Feledékenység, ingerlékenység – akár alvási apnoé is okozhatja

Az alvási apnoe során a felső légutak alvás közben ismételten beszűkülnek vagy elzáródnak, ezért a légzés rövid időre leáll. A szervezet ilyenkor oxigénhiányos állapotba kerül, az agy pedig újra és újra „riasztást ad”, hogy helyreállítsa a légzést. Ezek a mikroébredések sokszor észrevétlenek maradnak, mégis szétzilálják az alvás szerkezetét.

Az alvási apnoénak vannak fő tünetei, de emellett számos társuló panasza és következményes betegsége is lehet. Nem szabad kizárólag abból kiindulni, hogy horkol-e a beteg vagy sem – mondja Faludi Béla, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Neurológiai Klinika Alvásdiagnosztikai Központjának neurológus docense.

A legfontosabb jel, amit a hálótárs vesz észre

A szakember szerint a legjellemzőbb tünet nem egyszerűen a horkolás, hanem annak jellegzetes mintázata. „A legfontosabb jel a szaggatott horkolás, amikor hosszabb csendet egy nagy felhorkantás követ. A legtöbbször nem azt veszik észre, hogy kimarad a légzés, hanem ezt a különös ritmust: horkolás, csend, majd egy hangos levegővétel” – magyarázza a szakorvos. Éppen ezért gyakran nem maga a beteg, hanem a partnere vagy családtagja figyel fel először a problémára.

Tévhit: ha nincs nappali álmosság, minden rendben

A legtöbben a nappali aluszékonyságot tartják az alvási apnoe legfőbb tünetének, de ez korántsem ilyen egyszerű. „Körülbelül az esetek 60 százalékában jelentkezik kifejezett aluszékonyság, de a betegek közel 40 százalékánál egyáltalán nem ez a vezető panasz” – hangsúlyozza az alvásmedicina szakértője. Hozzátéve: vannak olyanok is, akik éppen ellenkezőleg, álmatlansággal küzdenek. Gyakran felébrednek éjszaka, hosszú ideig nem tudnak visszaaludni, ezért eszükbe sem jut, hogy a háttérben valójában alvási apnoe állhat.

Amikor az agy sem tud megfelelően pihenni

A légzéskimaradások miatt az alvás szerkezete folyamatosan sérül, az éjszakai pihenés felületessé válik. Ennek következményei sokszor nappal jelentkeznek. „A légzéskihagyások hatására megváltozik az alvás szerkezete, emiatt nem lesz pihentető az alvás. Nemcsak az történhet, hogy valaki elalszik napközben, hanem az is, hogy romlik a koncentrációja, szétszórttá válik, nehezebben emlékszik dolgokra vagy egyszerűen nem tud tartósan figyelni” – mondja a szakorvos. Sokan ilyenkor úgy érzik, hogy „nem fog úgy az agyuk”, gyakran elveszítik a gondolat fonalát vagy egyszerű, hétköznapi feladatok is nagyobb erőfeszítést igényelnek számukra.

Meglepő tünetek, amiket ritkán kötünk az alvászavarhoz

Az alvási apnoe számos olyan panaszt okozhat, amelyek miatt a betegek teljesen más szakrendeléseket keresnek fel. A gyakori éjszakai vizelés miatt sokan először urológushoz fordulnak, a reggeli szájszárazságot vagy a kialvatlanságot pedig egyszerűen a stressz számlájára írják. Előfordulhatnak nagy, kapálózó mozdulatok alvás közben is, hiszen a szervezet ösztönösen próbál levegőhöz jutni.

Gyakran társul hozzá az éjszakai vizelés, a szájszárazság, a fáradt ébredés vagy akár a nagy tömeges mozgások alvás közben. A beteg ilyenkor tulajdonképpen egy ébredési reakcióval próbál kijutni abból az állapotból, amikor nem kap levegőt – fogalmaz a neurológus.

Az ingerlékenység és a személyiségváltozás is figyelmeztető jel lehet

A tartós oxigénhiány és a rossz alvás az agyműködésre is hatással van. „A nem pihentető alvás és az oxigénhiány miatt nagyon gyorsan károsodnak azok a funkciók, amelyek a homloklebenyhez kötődnek. Ingerlékenyebbek lehetünk, változhat a személyiségünk, romolhat az önkontrollunk” – mondja Dr. Faludi Béla. Nem véletlen, hogy a depresszió és a hangulatzavarok is gyakran együtt járnak az alvási apnoéval.

A következmények sokszor hamarabb jelentkeznek, mint gondolnánk

Sokan azt hiszik, hogy az alvási apnoe csak hosszú évek alatt okoz problémát, de ez nem minden esetben igaz. „A memória- és koncentrációzavarok általában korán megjelennek, de a szívritmuszavar kialakulásához nem feltétlenül kellenek évtizedek. Ezért nagyon fontos már a kezdeti panaszokat is komolyan venni” – figyelmeztet a szakorvos, aki szerint különösen fontos kivizsgálni azokat, akik magas vérnyomással, szívritmuszavarral, cukorbetegséggel vagy korábbi stroke után élnek, mert ezek az állapotok gyakran együtt járnak az alvási apnoéval.

Nem csak az időseket érinti

Bár sokan még mindig úgy gondolják, hogy az alvási apnoe az idősebb korosztály problémája, a valóság ennél jóval összetettebb. A betegség gyermekkorban is előfordulhat, ahol akár hiperaktivitásra vagy figyelemzavarra emlékeztető tüneteket okozhat, fiatal felnőttkorban pedig az életmód és a túlsúly növelheti a kockázatot. Nőknél a menopauza után jelentősen emelkedik az előfordulása.

Az alvási apnoe gyerekkortól kezdve jelen lehet. A különböző életkorokban más és más okok állnak a háttérben, de egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy csak az idősek betegsége – teszi hozzá a neurológus.

Gyanú esetén klinikai kivizsgálás szükséges

A szakorvos szerint a legfontosabb, hogy a tüneteket ne külön-külön kezeljük, hanem összefüggéseiben nézzük. Ha a horkolás mellé nappali fáradtság, koncentrációzavar, gyakori éjszakai vizelés, reggeli szájszárazság vagy hangulati változások társulnak, érdemes alvásvizsgálatot kérni.

A megfigyelt apnoe önmagában is elég ok arra, hogy valakit alvásvizsgálatra küldjünk, függetlenül attól, hogy mennyi panasza van – emeli ki Faludi Béla. – Lehet, hogy nem a stressz, a kor vagy a túl sok munka áll a háttérben – hanem egy olyan alvászavar, amely megfelelő kezeléssel nemcsak a pihentető alvást, hanem az életminőséget is visszaadhatja.