Antibiotikum Nap: megoldások a rezisztencia ellen
Többek között az antibiotikumok humán mikrobiomra gyakorolt hatásairól, a globális problémát jelentő antibiotikum rezisztenciáról tanácskoztak a Nemzetközi Antibiotikum Hét keretében megrendezett Antibiotikum Napon a Debreceni Egyetem szakemberei. A DE Egészségtudományi Kar Egy Egészség Intézete által szervezett szakmai eseményen Müller Cecília országos tiszti főorvos is részt vett.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az intézmény saját bakteriofág készítménnyel veszi fel a harcot a rezisztens kórokozók ellen.
Ebben a küzdelemben eljutottunk odáig, hogy azok az anyagok, melyek korábban védelmét nyújtottak, ma már a rezisztencia következtében hatástalanok. Az EU-ban évente 500 ezer olyan eset történik, amely valamilyen multirezisztens baktérium miatt intézeti ellátást igényel és a fertőzés miatt minden évben negyven-ötvenezer ember hal meg. A Debreceni Egyetemen nagyon előtérbe került az antibakteriális és antivirális védekezés, az előbbire vonatkozó kutatások eredményeként bakteriofágokkal igyekszünk megrendszabályozni a veszélyes baktériumokat. Állatokon már teszteltük a saját fejlesztésű készítményünket, erre az unión belül gyártási engedélyünk van és akár egy éven belül embereken is használhatjuk majd - tette hozzá a rektor.
A szakmai konferencián részt vett Müller Cecília országos tisztifőorvos, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) vezetője, aki beszédében kiemelte: az a cél, hogy megszakadjon a fertőzési lánc, meg lehessen előzni a fertőzést és a járványokat, ehhez pedig a legszéleskörűbb és a terjedési módra vonatkozó legújabb információkkal kell rendelkezni.
A vészcsengő megszólalt, a WHO is kiemelten fontosnak tartja a témát, hiszen súlya van a rezisztencia okozta veszélyeknek. Az antimikrobális rezisztencia láthatatlan, a beteg viszont annál láthatóbb. Abban bízom, hogy a konferencia révén olyan tudást adhatunk át, amely megmutatja, hogy milyen terápiás eszközök alkalmazhatók a rezisztens baktériumok leküzdéséhez. A Debreceni Egyetemmel való együttműködésünk arra is kiterjed, hogy minden fontos információval rendelkezzünk annak érdekében, hogy a legújabb védekezési megoldásokat is bevethessük. Ennek keretében olyan adatbázisokat szeretnénk kialakítani, melyek elemzésen alapuló, továbblépési intervenciós lehetőséget kínálnak a számunkra. Meg akarjuk érteni a problémakör lényegét és ez alapján kell majd tervet készíteni a jövőre vonatkozóan - emelte ki a tiszti főorvos.
Kardos Gábor, a Debreceni Egyetem Egy Egészség Intézetének igazgatója arról beszélt, hogy az antibiotikumok nem csak az emberi szervezetet, hanem a közvetlen környezetünket is veszélyeztetik és később nagyobb károkat okozhatnak.
Az egészségügyben rengeteg antibiotikumot használunk, ezek egy részéről le lehetne mondani, ha jobban az evidenciák mentén használnánk ezeket a készítményeket. Az Egy Egészség Intézet és a kar életében nagyon fontos elem a mikrobiológia és ezen belül az antibiotikum rezisztencia. Az egészségügy önmagában nem elegendő ennek a témának a teljes áttekintésére, hiszen az antimikróbás szerek a környezetet is szennyezik, majd az élelmiszereken keresztül visszajutnak az emberbe. Emiatt fontos, hogy az egészségügy, az állategészségügy és a környezetegészségügy közösen lépjen fel, az Egy Egészség Intézet is ezt tartja a legfontosabb feladatának – tette hozzá az intézetigazgató.
A konferencián olyan témák kerültek napirendre mint az antibiotikumok hatása a humán mikrobiomra, az antibiotikum rezisztencia, mint globális probléma, valamint szó volt arról is, hogyan és milyen adagban érdemes hatékonyan antibiotikumot használni, valamint a résztvevők a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában működő antibiotikum felügyelet tevékenységéről is hallhattak.
