Botox bruxizmus ellen
A bruxizmus kezelésében a tanácsadásé a vezető szerep, ám a jövőben a botox is hozzájárulhat a felszámolásához, írja a PharmaOnline.
Emberek milliói csikorgatják a fogaikat – jelentős részben nem tudatosan. Van, aki éjjel; van, aki nappal. A fogcsikorgatás vagy bruxizmus előfordulási gyakorisága a különféle források alapján nagy eltéréseket mutat. A gyermekek 2,5-56,5 százaléka szoríthatja össze, csikorgathatja a fogait éjjelente, alvás közben. A felnőttek mintegy 13 százalékára jellemző az éjszakai fogcsikorgatás, míg a felnőttek körülbelül harmada nappal is teszi azt, írja a PharmaOnline.
Izomfeszülés, fejfájás, fogkihullás
Sokan nem is tudnak arról, hogy mit tesznek éjjelente (vagy napközben) a fogaikkal. Gyakori, hogy a családtagok figyelnek fel a zavaró zajokra. A nagy préserővel társuló csikorgatás a fogak felszínének kopásához, a fogak kilazulásához vagy kihullásához is vezethet. Több esetben a rágóizmokban tapasztalt fájdalom, az állkapocstáji izomfeszülés, a nyakba vagy a fejbe kisugárzó fájdalom hívja fel a figyelmet a bruxizmusra.
Genetikai okok, gyógyszerek, stressz, kábítószer, alvászavar is állhat a háttérben
A fogcsikorgatás okai szerteágazóak lehetnek. Korábban úgy vélték, hogy a stresszreakció része az állkapcsok erőteljes összeszorítása, a fogak egymáshoz préselése, és egymáson mozgatása, ami során a fogfelszín egy négyzetcentiméterére akkora erő hathat, ami egy rá helyezett 600 kg-os tömegnek feleltethető meg. Mára bebizonyosodott, hogy a bruxizmus létrejöttében genetikai, epigenetikai okok éppen úgy fellelhetők, mint az alvászavarok bizonyos formái (pl. alvási apnoe), neurodegeneratív betegségek (pl. Parkinson-kór) vagy pszichés kórképek (pl. depresszió).
Több gyógyszeres hatóanyag, köztük antidepresszánsok, antikonvulzív szerek, antihisztaminok, antipszichotikumok, kardioaktív vegyületek is felelhetnek a zavaró panaszokért. Az alkohol- és a kávéfogyasztás, különösen nagyobb adagokban, fokozza a bruxizmus előfordulási gyakoriságát. A kábítószert fogyasztók körében szintén gyakori a fogcsikorgatás. A gyermekes szülők figyelmét lényeges felhívni arra, hogy gyermekeknél a passzív dohányzás is fokozza a fogcsikorgatás előfordulásának a kockázatát.
Oki terápia nincs
Jelenleg a bruxizmus kezelése elsősorban felvilágosításból és tanácsadásból (pl. stresszkezelés, alváshigiénia) áll. Az érintetteknek – elsősorban nappal – tudatosan kell ügyelniük az állkapcsaik, fogsoraik mozgatására. Ebben az odafigyelési folyamatban segítségükre lehetnek a fogcsikorgatás esetén hang- vagy fényjellel reagáló „riasztó” készülékek.
Akár hosszú időn át is viselhetők azok a műanyagból készült fogsínek, amiket jellemzően este kell valamelyik vagy mindkét fogsorra ráilleszteni, hogy az megakadályozza a fogak csikorgatás miatti károsodását. Ezeket a védősíneket személyre szabottan, a fogakra egyedileg tervezetten készítik el.
A kognitív viselkedésterápia kedvező hatása jelen pillanatig egyértelműen nem igazolt.
Noha gyógyszer nincs „bruxizmus” indikációban, történnek próbálkozások a bruxizmusban érintett izmok bénításával/lazításával, ami botox adásával érhető el. A botox injekciók beadásának optimális helyére és a botox dozírozására vonatkozóan – a vonatkozó klinikai vizsgálatok hiányában - még nem állnak rendelkezésre irányelvekben rögzített információk.
(Forrás: Pharmazeutische Zeitung)
