Aki pontosan szedi a gyógyszert, ritkábban kerül kórházba
A magas koleszterinszintet csökkentő sztatinkészítmények folyamatos alkalmazása egy új vizsgálat tanúsága szerint csökkenti a kórházi kezelés gyakoriságát és ezáltal az egészségügyi költségeket is.
- Orális kombinációs termékek július 1-től várható támogatása (frissített lista)
- Egy gyakori gyógyszerkombináció veszélyes mellékhatása
- Gyógyszerszedési szokások: a vitamin fontosabb?
- A legújabb járvány: a beteg-együttműködés hiánya?
- Spájzolnak a betegek - Nagy a bizonytalanság
- Kettőn áll a vásár
- Milliárdokat szórunk ki a szemétbe
- Nincs pénzük gyógyszerre a betegeknek
- Forgóajtós kórházi betegfelvételek az Egyesült Államokban
- A WHO a gyógyszerek racionális alkalmazásáért
- Milliárdokat érő orvosság végzi a kukában
A "rossz" LDL koleszterin a szív- és érrendszeri betegségek első számú kockázati tényezője, mivel lerakódik az ütőerek falában, és az ereket beszűkítve gátolja a véráramlást.
Ma már a legtöbb haláleset valamilyen szív- és érbetegség következménye. Ezek a betegségek nem olyanok, mint egykoron a járványok, melyek hátterében meghatározott kórokozó állt, hanem számos kockázati tényező hatására alakulnak ki.
Sok országra kiterjedő vizsgálatok igazolták, hogy a legfontosabb kockázati tényező a kóros vérzsírszint, ezért ennek korai felismerése és kezelése életbevágó. Nagy előrelépést hozott a koleszterincsökkentő sztatin gyógyszercsoport felfedezése, melynek tagjai ma a világ legtöbbet szedett gyógyszereivé váltak.
Sok páciens azonban hajlamos a rendszertelenségre a gyógyszerszedésben. A feledékenység mellett anyagi okokból is. Ráadásul ezen készítmények elhagyása nem okoz azonnali figyelmeztető tüneteket.
Donald Pittman és munkatársai 381 ezer beteg 2007 és 2009 között sztatinkezelésének adatait vizsgálta az adagolás pontossága és a pontatlanság, kihagyás következményi szempontjából. Tanulmányukat az American Journal of Cardiology júniusi száma közölte.
Minden harmadik beteg hagyja ki a gógyszerbevételt
A betegek gyógyszerszedésének megbizhatóságát nemcsak rendszeres kérdőívek alapján, a páciensek bevallása szerint igyekeztek fölbecsülni, hanem a kezelőorvos és a patikusok nyilvántartásával kiegészítve. Ellenőrizték, hogy a beteg minden hónapban kiváltotta-e a receptet, illetve rendszeresen mérték a vérkoleszterin-szintjüket is.
Csaknem minden harmadik beteg gyakorta kihagyta a gyógyszerbevételt. Akik viszont pontosan szedték gyógyszerüket, a vizsgálat 18 hónapja alatt sokkal ritkábban kerültek szív- és érrendszeri betegség miatt kórházba és egészségügyi költségeik átlag 944 dollárral csökkentek a pontatlan gyógyszerszedőkéhez képest.
Az Egészségügyi Világszervezet szinte napra pontosan egy éve hozta nyilvánosságra becsléseit, miszerint a gyógyszerek több mint felének felírása és forgalmazása nem megfelelő, és a betegeknek körülbelül a fele helytelenül alkalmazza a patikaszereket. A nem megfelelő használat túlzott, nem elégséges vagy helytelen gyógyszerfogyasztáshoz vezet a recept-köteles, illetve a vény nélkül beszerezhető gyógyszerek esetén.
Mi a helyzet itthon és az USA-ban?
Az orvos és beteg közti párbeszéd nehézségeiről, a Medical Tribune által szervezett Compliance konferencián Molnár Márk Péter a Corvinus egyetem munkatársa elemezte a hazai helyzetet: milliárdokat érő gyógyszermennyiség kerül a kukákba évente. "Tíz betegből csupán kettő váltja ki egy év elteltével is a gyógyszerét. Pedig ha valaki egy éven belül abbahagyja a terápiát, olyan, mintha soha el sem kezdte volna. Márpedig, ha nincs egészségnyereség, az azt jelenti, hogy kárba veszett a megszakított terápiára fordított támogatás. Ily módon az elmúlt három évben csak e szer esetében több mint 31 milliárd forint közpénzt dobott ki az egészségbiztosító az ablakon."
Egy a tizenkét szövetségi államra kiterjedő vizsgálat adatai szerint az Egyesült Államokban minden negyedik kórházban ápolt beteg ugyanazon betegség miatt két éven belül visszakerül a gyógyintézetbe - a magas vérnyomás miatt kezeltek 28 százaléka.
