Az orvos lehet beteg?
Doktor House valóban létezik?
Ha Ön úgy érezné, hogy a munkája következtében veszélybe került mentális egészsége, fel merne keresni szakembert? A The Lancet legutóbbi számának cikke az orvosokat és az orvostanhallgatókat sújtó speciális stressz következményeiről számol be.
A stigmatizációtól való félelmében a vizsgálatok szerint az orvosoknak és orvostanhallgatóknak csak 13 százaléka mer segítséget kérni, ha úgy érzi, mentális betegség fenyegeti (az angliai Royal College of Physicians in Clinical Medicine 2009-es felmérése).
A The Lancet cikke egyéb vizsgálatokról is beszámol, így idézi az American Journal of Psychiatry 2004-es analízisét, amely szerint a férfi doktorok 1,4-szer, az orvosnők 2,3-szor gyakrabban lesznek öngyilkosok, mint az átlag férfiak, illetve nők.
A cikkíró Sharmila Devi hozzáteszi: úgy tűnik, a probléma már az orvosegyetemen elkezdődik, és bár az okokat pontosan nem ismerjük, minden valószínűség szerint közreműködik az orvosképzésre jellemző versenyszellem, perfekcionizmus, a felelősséghez társuló túl nagy autonómia, és a sebezhetőségtől, illetve annak látszatától való félelem. Hozzájárulhat az is, hogy az orvosok tudják, hogyan, milyen szerekkel lehet véget vetni az életnek, és hozzá is férnek azokhoz.
Liselotte Dyrbye, az amerikai Mayo Klinika professzora szerint az orvosokat sújtó stressz és kiégés már egyenesen közegészségügyi problémává vált, hiszen gyakorisága miatt a betegellátást is érinti. Az egészségügyi ellátók harmada jelentős stressznek kitéve dolgozik, a fiatal orvosok fele küzd kiégéssel, egynegyedük depressziós, tizedük öngyilkossági gondolatokat forgat a fejében. A szakmai segítségkérés helyett a doktorokra az önmedikáció a jellemző, valamint az alkoholizmus és egyéb függőségek, mivel így próbálnak küzdeni a stressz ellen. Érdemes megjegyezni, hogy a Mayo Klinikának van egy programja, aminek keretében az orvosok jóllétének lehetőségeit kutatják.
A The Lancet cikke megjegyzi: az orvostanhallgatók kifejezetten félnek a stigmatizációtól, és nem mernek mentális problémával szakemberhez fordulni, mivel úgy vélik, hogy az hátrányosan érintené szakmai előmenetelüket. Thomas Schwenk Journal of the American Medical Association-ben megjelent felmérése szerint a magas fokú depresszióról beszámoló medikusok 53 százaléka szerint ha bevallanák betegségüket, azzal kockára tennék karrierjüket.
Van azonban néhány pozitív kezdeményezés is, például az egyik amerikai orvosegyetemen (Weber State University in Ogden, UT) az idén kurzus indul "Élet orvosként" címmel, amelynek keretében szóba kerül az is, hogyan lehet elkerülni az öngyilkosságot, és a diákok praktizáló orvosokkal beszélhetik meg a szakma realitásait.
Liselotte Dyrbye és munkatársai szintén a Journal of the American Medical Association tavaly szeptemberi számában publikálták kutatásukat, miszerint az orvostanhallgatók által átélt szakmai stressz, ellentétben a magánéleti kihívásokkal, ahhoz vezet, hogy az illető rosszabb szakmai és etikai szinvonalon teljesít. Dyrbye azt is valószínűsíti, hogy az etikai vétségeket az oktatás hibái okozzák.
A helyzet jobbítására többféle javaslat is született, például van, aki az orvostanhallgatók és rezidensek havi egyszeri kötelező tanácsadáson való részvételét tartaná jónak, ami által korán kiszűrhető lenne a mentális probléma.
