Gyors, célzott kezeléssel a rák ellen
Az onkológiai szakma prominens képviselői, a betegszervezetek és a népegészségügyi kormányzati szervek összefogása szükséges a nagyobb szűrési részvételi arányok eléréséhez, melynek a rákok korai felismerését kell céloznia – mondta a Medical Tribune-nek dr. Ruzsa Ágnes, a Kaposi Mór Oktató Kórház vezető onkológusa, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság idén leköszönt elnöke.
– A daganatos betegek túlélését nagymértékben befolyásolja, hogy mennyire korai stádiumban sikerül felismerni a tumort és elkezdeni a kezelését. Hol tart ma Magyarország a lakosságszintű szűrések megtervezésében és végrehajtásában? Mennyire egészségtudatos a lakosság? Milyen arányban jutnak el az emberek a szűrésekre? Hogyan lehetne javítani az eredményeken?
Nagyon fontos volna minél korábbi stádiumban felfedezni a daganatos betegségeket, hiszen a sikeres kezelés alapvető kritériuma a minél korábbi műtét, gyógyszeres vagy sugárkezelés. A magyarországi szűrési gyakorlat azonban nem megfelelő, hiszen a szűrések sokszor kampányszerűen zajlanak, nem rendszeresek, és nem feltétlenül a veszélyeztetetteket szűrik. A lakosság sem érdekelt feltétlenül a szűrésekben, hiszen előnye nem, inkább hátránya származik belőle. A saját szabadidejében kell eljárnia szűrésre, a munkahelyi szűrések pedig gyakran jelképesek vagy nem átfogóak. A korai daganatfelfedezés, a megfelelő egészségtudatos magatartás mindenképpen társadalmi támogatást kell kapjon. Az onkológiai szakma prominens képviselői, a betegszervezetek és a népegészségügyi kormányzati szervek összefogása szükséges nagyobb szűrési részvételi arányok eléréséhez, melynek a rákok korai felismerését kell céloznia.
– Hogyan akadályozható meg, hogy a beteg bolyongjon az ellátórendszerben, és emiatt későn jusson terápiához?
A daganatos betegek valóban sokat bolyonganak az ellátórendszerben, későn jutnak alapvető kivizsgálási időpontokhoz, így a célzott kezelés indítása is késhet. A probléma nem az alapellátásban keresendő, hanem a szakellátás túlterheltségében, ahol prioritást kell élvezzen a szűrések mellett a daganatos betegek kivizsgálása és minél előbbi kezelése.
– A terápiás területen valóságos forradalmat élünk napjainkban. Reálisnak tartja a célt, hogy a rosszindulatú daganatok krónikus betegséggé válhatnak, mint például a diabetes?
A modern daganatellenes terápiák alkalmazása már ma is sok daganatos betegséget krónikus betegséggé tett. Ez a tendencia nyilván folytatódik az újabb kezelési modalitások „hétköznapivá” válásával. Nagy reneszánszát éljük az immunterápiának, a daganatok ellen a szervezet adta immunválasz fokozásával, támogatásával új távlatok nyílnak meg a kezelésben.
– A kétségbeesett betegek gyakran keresnek alternatív megoldásokat. Hol van ezeknek a kiegészítő kezeléseknek a helye a terápiában? Mennyiben befolyásolják ezek a gyógyszeres kezelést? Milyen életmódi tanácsokat ad a betegeknek?
Az alternatív terápiák közül nehéz olyat választani, ami valóban segíti a daganattal folytatott küzdelemben a beteget és az onkológust is. A mozgásról, az okos, nem szélsőséges diétáról – a mediterrán típusú étkezésről – ma már tudjuk, hogy alapvetően fontos az egészség megőrzésében és akár a daganatos betegség kezelésének a kiegészítésében. Az életmód változtatása sosem késő, persze jobb alapvetően így élni. Sok mozgás, sok zöldséget-gyümölcsöt tartalmazó étrend, ami megfelelő arányban tartalmaz húst és szénhidrátot, mellette kevesebb zsírt és olajat.
– Kapnak-e pszichés támogatást az onkológiai betegek és családtagjaik? Mennyire tudnak velük személyre szabottan foglalkozni?
Nem minden beteg igényel pszichés támogatást, de lényeges a család, a környezet, a barátok támogatása, és azoknak a betegcsoportoknak, közösségeknek az elérhetősége, akik hasonló betegségben szenvednek. Ma már a betegszervezetek, közösségi csoportok mindenki számára könnyebben elérhetőek, mint régen. Fontos azonban, hogy az egyéni pszichés támogatás is szabadon elérhető legyen azok számára, akiknek szükségük van rá. A betegszervezetek, onkológiai osztályok tudnak segítséget adni.
– Mit tudnak hasznosítani más intézmények a kaposvári modellből?
A sajtóban sokat beszélnek a kaposvári modellről, amely azt tűzte ki célul, hogy a daganatos betegek korán szakellátáshoz, meghatározott, rövid időn belül pontos kórisméhez jussanak, majd a lehető leggyorsabban a kezeléseket is megkezdhessék, és ezen túl a gyógyult betegek követése a szakmai irányelveknek megfelelően történjen. A modell komoly informatikai támogatással, az onko-network rendszerrel azt tűzte ki célul, hogy a beteg ne vesszen el, a rendszer által élete végéig különlegesen óvott, védett személyként a daganatát legyőzzük, meggyógyítsuk vagy krónikus betegként gondozzuk. Természetesen más intézményekben is hasznos lehet a modell, de elsősorban a betegek jutnak előnyhöz, alapvető életminőségi változáshoz a rendszer révén.
