Milliárdokat szórunk ki a szemétbe

– Rendre megtelik a gyűjtőládánk a visszahozott gyógyszerekkel. Mivel ezek veszélyes hulladéknak minősülnek, átadjuk a megsemmisítésükről gondoskodóknak – mondja Czellér Judit, az egyik egri patika vezetője."Sokan csak egy-egy lejárt terméket hoznak a házipatikából, de volt, hogy több mint 100 ezer forint értékű patikaszert szállítottak ide. Még a szavatossági idejük sem járt le."

A világviszonylatban is kiugróan magas magyar gyógyszerfogyasztás egyik sajnálatos következménye, hogy irdatlan mennyiségű lejárt, illetve még jó, ám fel nem használt patikaszer kerül a szemétbe. Az elmúlt években megteremtődtek annak a feltételei, hogy ne a kommunális hulladékkal együtt a lerakókba kerüljenek, kioldódó tartalmukkal veszélyeztetve a környezetet és a talajvizet, hanem a gyógyszertárak gyűjtsék össze ezeket. A patikákban ugyanis leadhatók.

Ám továbbra sincs válasz arra a kérdésre: egy nem túl gazdag ország miként engedheti meg magának azt, hogy súlyosan veszteséges társadalombiztosítás, lyukas gyógyszerkassza mellett évente sok milliárd forint segítséget dobjon ki a termékekre jutó tb-támogatások, az egyre tetemesebb térítési díjak mellett?

A szakemberek szerint a takarékosabb és környezetkímélőbb megoldáshoz a társadalom gyógyszerszedési szokásainak és az orvosok gyógyszerfelírási gyakorlatának is változnia kellene.

Évente kétezer tonna a gyógyszerhulladék

Magyarországon az egészségügyi tárca adatai szerint évente kétezer tonna gyógyszerhulladék keletkezik. Ennek jelentős része korábban jellemzően a kommunális hulladékba került, és veszélyes anyagként szennyezte a környezetet. A maradvány gyógyszerek begyűjtése és megsemmisítése uniós kötelezettség. A patika a vele szállítási szerződésben álló gyógyszer-nagykereskedőtől kérheti a gyűjtőláda kihelyezését. A nagykereskedő gondoskodik a veszélyes hulladék elszállításáról, megsemmisítéséről.

Összhangban a kutatások

A GfK LHS HealthCare 2009-ben és 2010-ben végzett 1 000 fős lakossági felméréséből kiderült, hogy minél idősebbek vagyunk, annál negatívabban ítéljük meg egészségi állapotunkat. Viszont az évek múlásával párhuzamosan egészségünkért is többet teszünk, idősebb korban, 60 év felett már jobban odafigyelünk önmagunkra, főleg a táplálkozásunkra. A gyógyszerszedés – amint a mostani vizsgálat is mutatja, katasztrofális helyzetben van - 50 év felett sem javul: 61 százalék saját bevallása szerint sem szedi be az összes gyógyszert, amit az orvos felír neki.

Amellett, hogy a receptre felírt gyógyszerek nem gyógyászati alkalmazása értelemszerűen nem éri el a kívánt hatást, kifejezetten káros lehet: az Egyesült Államokban emiatt immár ugyanannyian szorulnak sürgősségi ellátásra, mint az illegális droghasználat miatt, és minden negyedik kórházban ápolt beteg ugyanazon betegség miatt két éven belül visszakerül a gyógyintézetbe. Kilencven millió felnőtt amerikai nem érti meg a gyógyszerének szedésére vonatkozó ajánlást, illetve a betegségével kapcsolatos tennivalókat. A WHO felmérése szerint a gyógyszerek több mint felének felírása és forgalmazása nem megfelelő, és a betegeknek körülbelül a fele helytelenül alkalmazza a patikaszereket.

Az orvos beteg kapcsolat nehézségeit a Medical Tribune által szervezett Compliance konferencián Molnár Márk Péter a Corvinus Egyetem munkatársa elemezte. Mint mondta, milliárdokat érő gyógyszermennyiség kerül a kukákba évente, "tíz betegből csupán kettő váltja ki egy év elteltével is a gyógyszerét."