Bár a probléma minden esetben összetett, a legújabb kutatások szerint a háttérben ADHD is állhat, amelyre ma már számos gyógymód létezik.

A gyermekkori figyelemzavar és hiperaktivitás (ADHD) a gyerekek mintegy 5%-át érinti, de csak töredékük jut el a diagnózis megállapításáig és az adekvát kezelésig. Ennek az ADHD diagnosztikáját és terápiáját nehezítő számos kihívás lehet az egyik oka.

Mivel hatékony gyógyszeres és pszichoterápiás módszerekkel rendelkezünk a szorongásos zavarok kezelésére, a korai felismerés és az időben megkezdett, hatékony intervenció kulcsfontosságú népegészségügyi szempontból és az érintett egyén számára is.

A Dravet-szindróma (DS) egy csecsemőkori fejlődési és epilepsziás enkefalopátia, amely gyógyszerrezisztens, élethosszig tartó rohamokkal és olyan társbetegségekkel jár, mint értelmi fogyatékosság, viselkedési problémák, alvászavarok és járásproblémák.

A demencia jelentőségét gyakorisága, hosszú lefolyása és gondozói igénye együttesen adja. A fejlett gazdasággal bíró társadalmakban az életkorral növekvő prevalencia miatt az egyre nagyobb arányú idősek között egyre nagyobb számú beteget jelent, míg a demens betegeket gondozó családtagokat adó fiatalabb korosztályok aránya csökken.

A koronavírus-járvány nem múlt el nyomtalanul, ezt pedig a Covid-babák bizonyítják, írja az Index nyomán a Napi.hu.

Egy csésze egészség címmel indított podcastot a Bethesda Gyermekkórház, az első beszélgetésben az ADHD és a kütyühasználat a téma.

Játékfüggőséget és figyelemzavart is okozhat a gyerekeknél a túlzott internethasználat, derül ki az Index összeállításából.

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD) tünetei gyermekkorban kezdődnek, de gyakran felnőttkorban is komoly nehézségeket okoznak. A betegség terhéhez a tünetek perzisztálása mellett a pszichiátriai és szomatikus morbiditás fokozott kockázata is hozzájárul.

Az ELTE Alfa Generáció Labor legújabb kutatása a viselkedésproblémák és a túlzott digitális eszközhasználat összefüggéseit vizsgálta.