2021. május. 13., csütörtök - Szervác, Imola.
hirdetés
hirdetés

Fogyókúrára kell fogni a túlsúlyos gyerekeket?

Az otthoni tanulás és a testnevelésórák hiánya kedvez a túlsúly megjelenésének. Sok gyerek akár 7-10 kilogrammot is hízott az elmúlt hónapokban. Ki számít túlsúlyosnak? Kell-e fogyókúrára sarkallni egy gyereket? Illetve milyen vitaminokra van szüksége egy kisgyereknek? Ezekről a témákról is szó lesz a Semmelweis Egészség Napok március 25-i online programján.

Hazánkban a lakosság egyharmada túlsúlyos, ami világviszonylatban is magasnak számít. Az elhízottak súlygyarapodása legtöbbször már gyermekkorban elkezdődik, a súlyos szövődmények azonban csak később jelentkeznek. Éppen ezért a felnőttkori elhízás megelőzését gyermekkorban kell elkezdeni – szögezi le dr. Szabó András, a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára. A professzor szerint a jelenlegi járványhelyzetben nem könnyű aktivitásra, mozgásra bírni egy gyermeket, hiszen az online tanulás során még több időt töltenek a számítógép – kikapcsolódásként pedig a televízió – előtt. Ezzel párhuzamosan unaloműzésként sokan mértéktelenül fogyasztanak cukros üdítőket, hizlaló nassolnivalókat, így akár a 7-10 kilogrammos testsúlygyarapodás sem egyedi eset néhány hónap leforgása alatt – mutat rá a professzor.

Dr. Szabó András hozzáteszi: a növekedésben lévő gyerekeknél nem javasolt a klasszikus fogyókúra, ilyenkor a szülőnek arra kell odafigyelnie, hogy a további hízást megakadályozza, hiszen a növekedés során várhatóan a normális testarány magától is helyreáll. Ugyanakkor az fontos, hogy a kóros étkezési szokásokat, a feleslegesen elfogyasztott kalóriákat csökkenteni tudja a család.

Dr. Szabó András egyetemi tanár a gyerekkori elhízás prevenciójáról szóló előadása mellett egy másik témával is várja az érdeklődőket a március 25-i Semmelweis Egészség Napokon „Szükségünk van-e vitaminokra? – Hiányállapotok megelőzése” címmel. A professzor tudományos prezentációjában felidézi majd, hogy míg a szélsőségesen egyoldalú étkezés következtében régebben számos betegség alakult ki, például a tengerészeknél a C-vitamin hiány miatt a skorbut, vagy a sok hántolt, fehér rizst fogyasztó népeknél a B1 vitamin hiány miatt a beri-beri, addig napjaink változatos táplálkozási szokásai alapján a fejlett, gazdagabb országok lakóinak nem kellene vitaminhiánnyal számolniuk, ugyanakkor ez mégis előfordul.

A vízben oldódó vitaminok többsége a tápanyagokkal valóban bevihető a szervezetbe. A D-vitamint viszont a táplálékkal nem tudjuk pótolni, még ha kis mennyiségben ez meg is található például a tengeri lazacban vagy egyes erdei gombákban, ezekből nem lehet annyit fogyasztani, ami elegendő D-vitamint biztosítana a szervezetnek. Főként a téli napfényhiányos hónapokban okoz ez problémát, ezért ennek pótlása mindenképp javasolt. Mely vitaminok szedésére van valóban szükségünk? Milyen dózisban kell ezeket alkalmazni? Illetve milyen szerepet tölt be a D-vitamin a vírusokkal szembeni ellenállóképességünkben? – ezekre a kérdésekre is választ ad dr. Szabó András egyetemi tanár előadása.

A március 25-i online rendezvényen többek között olyan további érdekes előadásokat is meghallgathatnak az előzetesen regisztrálók, mint például mi történik, ha egy diabeteszes gyermek „kinövi” a gyerekklinikát, mire kell figyelni a szülőknek, ha gyermekük májátültetésen esik át, hogyan gyógyít az éjszakai légzéstámogatás, vagy miért fontos már gyermekkorban is figyelni a test árulkodó jeleire. A konzultációs lehetőséggel egybekötött prezentációk mellett lesz csecsemőkori és gyermekkori mozgásfejlesztő torna és alapszintű újraélesztési bemutató is.

A részletes program és a regisztráció ide kattintva érhető el.

(forrás: semmelweis.hu)

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Változó, hogy egy adott életciklusban biológiailag mennyi testmozgásra van szükségünk ahhoz, hogy testileg és lelkileg is egészségesek maradhassunk. Az ausztrál egészségügyi minisztérium külön útmutatóban teszi közzé javaslatait az idősebb, 65 év feletti korosztály számára.

A május elsején hatályba lépő kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, hogy van-e védettségük, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk.