A transzplantációk számának emelésére törekszenek
Az első félévi adatokat elemezve jó esély van arra, hogy a máj- és a vesetranszplantációk száma ismét elérje, akár meg is haladja a pandémia előtti szintet.
A Semmelweis Egyetem és a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika az ország legnagyobb transzplantációs központja, ahol számos fejlesztés és innováció is segíti a transzplantációs aktivitás növekedését. A szervátültetés témáját a következő fél évben a magyar soros uniós elnökség is a figyelem középpontjába teszi.
A július elsejével kezdődött magyar soros EU-elnökség egyik kiemelt stratégiai célja – a kardiovaszkuláris jellegű betegségek csökkentése mellett – a transzplantációk számának további növelése, miután a Covid-pandémia időszakában Európa-szerte csökkent a szervátültetések száma. A mélypont – a hazai országos szintű adatokat nézve – a 2020-21-es év volt, ezt követően fokozatos emelkedés kezdődött.
A 2023-as évben 2020-hoz képest már hússzal több májtranszplantáció történt, összesen 70 ilyen beavatkozást végeztünk, amely 40 százalékos emelkedés. A veseátültetések esetében is jelentős, közel 30 százalékos a növekedés a Semmelweis Egyetemen az elmúlt három évben – ismertette Szijártó Attila, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika (STéG) igazgatója. A veseátültetések tekintetében a Covid-pandémia okozta csökkenést az időben megkezdett és újragondolt élődonoros vesetranszplantációs program is mérsékelte; 2022-ben negyven élődonoros átültetést végeztünk, mely a legnagyobb számú élődonoros felajánlás és átültetés volt az előző évtizedekhez képest – hangsúlyozta.
Májátültetést csak itt végeznek az egész országban, melynek centralizált formája biztosítja azokat a transzplantációban elért minőségi mutatókat, melyek sok tekintetben messze meghaladják az európai átlagot – emelte ki az igazgató.
Máj-, vese-, hasnyálmirigy átültetés – átfogó szakmai egység részeként
Vesetranszplantáció az ország mind a négy egyetemi központjában elérhető, de a Semmelweis Egyetem klinikája a legnagyobb centrum; 2023-ban Magyarországon összesen 265 vesetranszplantáció történt, a STéG-en ezek közül több átültetést végeztek (összesen 148-at; ez az országos aktivitás több mint a fele) mint a másik három központban együttesen). Vesével kombinált hasnyálmirigyátültetésből 11-et hajtottak végre országosan, ebből 9-et a Semmelweis Egyetem klinikáján.
Az idei év első félévének számait elemezve úgy látjuk, jó esély van arra, hogy mind a vese, mind a májátültetések terén vissza tudunk térni a világjárvány előtti szintre, vagy akár meg is tudjuk haladni azt – jelentette ki Szijártó Attila.
Az igazgató hangsúlyozta: idén szeptemberben lesz három éve, hogy egy átfogó szakmai egység, a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika (STéG) részeként működik a hasi szervek (máj, vese, hasnyálmirigy) transzplantációja a Semmelweis Egyetemen.
Az elért eredményeket és adatokat nézve továbbra is nemzetközi színvonalú a szervtranszplantációs tevékenységünk, sőt, bizonyos tekintetben egyes nagyobb európai centrumokat is megelőz – összegezte az új szervezeti forma megalakulása óta elért eredményeket az igazgató.
Az elmúlt időszakban számos olyan fejlesztés és innováció történt a klinikán, amely a sikeres szervátültetések számának és a transzplantációs aktivitásnak a növelését célozta.
Múlt év végén – hazai szinten először – elvégezték az első split májtranszplantációt, amely során egy donorszerv kettéosztásával két emberéletet menthettek meg. Ezt követően 2024-ben egy újabb sikeres „split” transzplantációt végeztünk, így büszkén állíthatjuk, hogy a két donorból kivett és kettéosztott májjal két gyermek és két fiatal felnőtt életét menthettük meg – hívta fel a figyelmet az igazgató.
A megfelelő transzplantációs aktivitáshoz nélkülözhetetlen, hogy felkerüljön a várólistára minden olyan beteg, aki számára életmentő lehet ez a beavatkozás. Az ország vezető hepatológiai és májsebészeti központjaként a STéG-en kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a májvárólistán emeljék a daganatos betegek számát. Az egyik legújabb eredmény, hogy a klinika kidolgozta az áttétként (pl. vastagbélrák metasztázisként) létrejött májdaganatok szervátültetéssel való kezelésének protokollját (RAPID protokoll). „Ez lényegesen bonyolultabb eljárás, mint amit a primer májsejtrák esetén alkalmazunk, élődonoros beültetés jöhet csak szóba, amelyet két körben kell elvégezni, fokozatosan beültetve az új májszegmenseket és eltávolítva a daganattal érintett részeket – mutatott rá az igazgató.
A vesetranszplantációra szoruló betegek esetében megtörtént az új, elektronikus betegreferáló rendszer bevezetése (Fyrms), ami támogatja a várólistára kerülés folyamatát, kiváltva a kórtörténet papíralapú ismertetését és utánkövetését, továbbá folyamatos kapcsolatot tart a dialízis központokkal. Ez áttörő jelentőségű a pontos és eredményesebb betegkiválasztáshoz, mely a transzplantáció előtti órákban nélkülözhetetlen – mondta az igazgató.
Fontos eszköz a szervátültetések számának emeléséhez az élődonoros transzplantációk növelése, amit a betegek és hozzátartozók tájékoztatása nagyban segíthet. Ezt szolgálta a klinika vesedialízis centrumokban tett látogatása, valamint egy kisfilm készítése is.
Az élődonoros vesetranszplantációk előkészítésének pedig immár része a 3D tervezés és modellezés, amely során előre megtervezhető, hogy a beültetendő szerv miként fog elhelyezkedni a betegben. Ez a betegbiztonság és a műtéti eredményesség szempontjából újabb fontos mérföldkő – emelte ki Szijártó Attila.
Befejezte a klinika az „ABO inkompatibilis transzplantációk” szakmai előkészítését is, az eljárás NEAK-befogadását követően különböző vércsoportú donor és recipiens között is elvégezhető a veseátültetés.
Szijártó Attila tervei szerint a következő fél évben megvalósulhat, hogy a Da Vinci-rendszerrel, robotasszisztált módon vegyék ki élő donor esetén az egyik vesét, ami így a donor számára még minimálisabb megterhelést jelentő, még precízebb beavatkozást tesz lehetővé.
Külön hangsúlyt kapott a szervkivétel szakmai fejlesztése is, mely keretében „donorsebészeti masterclass”-t tartottak.
A szervperfúzió fontos eszköze annak, hogy tovább lehessen növelni a beültethető szervek számát; erről a témáról szólt a klinika idei, immár harmadszor megrendezett Transplant Today továbbképző rendezvénye. A gépi perfúzió bevezetése országos szintű kérdés, ugyanakkor a klinikán tervben van egy ilyen készülék beszerzése és klinikai vizsgálaton belüli használata, egy kolléga pedig Padovában járt tanulmányúton a témával kapcsolatban.
A klinika tevékenységének kiemelt része a szervátültetésen átesett betegek utógondozása. Csaknem 3200 vesetranszplantált és 1400 májtranszplantált utógondozását végzi az intézmény, amely előbbiek esetében évi 14-15 ezer, utóbbiaknál 6300 orvos-beteg találkozót jelent évente. Ezek a számok évek óta változatlanok, a szakembergárda sem csökkent, sőt, bővült is egy hepatológussal és két nefrológussal, így összesen három hepatológus és 8 nefrológus szakorvos, továbbá négy rezidens vesz részt ebben az ellátásban.
A transzplantált betegek kezelését, elő- és utógondozását egy 44 ágyas mátrix-jellegű osztály végzi, és folyamatban van egy új, modern, minden szakmai igényt kielégítő transzplantációs intenzív osztály kiépítése is.
Szijártó Attila kitért arra is, hogy Magyarország immár 11. éve tagja a 8 tagállamot tömörítő Eurotransplantnak, amely a legnagyobb európai szintű szervallokációs szervezet. Ez óriási lehetőséget jelent a beültethető szervek számának növelésére, hiszen ma már átlagosan a transzplantált szervek 25 százaléka az Eurotransplanton keresztül érkezik a magyar betegekbe. Dr. Szijártó Attila emellett úgy véli, ennek az összefogásnak az eddigi eredményei, tapasztalatai mintaként szolgálhatnak egy szélesebb, közös uniós stratégia megalkotása során.
Tüdőtranszplantáció: példaértékű európai összefogás eredménye
Jól működő tüdőtranszplantációs program a kelet-közép-európai régióban csak néhány országban van, ezek egyike Magyarország, ahol az európai élvonalnak megfelelő színvonalon folynak a beavatkozások – hangsúlyozta Rényi-Vámos Ferenc, a Semmelweis Egyetem Országos Onkológiai Intézet bázisán működő Mellkassebészeti Klinikájának igazgatója.
Mint emlékeztetett, a hazai program egy igazi példaértékű európai együttműködés eredménye. Az első magyarországi tüdőtranszplantáció 2015-ben történt meg a Semmelweis Egyetem és az OOI együttműködésével, amelyet Rényi-Vámos Ferenc és Lang György közösen végzett el. Ezt megelőzően a hazai betegek tüdőtranszplantációját Bécsben végezték, a magyar csapat is itt készült fel az első beavatkozásra.
Az első három év után a magyar program teljesen önállósodott, most pedig már mi tudjuk fogadni más kelet-európai országok betegeit, például Szerbiából vagy Macedóniából – természetesen amennyiben a magyar betegek ellátása mellett marad kapacitás – mutatott rá Rényi-Vámos Ferenc.
Az elmúlt szűk 10 évben átlagosan 20 tüdőátültetés történt évente, ugyanakkor – ahogy világszerte mindenhol – a Covid-pandémia nagyon érzékenyen érintette ezt a területet, hiszen éppen a pulmonológusok és az intenzív osztályok leterheltségét fokozta leginkább. Ugyanakkor a tüdőátültetések során megszerzett ECMO-s (extrakorporális membránoxigenizáció) tapasztalatokat kiemelkedően tudták használni a hazai szakemberek a legsúlyosabb, műtüdő-kezelésre szoruló Covid-betegek ellátása során.
Rényi-Vámos Ferenc szerint a pandémia végeztével, ha lassan is, de az idei első félév adatai alapján érzékelhető emelkedés a számokban, ugyanakkor a tüdőátültetés esetében az igazi áttörést az jelentené, ha még több tüdőbeteg kerülne fel a várólistára – ennek érdekében, a szükséges információkat terjesztve ő maga is járja a hazai tüdőgondozókat.
A hazai tüdőtranszplantációs program elindításával csúcstechnológiát és csúcseljárást hoztunk haza Magyarországra” – jelentette ki az igazgató. Hozzátette: a technológia fejlődésében a következő lépés a Da Vinci robot bevetése lehet a tüdőbeültetések terén is, de ez még nemzetközi szinten is kísérleti fázisban van. Az eszköz ugyanakkor elvileg már adott ehhez is Magyarországon, ugyanis a Semmelweis Egyetem mellett az OOI-ban – amelynek bázisán a tüdőátültetések történnek – is van robotsebészeti rendszer, amelyet már rutinszerűen használnak szinte az összes mellkassebészeti műtétnél.
