kezelt csoportban az echokardiográfiával észlelt nagyobb ejekciós frakció (EF) is.
Bár az intervenciót 48 hónap után abbahagyták, a résztvevőket továbbkövették, és 10 év elteltével ismét felmérték a halálozást. A cardiovascularis mortalitás még 10 év után is kedvezőbbnek bizonyult az intervenciós csoportban, függetlenül a résztvevők nemétől, a fennálló diabetestől, az anamnézisben szereplő ischaemiás szívbetegségtől. A NYHA funkcionális osztályoktól függetlenül is kisebbnek találták a cardiovascularis halálozást az aktívan kezelt csoportban.
Fontos eredmény még, hogy az összhalálozás is kisebb volt az intervenciós csoportban. Ez úgy adódott, hogy a cardiovascularis halálozás csökkent, a daganatos és más okú halálozás viszont nem változott. Ez egyben a kombinált prevenciós beavatkozás biztonságosságát is mutatja.
Az eredmények hátterében nyilvánvaló egyik okként a szelénpótlás hatása áll, mivel a vizsgált populációban ismert volt a szuboptimális szelénbevitel. A szelén, megfelelő szintjét biztosítva, kifejthette antioxidáns, gyulladásgátló és anti-atherothromboticus hatását, ami mind a cardiovascularis halálozás csökkenése irányába mutat. Az eredményeket értékelték úgy is, hogy a kiindulási szelénszint szerint rétegezték a vizsgált csoportot. Egyértelműen látszott, hogy abban a csoportban mutatkozott szignifikáns hatás, akiknek alacsonyabb volt a szelénszintjük. Az optimális szelénszintet elérők esetében a pótlásnak nem volt szignifikáns előnyös hatása. Azt azonban tudnunk kell, hogy Európában általában alacsony a talaj, és ez által a növények szelénszintje, ezért szinte biztos, hogy a táplálékkal nem jutunk elegendő mennyiségű szelénhez.
Jól ismert, hogy a szelénre és a CoQ10-re is szükség van az oxidatív stresszel szembeni védelemben, ami a gyulladásos folyamatoknak is kísérő jelensége. Idősek esetében az endothelsejtek és a thrombocyták különösen nagy mértékben ki vannak téve a keringésben zajló oxigéntranszport hatásának, amit az életkor előrehaladásával erősödő gyulladásos válasz is kísér. Tudjuk, hogy a fokozott oxidatív stressz összefüggésben áll a károsodott bal kamrai funkcióval. Ez különösen feltűnő szívinfarktus után, de nélküle is fennállhat.
A kezelt csoportban azok esetében észlelték a cardiovascularis halálozás legnagyobb mértékű csökkenését, akik esetében már a kiinduláskor <40%-os ejekciós frakciót (EF) mértek, és akik a NYHA III. funkcionális osztályba tartottak, tehát cardiovascularis szempontból a legrosszabb állapotúnak számítottak.
Az immár hosszú távú eredmények alapján egyértelmű, hogy naponta kétszer 200 mg CoQ10-et és 200 mikrog/nap szelént adva időseknek jelentősen és biztonságosan csökkenthető a cardiovascularis halálozás. Mivel a keringési rendszer betegségei jelentik Magyarországon is a vezető halálokot, ezzel a preventív beavatkozással népegészségügyi jelentőségű eredmény érhető el.
