Az aszpirin védhet a vastagbél- és végbéldaganatok ellen
2009. szeptember 22. 13:02
Az aszpirin napi szedésével megelőzhetők a vastagbél- és végbéldaganatok (kolorektális tumorok) genetikai rendellenességekben szenvedő betegeknél – állítják brit kutatók, akik Berlinben az Európai Onkológiai Kongresszuson számoltak be vizsgálataikról.
A kutatási eredmények a betegek szélesebb tömegei számára jelenthetnek reményt, noha további vizsgálatok szükségesek, s az összefüggések kimutatása is hosszabb időt vesz igénybe, mivel az aszpirin jótékony hatása csak több éves szedés után mutatkozik meg.
A kolorektális daganat a második legtöbb halálos áldozatot szedő rosszindulatú tumorféleség az Egyesült Államokban és Európában, ahol évente 560 ezer új megbetegedést diagnosztizálnak, s 250 ezren hunynak el e betegség következtében. Az aszpirin, mint korábban már kimutatták, alacsony napi adagokban szedve, csökkenti a szívinfarktus és a stroke (agyi érkatasztrófa) kockázatát.
John Burn, a Newcastle-i Egyetem Humángenetikai Intézetének professzora munkatársaival hosszú távú követéses vizsgálat keretében tesztelte az aszpirint 1071 olyan személyen, akik egy örökletes tünetegyüttesben, az úgynevezett Lynch-szindrómában szenvednek. A betegséget az jellemzi, hogy egy családban halmozottan fordulnak elő különféle rosszindulatú tumorok: gyomordaganatok, vastagbélrák, agy-, prosztata és bőrrák. Nőknél magasabb a petefészek- vagy méhtestrák kockázata.
A kutatók a vizsgálat résztvevőit két csoportra osztották – az egyik fele aszpirint szedett, a másik pedig placebót. 29 hónap után még nem volt különbség a két csoport tagjainál diagnosztizált rákos megbetegedések gyakoriságában. Négy év után viszont szignifikáns különbség mutatkozott meg a vastagbéldaganatok számában: az aszpirinos csoportban 6 tumoros esetet diagnosztizáltak, a placebo-csoportban kimutatott 16 esettel szemben.
Mint John Burn rámutatott, bár a vizsgálat némely résztvevője az idők folyamán abbahagyta az aszpirin szedését, a készítmény jótékony hatása a későbbiekben is megmutatkozott.
Más kutatók korábban már kimutatták, hogy az aszpirin csökkenti a vastagbélrák kockázatát. A jelenséget azzal magyarázták, hogy a készítmény blokkolja a ciklooxigenáz-2 (COX-2) nevű enzimet, amely elősegíti a gyulladás kialakulását, a sejtosztódást, s magas koncentrációban található a tumorokban.
John Burn szerint viszont az aszpirin a „selejtes” őssejteket veszi célba, mielőtt azok mutálódni kezdenének, átváltozva prekancerózus (rákot megelőző) sejtekké.
„Amennyiben az aszpirin rontaná az ilyen sejtek túlélési esélyeit, ez megmagyarázná az eredményeinket” – mutatott rá John Burn professzor, megjegyezve, hogy az aszpirinnek mellékhatásai is vannak. A készítményt szedők közül 11 betegnél alakult ki gyomorvérzés vagy fekély, míg a kontrollcsoportban 9 ilyen esetet regisztráltak.
A kolorektális daganat a második legtöbb halálos áldozatot szedő rosszindulatú tumorféleség az Egyesült Államokban és Európában, ahol évente 560 ezer új megbetegedést diagnosztizálnak, s 250 ezren hunynak el e betegség következtében. Az aszpirin, mint korábban már kimutatták, alacsony napi adagokban szedve, csökkenti a szívinfarktus és a stroke (agyi érkatasztrófa) kockázatát.
John Burn, a Newcastle-i Egyetem Humángenetikai Intézetének professzora munkatársaival hosszú távú követéses vizsgálat keretében tesztelte az aszpirint 1071 olyan személyen, akik egy örökletes tünetegyüttesben, az úgynevezett Lynch-szindrómában szenvednek. A betegséget az jellemzi, hogy egy családban halmozottan fordulnak elő különféle rosszindulatú tumorok: gyomordaganatok, vastagbélrák, agy-, prosztata és bőrrák. Nőknél magasabb a petefészek- vagy méhtestrák kockázata.
A kutatók a vizsgálat résztvevőit két csoportra osztották – az egyik fele aszpirint szedett, a másik pedig placebót. 29 hónap után még nem volt különbség a két csoport tagjainál diagnosztizált rákos megbetegedések gyakoriságában. Négy év után viszont szignifikáns különbség mutatkozott meg a vastagbéldaganatok számában: az aszpirinos csoportban 6 tumoros esetet diagnosztizáltak, a placebo-csoportban kimutatott 16 esettel szemben.
Mint John Burn rámutatott, bár a vizsgálat némely résztvevője az idők folyamán abbahagyta az aszpirin szedését, a készítmény jótékony hatása a későbbiekben is megmutatkozott.
Más kutatók korábban már kimutatták, hogy az aszpirin csökkenti a vastagbélrák kockázatát. A jelenséget azzal magyarázták, hogy a készítmény blokkolja a ciklooxigenáz-2 (COX-2) nevű enzimet, amely elősegíti a gyulladás kialakulását, a sejtosztódást, s magas koncentrációban található a tumorokban.
John Burn szerint viszont az aszpirin a „selejtes” őssejteket veszi célba, mielőtt azok mutálódni kezdenének, átváltozva prekancerózus (rákot megelőző) sejtekké.
„Amennyiben az aszpirin rontaná az ilyen sejtek túlélési esélyeit, ez megmagyarázná az eredményeinket” – mutatott rá John Burn professzor, megjegyezve, hogy az aszpirinnek mellékhatásai is vannak. A készítményt szedők közül 11 betegnél alakult ki gyomorvérzés vagy fekély, míg a kontrollcsoportban 9 ilyen esetet regisztráltak.
MTI
