Quo vadis?
Felnőttkori spaszticitás Magyarországon
Világszerte elérhető eljárás a botulinumtoxin-kezelés spaszticitásban. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Neurológiai Klinika és annak Neurorehabilitációs Osztálya egy különleges egységet képez, és számos új terápiás és rehabilitációs eljárás is elérhető itt, többek között ez a terápia is. Erről nyilatkozott lapunknak dr. Klivényi Péter professzor, a tanszék vezetője.
Milyen kórképekben alkalmazzák ezt a már jól ismert injekciós technikát?
A botulinumtoxin-kezelés egyik indikációja a stroke utáni állapotokban kialakuló végtagi spaszticitás. Számos más kórképen is alkalmazható, például szemhéjgörcs, cervikális disztónia, fokozott nyálelválasztás esetén. Jelenleg az ellátás fő fókusza azonban a posztstroke spaszticitás.
Mit jelent ez a kezelés a betegek számára? Mit nyerhet ezzel a beteg?
A stroke nem a leggyakoribb halálok, de a leggyakroribb rokkantságot okozó kórállapot. Ha valaki például 50-60 éves korában stroke-ot kap, akkor utána akár 20-30 évet is korlátozottsággal, ágyban fekvőként él, jelentősen rosszabb életminőségben, ami komoly terhet ró a családjára, környezetére is. Az érintett végtag funkciója ilyenkor kisebb-nagyobb mértékben csökken, aminek következménye a spaszticitás kialakulása és a végtagok kényszertartása is lehet. Ha a beteg például nem tudja kinyújtani az ujjait, lábait összeszorítja, ez nemcsak a funkciót károsítja, de megnehezíti a gondozást, ápolást, a tisztálkodást is, és súlyos fájdalmakat is okozhat. A botulinumtoxin-kezelés hatására viszont az izmok ellazulnak, megnyúlnak, és bár az izomerő nem tér vissza, de a kényelem fokozható, és akár a járás is fenntartható, például a boka deformitásainak a korrekciójával. A kezelés hozzájárulhat bizonyos funkciók visszahozásához is. A kezelés szükségességének elbírálásához éppen ezért mindenképpen kell a rehabilitációs és a neurológus orvos együttműködése.
Milyen könnyen hozzáférhető a centrumokban a kezelés, mi a helyzet általában, Szeged határain túl?
A mi klinikánk ún. komprehenzív spaszticitáscentrum, ami azt jelenti, hogy a gyógyszeres kezelés mellett az eszközös terápiákra is van lehetőség. A spaszticitás kezelése mindig egy átfogó, komplex rehabilitációs program része. Országosan sajnos a stroke-betegeknek csak közel 30%-a kerül rehabilitációra. Sok pénzt és energiát fordítunk a betegek akut ellátására, de az azt követő rehabilitációra, a társadalomba történő visszaillesztésre kevésbé figyelünk, pedig mind társadalmi, mind egyéni szinten ennek nagy jelentősége lenne. A stroke-betegek rehabilitációja javarészt musculoskeletalis egységekben zajlik, de nem olyan hatékonyan, mint a megfelelően képzett, neurorehabilitációban jártas szakemberekkel dolgozó központokban. Sajnálatos módon a rehabilitációs kapacitás is szűkös az országban, és a mozgásszervi panaszokkal jelentkező betegek széles köre miatt a rehabilitációból a neurológiai betegek egy része kimarad.
A kezelés milyen költséget jelent a beteg számára?
A botulinumtoxin-kezelést egyedi méltányosság alapján a NEAK finanszírozza. Az injekciózás és az azt követő rehabilitáció viszont csak részlegesen támogatott. A szer beadása időigényes, speciális szaktudást igényel, hiszen fontos hozzá az egyes izmok azonosítása ultrahanggal vagy éppen elektromiográfiával. Sajnos erre sincs külön finanszírozás.
Mit tehet a beteg, ha a kezelés a lakhelyén nem elérhető? Kihez fordulhat információért?
Mi a klinikánkon nagy erőfeszítéseket teszünk a szakemberek képzéséért, a kollégáim trénerként oktatják a terület iránt érdeklődő kollégákat az injekciózás technikájára. Már közel 15 kollégát képeztünk ki itt, a klinikán, ami azt jelenti, hogy a közeljövőben reményeink szerint minden megyében már elérhető lesz ez a kezelési forma. Éppen a kezelés komplexitása miatt fontos a különféle szakemberek együttműködése. Szakmailag közösen dolgozunk a Magyar Rehabilitációs Társasággal, és próbáljuk ezt a komplex szemléletet minden régióban megszervezni. Az optimális betegút az lenne, ha akut szakban a stroke-ot észlelő neurológus, hazabocsátást követően a háziorvos már felfigyelne a kezelést igénylő spaszticitás kezdeti jeleire. Ők a gyógytorna mellett el tudnák kezdeni az orális izomlazító kezelést is. Amennyiben ez nem hatásos, vagy mellékhatás miatt a beteg nem tolerálja, akkor regionális centrumba kellene irányítani, ahol a betegek számára botulinumtoxin-kezelés is rendelkezésre állna. Ha a spaszticitás olyan kiterjedt, hogy ezekkel a kezelésekkel már nem oldható meg, akkor jöhetne szóba a komprehenzív központ, ahol ez eddigieken túl a baclofenpumpa-kezelés is rendelkezésre áll. Az orvos iniciálta betegút a legjobb, amikor az észlelő orvos felfigyel a spaszticitás előjeleire, és a megfelelő ellátóhelyre irányítja a beteget.
Mi lenne az ideális állapot, hova kellene eljutni?
Minden ellátási elem megvan az országban, csak nem kellően szervezett módon, és területileg nem homogén eloszlásban. A kezelő/gondozó orvos ismeri fel a kockázatot, rendeli a fizioterápiát megelőzés céljából. Adható per os kezelés, gyógytorna, és ha mindez nem elegendő, akkor kell spaszticitáscentrumba utalni a pácienst. Itt felmérik a további terápiás lehetőségeket, elkezdik a terápiát, majd a rehabilitációt. Az átfogó spaszticitáscentrumban baclofenpumpa is rendelkezésre áll, összesen négy helyen az országban, ezek megfelelő szervezéssel el tudnák látni az eseteket. Fontos, hogy az orvosok kényszertartás, fájdalmas izomgörcs esetén küldjék a megfelelő ellátóhelyre a beteget. Korai intervencióval sok esetben valamilyen szintű önellátás is elérhető lehet, míg az évtizedek óta fennálló állapotban a kontrakturák miatt korrekciós műtétek is szükségessé válhatnak, tehát összességében a spaszticitás minél előbbi kezelésére van szükség.
