Hatékony módszerek a pszichiátriában
Itt az ideje, hogy a pszichiátriai betegségek megelőzésében és kezelésében a gyógyszerek helyett egyre inkább szerepet kapjon a megfelelő táplálkozás, illetve a tudatos jelenlét alapú kognitív terápia, írja a The Lancet egy-egy tanulmánya.
A tudatos jelenlét alapú kognitív terápia (mindfulness-based cognitive therapy, MBCT) ugyanolyan hatásos a depresszió relapszusának megelőzésében, mint az antidepresszáns medikáció, állapítja meg a The Lancet tanulmánya, amely a témában készült eddigi legnagyobb longitudinális, randomizált vizsgálat eredményeiről számol be (Effectiveness and cost-effectiveness of mindfulness-based cognitive therapy compared with maintenance antidepressant treatment in the prevention of depressive relapse or recurrence (PREVENT)).
Az MBCT a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológiai Tanszékének meghatározása szerint olyan speciális figyelmi állapot és tudati beállítódás, amely ítélkezésmentes, elfogadó, a jelen pillanatra fókuszálva megnöveli a mentális folyamatokkal kapcsolatos tudatosságot. Ez a tudatos jelenlét fontos egészségvédő hatással bír, mert kizárja a múlton való rágódást és a jövővel kapcsolatos aggodalmaskodást, így csökken a depresszió, a szorongásos problémák kialakulásának veszélye, javul a jelen és önmagunk elfogadásának képessége, a figyelmi kapacitás és a megküzdő képességünk is (ez a tanszék indított tavaly ősszel hazánkban először MBCT-képzést).
A módszer kidolgozója Jon Kabat-Zinn (korábbi magyarországi látogatásáról a MedicalOnline is beszámolt), aki a „participatory medicine” szószólója: úgy véli, a beteg tudattalan gondolatainak, érzéseinek, viselkedésmintáinak tudatosításával maga is közreműködhet a saját gyógyulásában.
Mint a The Lancet-tanulmány első szerzője, Willem Kuyken elmondja: a depresszió relapszusokkal járó kórkép, folyamatos terápia hiányában 5 beteg közül 4 esetében visszatérnek a tünetek, ezt megelőzendő, a betegek fenntartó antidepresszáns medikációban részesülnek. A megfelelően alkalmazott fenntartó kezelés révén a relapszus-kockázat 66%-kal csökkenthető, azonban azok mellékhatásai miatt sok beteg nem akarja hosszú ideig szedni az antidepresszánsokat.
Vizsgálatukba az angol kutatók 424, relabáló major depresszióban szenvedő és fenntartó antidepresszáns kezelésben részesülő beteget vontak be, akiket véletlenszerűen két csoportra osztottak. Az egyik csoport tagjai (212 fő) fokozatosan abbahagyták a gyógyszeres kezelést és MBCT-ben részesültek, míg a másik csoport tovább folytatta az antidepresszánsok szedését. A vizsgálat két éve alatt az MBCT-csoport tagjai először nyolc 135 perces csoportfoglalkozásban részesültek, illetve naponta végezték a kapott gyakorlatukat otthonukban, majd a második évben 4 utánkövető találkozáson vettek részt. Valamennyi résztvevőt rendszeres időközönként ellenőrizték a depressziós tünetek szempontjából (diagnosztikus interjúk).
A két év alatt hasonlónak bizonyult a két csoportban a relapszus-ráta: MBCT-csoport: 44%, fenntartó antidepresszáns kezelésben részesülők: 47%. Az MBCT-csoportterápia költségei alacsonyabbak az esetleges egyéni MBCT-kezelés költségeinél, így, mint a kutatók hangsúlyozzák, a két csoport kezelésének költségei között sem volt lényeges különbség, azaz a csoportos MBCT-terápia nemcsak hatékonynak, de költséghatékonynak is bizonyult a depresszió relapszusainak megelőzésében.
Az egyik vizsgálati alany, Nigel Reedsaját élményeivel kapcsolatban a következőket nyilatkozta: „A tudatos jelenlét tréning révén olyan képességek birtokába kerültem, amelyeket hosszú távon használhatok a saját jóllétem érdekében. A folyamatos antidepresszáns szedéssel ellentétben a tudatos jelenlét lehetővé teszi, hogy én kontrolláljam a saját jövőmet, észrevegyem, ha veszélybe kerülök és megtegyem a szükséges változtatásokat, amik ahhoz szükségesek, hogy továbbra is jó állapotban maradjak.”
Alapvető a táplálkozás szerepe
Mint számos egyéb betegségnél, a pszichiátriai kórképek esetén is fel kell végre ismerni, hogy milyen fontos megelőzésükben és kezelésükben a táplálkozás szerepe, nyilatkozta Jerome Sarris, a The Lancet Psychiatry című szaklapban megjelent tanulmány első szerzője, aki szerzőtársaival együtt tagja a Nutricionális Pszichiátriai Kutatások Nemzetközi Társaságának (International Society for Nutritional Psychiatry Research). A Nutritional medicine as mainstream in psychiatry című cikk szerint a pszichiátria válságos állapotban van, és a jelenlegi gyógyszer-alapú kezelési modell csak szerény eredményeket tud felmutatni a világszerte növekvő számú mentális rendellenesség kezelésében. Azonban ma már egyre nyilvánvalóbb, folytatják a kutatók, hogy a táplálkozás szerepe ugyanolyan alapvető a pszichiátriai betegségek kezelésében, mint a kardiológiában, az endokrinológiában vagy a gasztroenterológiában.
A kutatások szerint a tápanyagok – pl. omega3-zsírsavak, B-vitaminok, főleg a folsav és a B12, kolin, vas, cink, magnézium, S-adenozil-metionin, D-vitamin, aminosavak - és az agyi, mentális egészség között egyértelmű az összefüggés, így a megfelelő táplálkozás, vagy amennyiben az nem biztosítható, a megfelelő étrendkiegészítő készítmények fogyasztása többek között csökkenti a depresszió és az öngyilkosság prevalenciáját és kockázatát is.
Itt az ideje, szögezi le Sarris, hogy integratív szemlélettel álljunk a pszichiátriához, és kulcsfontosságú elemként a táplálkozást is felhasználjuk a pszichiátriai betegségek megelőzésében és gyógyításában.
