Lapunk cikke nyomán írt nyílt levelet Sándor Mária Magyar Péternek

Hullámokat vet a szakmai közéletben Balogh Zoltánnak, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnökének a lapunkban július 23-án megjelent interjúja.

A nyilatkozatra a szakma meghatározó szereplői és civil szervezetei egymás után reagáltak a közösségi médiában: Sándor Mária nyílt levelet fogalmazott meg, Rozsos Erzsébet ápolásetikus nemzetközi párhuzamokkal mutatott rá a bizalmi válságra, az 1001 nővér – Felmondjuk a csendet csoport pedig a vezetés elszigetelődését bírálta.Sándor Mária, aki jelenleg a szociális szférában, fogyatékossággal élő emberek mellett dolgozik, nyílt levelében a rendszerváltás óta eltelt időszak egészségügyi és szociális állapotaira, valamint az ápolói társadalom kihasználtságára hívja fel a figyelmet. Bejegyzésében hangsúlyozza: civilként és szakdolgozóként kollégáival évek óta a „működő és emberséges Magyarországért” küzdenek, miközben végignézték a szakma kiürülését és a pályaelhagyók hullámát.

Sándor Mária nyílt levelet írt Magyar Péternek

A „fekete ruhás ápolóként” ismertté vált civil aktivista, Sándor Mária – aki jelenleg a szociális szférában, fogyatékossággal élő emberek mellett dolgozik – a Facebookon közzétett bejegyzésében kemény kritikával illette a hazai egészségügyi és szociális érdekképviseletek vezetését. Név szerint említette Cser Ágnest, az EDDSZ elnökét és Balogh Zoltánt, a MESZK 22 éve hivatalban lévő vezetőjét.

Sándor Mária nyílt levelében a lapunkban megjelent interjúra hivatkozva kijelentette: véleménye szerint a kamara vezetése évtizedek óta nem képviseli érdemben a betegágy mellett dolgozókat. Határozottan óvta a döntéshozókat attól, hogy a MESZK befolyása kiterjedjen a szociális ágazatra:

„Meg ne próbáljon a MESZK SOHA, SOHA rátelepedni a még emberséget, és jóságot képviselő Szociális szférára. MEG NE ENGEDJÉK, HOGY ODA A LÁBUKAT BETEGYÉK.”

Az aktivista levelében nehezményezte a szakmai fásultságot, és szorgalmazta az érdekképviseleti tisztségviselők tevékenységének felülvizsgálatát, valamint visszatérésüket a közvetlen betegellátásba.

Rozsos Erzsébet: A bizalmat nem lehet végrehajtással beszedni

Rozsos Erzsébet ápolásetikus Facebook-bejegyzésében mélyebb, strukturális és etikai szempontok alapján elemzte a kialakult helyzetet. Rámutatott: a MESZK elnökének nyilatkozata elsősorban a szervezet jogi, gazdasági és adminisztratív működésére koncentrált, miközben kimaradt belőle a szakmai identitás szétesésének vizsgálata és a tagság érzelmi támogatása.

Az ápolásetikus rámutatott, hogy a XXI. századi szakmai szervezetek legitimációját a nemzetközi szakirodalom (pl. Salvage & White, 2019; International Council of Nurses, 2021) szerint nem a jogi státusz, hanem a tagság bizalma adja. Elemzésében szembeállította a hazai gyakorlatot a brit ápolói szervezet, a Royal College of Nursing (RCN) működésével. Míg az RCN küldetése szerint „a szervezet a tagok hangja”, addig a hazai nyilatkozat azt közvetíti, hogy „a tagságnak kötelessége fenntartani a szervezet működését”. Rozsos Erzsébet szerint a nyilatkozatból hiányzott az önreflexió, valamint az ápolók mindennapi problémáinak – a túlterheltségnek, a kiégésnek és az alacsony társadalmi megbecsültségnek – az érdemi megjelenítése.

A szakértő kritizálta, hogy a szervezetből hiányzik a proaktív szakpolitikai jelenlét és az ápolói autonómia képviselete, megjegyezve, hogy a kamara 2014 óta nem alkotott új etikai kódexet, és a transzparencia terén is komoly hiányosságok tapasztalhatók.

1001 nővér: a bizalmi válság tagadása

Az 1001 nővér – Felmondjuk a csendet Facebook-közösség külön bejegyzésben reagált a lapunknak adott interjúra, „A bizalmi válság tagadása – Mit árul el Balogh Zoltán MedicalOnline-interjúja a MESZK állapotáról?” címmel.

A csoport elemzése szerint súlyos kognitív disszonanciára és a vezetés elszigetelődésére utal az a törekvés, amely a tagság körében tapasztalható elégedetlenséget pusztán a tagdíjszedés körüli technikai probléma gyanánt értelmezi. A közösség hangsúlyozza, hogy bár a kedvezményes e-továbbképzések és a csoportos biztosítás hasznosak, egy kötelező tagsággal működő köztestület feladata nem merülhet ki egy oktatási és kedvezménykártya-központ üzemeltetésében.

A tagság a túlóraterhek, a bérharcok és a biztonságos ellátási minimumok ügyében várna határozott fellépést. Az 1001 nővér szerint a kamarának – óriási taglétszámára és forrásaira támaszkodva – intézményi védőernyőt kellett volna biztosítania a kiszolgáltatott dolgozók számára ahelyett, hogy a jogi korlátokra és az orvosokhoz képest kisebb érdekérvényesítő erőre hivatkozva passzív marad.

Történelmi válaszút előtt a kamara

A közösségi médiában megjelent reflexiók egybecsengenek abban, hogy a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara és a teljes szakápolói érdekvédelem fordulóponthoz érkezett. A megnyilvánulások alapján a betegágy mellett dolgozók és a szakma etikai képviselői nem csupán adminisztratív vagy pénzügyi rendezést, hanem gyökeres szemléletváltást, valódi párbeszédet és átlátható működést követelnek a szervezet vezetésétől.