Elektronikus orr a tüdőrákterápia szolgálatában
Holland kutatók az eNose elektronikus eszközzel pontosabban határozták meg a rákellenes terápiára reagáló betegek körét, mint a jelenleg arany standardnak számító immunhisztokémiai (IHC) eljárással.
A Radboud University Medical Centre (Nijmegen, Hollandia) kutatócsoportja az Annals of Oncology folyóiratban publikált cikkében számolt be arról, hogy az eNose nevű eszköz pontosabban prognosztizálta az anti-PD-1 rákellenes terápiára reagáló betegek körét, mint a jelenleg arany standardnak számító immunhisztokémiai (IHC) eljárás.
A teljes cikk az alábbi linken érhető el: R de Vries et al, Prediction of response to anti-PD-1 therapy in patients with non-small-cell lung cancer by electronic nose analysis of exhaled breath, Annals of Oncology (2019).
Az amszterdami Holland Rákkutató Intézetben 2016 és 2018 februárja között 143 nem-kissejtes tüdőrákban szenvedő beteget vontak be egy új vizsgálatba, melyben az eNose elektronikus eszközzel vizsgálták, hogy várhatóan reagálni fognak-e az anti-PD-1 kezelésre (nivolumab vagy pembrolizumab). Korábban ezt a vizsgálatot egy invazív szövetmintavételi módszerrel végezték el, melynél ráadásul az értékelés is meglehetősen sokáig tartott.
Az anti-PD-1 terápia drámaian növeli a kezelési hatásosságot előrehaladott nem-kissejtes tüdőrák esetén, ám csak a betegek körülbelül 20%-ánál alkalmazható. Az illékony szerves vegyületek (VOC, volatile organic compounds) elemzésén alapuló eNose vizsgálatot két héttel a kezelés megkezdése előtt végezték el, majd három hónappal később megnézték a standard RECIST válaszarány-kritériumokat, ezek segítségével validálva a készülék eredményeit.
A kutatók állítása szerint az immunterápia megkezdése előtt az eNose készülék 85%-os pontossággal meg tudta határozni, hogy mely betegek fognak reagálni a kezelésére, és melyek nem. Az eszköz a betegek 24%-ánál állapította meg, hogy ők biztosan nem fognak reagálni a kezelésre, így ezen betegeknél egy olcsó, nem invazív szűrővizsgálattal elkerülhető a felesleges kezelés. Bár az immunterápia alkalmazása során általában kevesebb mellékhatással kell számolni, mint kemoterápia esetében, a betegek körülbelül 10%-ánál jelentkező immunterápiás mellékhatások sokkal súlyosabbak, és a kezelés is sokkal drágább.