A Sclerosis Multiplex (SM) fiatal felnőttkorban a központi idegrendszer (KIR) autoimmun-gyulladásos, neurodegeneratív megbetegedése.

  Mind gyakrabban hallunk-olvasunk híreket, amelyek robotok alkalmazásáról számolnak be az orvostudomány egyes területein. Talán a műtétek során használható robotok a legismertebbek (gondoljunk a Da Vinci robot nemrégiben történt hazai bemutatására), de megjelent már a robottechnika a rehabilitációban is.  A rehabilitációban alkalmazott robotok két csoportra oszthatók: az önellátást segítő és a tornáztatást, funkciófejlesztést szolgáló eszközök. Az előbbi csoportba tartozik például a kerekes székre szerelhető robotkar, amelyet a beteg egy joystickkel irányít. Ez képes tárgyakat felvenni a földről, könyvet leemelni a polcról, CD-t tenni a lejátszóba, italt tölteni és a beteg szájához emelni a poharat. A rehabilitációs robotok terápiát szolgáló csoportjába sorolható az MIT robotja, amiről a Medical Tribune május 10-i számában tudósított.   Rehabilitációs robot fejlesztése hazánkban is folyik. A munka 2000-ben indult Európai Uniós együttműködés keretében REHAROB- projekt néven, amelyben a hazai partnerek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet. A munka során a kutatók kifejlesztettek a hemiparetikus betegek spasztikus váll-könyök régiójának tornáztatását szolgáló robotrendszert. A beteget speciális kezelőszékben helyezik el, majd a fel- és az alkarhoz egy-egy robotot csatlakoztatnak egy úgynevezett műszerezett ortézisen keresztül. Ezután a gyógytornász a beteg karjait mozgatva végrehajt egy gyakorlatsort, amit a robotok megjegyeznek. Ez a betanítás (műszaki szempontból: programozás). A következő lépésben a gyógytornász a betanított gyakorlatsorból terápiás feladatsort készít: az irányítópanel érintőképernyőjét használva meghatározza, hogy a robotok milyen sorrendben, hány alkalommal végezzék el a gyakorlatokat. Ily módon egy pár perces betanításból készíthet egy félórás vagy akár hosszabb terápiás programot. Ennek főleg azoknál a tornagyakorlatoknál van jelentősége, amelyeket sokszor ismételve kell végezni. A robotkarokat irányító számítógép kezelői felülete „gyógytornászbarát”, használata nem igényel robottechnikai ismereteket.   A gyógytornáztató berendezéssel végzett első klinikai vizsgálat célja annak bizonyítása volt, hogy a rendszer működik és biztonságos. A tapasztalatok alapján néhány elemét módosították. A munka az Egészségügyi Tudományos Tanács támogatásával folytatódhatott és sor került az első kontrollált vizsgálatra is. Ez igazolta azt a várakozást, hogy a robotos terápia egyoldali bénulás esetén hozzájárul a spaszticitás csökkentéséhez. Folyik a rendszer továbbfejlesztése és orvostechnikai tanúsítása, ami lehetővé teszi, hogy ne csak klinikai kutatásban, hanem a napi gyakorlatban is alkalmazni lehessen.  Jelenleg tízegynéhány felső végtagi gyógytornáztató rendszert fejlesztenek világszerte. A hazai fejlesztésű robot egyrészt abban különbözik a többitől, hogy mozgástartománya jelentősen nagyobb, a váll és a könyök mozgásterét gyakorlatilag teljes terjedelmében kihasználja. A másik különbség, hogy elsősorban kereskedelmi forgalomban kapható elemekből épül fel, ezért ipari robotokat használ. Ezek nagy sorozatban készülnek, így nemcsak olcsóbbak az egyedileg tervezetteknél, hanem biztonságosabbak is. Cserébe el kell fogadnunk robusztusságukat.   