Az orvos segítsége a beteg döntéshozatalában semmivel nem helyettesíthető

Számos esetben az emlőrákos nő állapota lehetővé teszi mind az emlőmegtartó műtét végzését, mind az emlőeltávolítást (mastectomia), és a betegnek magának kell eldöntenie, hogy melyiket választja. Bár a helyi kiújulás kissé gyakoribb az emlőmegtartó műtét esetében, az általános szakmai vélekedés ezt tekinti a megfelelő eljárásnak, olyannyira, hogy az emlőmegtartó műtétek arányát mind a kutatók, mind a klinikusok gyakran az egészségügyi ellátás fokmérőjének tekintik.

A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy milyen mértékben növeli a betegek – kérdőívvel felmért – tájékozottságát és mennyiben segíti őket a döntés meghozatalában a részletes felvilágosítást nyújtó film, illetve az orvossal történő megbeszélés. A kérdőív, amelyet a betegek a film megnézése előtt és után, valamint az orvosi konzultáció után is kitöltöttek, a kórtörténetre vonatkozó adatok mellett a döntési folyamatban történő aktív részvétel igényére, a döntési folyamat előrehaladottságára, a döntéshozatali konfliktus mértékére, a tájékoztatás megértésére, valamint a választott kezelésre vonatkozó kérdéseket tartalmazott.

125 beteg vett részt a vizsgálatban, valamennyien fehér, túlnyomórészt magasan képzett nők voltak. Először valamennyien a filmet nézték meg, és ezután konzultáltak az orvossal. A tájékozottság már a videofilm megtekintése után is igen magas, 92 százalékos volt, függetlenül attól, hogy a nők melyik műtéttípust preferálták.

Az emlőeltávolítás felé hajló betegek aránya a döntéshozatali folyamat során folyamatosan nőtt (22%, 31% és 35%), de az emlőmegtartó műtétet preferálók aránya csak az orvosi konzultáció után ugrott meg (34%, 31% és 65%).

Bár a bizonytalan betegek aránya meglehetősen nagy volt a döntéstámogató videofilm megtekintése előtt (43%), és nem csökkent jelentősen a film megtekintése után sem (38%), a sebésszel folytatott konzultáció után a bizonytalanság megszűnt (0%). A betegek azon 38%-a (n = 47) közül, akik a döntéstámogató film megtekintése után is bizonytalanok voltak a választandó műtéttípust illetően, 33-an az emlőmegtartó műtét, míg 14-en az emlőeltávolítás mellett döntöttek (70, illetve 30%).

A 78 beteg közül, akik a döntéstámogató film megtekintése után határozottan állást foglaltak egyik vagy másik műtéttípus mellett, 19% (n = 15) a sebésszel történő konzultáció hatására megváltoztatta döntését. Közülük 12-en a mastectomia helyett az emlőmegtartó műtétet választották, döntésüket az alábbi módon indokolva: „A sebésszel folytatott beszélgetés alapján értettem meg, hogy nálam is végezhető emlőmegtartó műtét” (n = 7), „Jobban megismertem a két választási lehetőséget” (n = 4), illetve „A sebész javasolta a másik műtéttípust” (n = 1). Az említett 15 beteg közül hárman a korábban előnyben részesített emlőmegtartó műtét helyett az emlőeltávolítás mellett döntöttek, a következő okok miatt: „A sebész azt mondta, hogy a másik műtéttípus számomra nem megfelelő” (n = 2), illetve „A sebész javasolta a másik műtéttípust” (n = 1). Megjegyzendő, hogy az intézményben lehetőség volt emlőeltávolítás után az azonnali rekonstrukcióra (ami a végül a mastectomiát választó nők 39%-ában meg is történt), és ez befolyásolhatta a betegek döntését.

A felmérés egyik újszerű eleme volt, hogy a sebész a kérdőívre adott válaszok alapján betegéről írásos jellemzést kapott, amely kitért a beteg tájékozottságára, a számára lényeges értékekre, valamint az általa előnyben részesített műtéti eljárásra. Az összefoglaló jelentés alapján az orvos előre felkészülhetett a konzultációra, így a beszélgetés során célzottan kitérhetett a beteg tájékozottsági hiányosságaira és a számára lényeges értékekre, csökkentve betege döntési bizonytalanságát.

Tekintetbe véve, hogy bár a videofilm kielégítő tájékoztatást nyújtott, de mégsem csökkentette jelentősen a bizonytalan betegek arányát, valamint hogy a konzultáció hatására a betegek mintegy ötöde megváltoztatta a film megtekintése utáni döntését, nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen fontos szerepe van a személyes orvos-beteg kapcsolatnak ebben a helyzetben is.

Weisz Júlia