A robotok gyógyászati alkalmazása kevés kivételtől eltekintve ma még kutatási terület. A jelenlegi eszközök ár-érték aránya egyelőre nem teszi lehetővé a tömeges alkalmazást. Azonban a többi modern technikai eszközökhöz hasonlóan előbbutóbb a robotok is átlendülhetnek azon a ponton, amikor már érdemes és lehetséges lesz a mindennapokban alkalmazni őket. Egyik robotot, így a REHAROB gyógytornásztató berendezést sem azért tervezték, hogy helyettesítse az ember munkáját. Ezek valamennyien olyasmit tudnak, amit az ember nem képes ugyanolyan pontosan és ismétlésszámban elvégezni, így a terapeuták munkájának segítését és eredményesebbé tételét szolgálják, nem pedig az embert helyettesítik. RÖVIDEN  Együttműködés és akkreditáció  A tüdőrákos betegek optimális ellátása érdekében együttműködési megállapodást kötött az Országos Onkológiai Intézet (OOI) és az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet (OKTPI). A prof. dr. Kásler Miklós tanszékvezető egyetemi tanár, az OOI főigazgatója és prof. dr. Strausz János, az Országos Korányi Tbc- és Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa által aláírt megállapodás célja, hogy regionális és megyei szinten az összes onkológiai tevékenységet európai szinten integráló, korszerű magyar onkológiai ellátórendszer jöjjön létre. Az OOI európai akkreditációja már megkezdődött, és a folyamatot a megállapodással kiterjesztik az OKTPI-re is. A két intézmény vezetése a jövőben szoros együttműködési lehetőségeket kíván biztosítani a tüdőrákkal foglalkozó szakemberei számára a prevenció, diagnosztika, terápia, rehabilitáció, a hospice és a kutatások területén. Medical Tribune  Elhatárolódott a szakmai kollégium  Elfogták Szegeden a gyógyszerüzérkedéssel gyanúsított férfit, dr. Sz. Gábort, aki onkológusokat keresett meg azzal, hogy hormonkészítményeket, csonterősítőket, illetve citosztatikumokat írjanak betegeiknek, illetve rendeljenek az intézményi patikába, majd a kiváltott gyógyszert adják át neki. Sz. Gábor Szerbiában értékesítette az „árut”. Jármy Tibor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője szerint az eljárásban becslések szerint 20 millió forint értékű gyógyszerkészítmény-lerakatot találtak, amely szintén a gyanúsítotthoz köthető. A Sugárterápiás és Onkológiai Szakmai Kollégium (SOSZK) június 22-i rendes ülésén jelen lévő tagok – prof. dr. Bodoky György, dr. Dank Magdolna, dr. Erfán József, dr. Hideghéty Katalin, dr. Horváth Ákos, dr. Kahán Zsuzsanna, prof. dr. Kajtár Pál, prof. dr. Kásler Miklós, prof. dr. Mayer Árpád, dr. Moskovits Katalin, prof. dr. Németh György, dr. Pikó Béla, dr. Szűcs Miklós, prof. dr. Thurzó László –, még a gyanúsított megnevezése előtt „mély megütközéssel, egyenként nyilatkoztak arról, hogy e tevékenységgel semmilyen kapcsolatban nem álltak, és messzemenően elhatárolódtak minden olyan cselekménytől, amely a daganatos betegek közismerten sok problémával megvalósítható ellátása ellen hat, különösen elítélve, ha emiatt szakmailag indokolt kezelések szenvedtek csorbát.” Népszabadság/Medical Tribune  Sürgősségi központ  Átadták a Heim Pál Gyermekkórházban az ország első önálló, speciális feladatokat ellátó sürgősségi központját. Dr. Harmat György főigazgató elmondta: a hét minden napján, 0-tól 24 óráig fogadják a betegeket. A beruházáshoz a kórház az egészségügyi tárca pályázatán 145 millió forintot nyert, amelyet a Fővárosi Önkormányzat 24 millió forinttal, a Magyar Fejlesztési Bank 35 millió forinttal egészített ki. InfoRádió