A szamárköhögés elleni oltás hibái
A Magyarországon is használt acelluláris pertussis-oltás megelőzi a súlyos tünetek kialakulását, de nem akadályozza meg a fertőzés létrejöttét és továbbadását. Az FDA szakemberei kiderítették, hogy mi állhat annak a hátterében, hogy az USA-ban 2012-ben 50 ezer megbetegedést regisztráltak.
A Proceedings of the National Academy of Sciences USA című szaklapban megjelent publikáció szerint (Jason M. Warfel és munkatársai, Acellular pertussis vaccines protect against disease but fail to prevent infection and transmission in a nonhuman primate model) az USA-ban az acelluláris pertussis-oltás 1990-es években történt bevezetése óta a szamárköhögés újra fontos közegészségügyi problémává vált.
Az FDA szakemberei páviánokon vizsgálták az oltás hatékonyságát. A 2, 4 és 6 hónapos korukban beoltott állatokat 7 hónapos korukban fertőzésnek tették ki, majd azt találták, hogy a beoltott állatok szervezetében nem alakultak ki súlyos tünetek, azonban toroknyálkahártyájukon még 5 héttel később is kimutatható volt a kórokozó, a Bordetella pertussis baktérium, amit a beoltott állatok tovább is adtak nem beoltott társaiknak (azaz a kolonizációt és a transzmissziót nem akadályozta meg az oltás).
Mint a kutatásról beszámoló Scientific American-ben Tara Haelle írja (Baboon Study Reveals New Shortcoming of Pertussis Vaccine), az elmúlt évek kutatásai alapján az már nyilvánvalóvá vált, hogy az acelluláris oltás által kiváltott immunitás gyorsan elenyészik – így pl. egy 2012-es New England Journal of Medicine-tanulmány kimutatta, hogy az utolsó pertusszis-oltás után minden évben 42 százalékkal nő a valószínűsége, hogy egy oltott gyermek megbetegszik szamárköhögésben –, most az oltás egy másik gyengeségére derült fény.
A celluláris pertusszis-oltást az 1940-es években vezették be, majd az 1990-es években mellékhatásai miatt visszavonták, akkor fejlesztették ki és vezették be az acelluláris oltást. Azóta viszont kiderült: valami baj van az oltással, hiszen az ’50-es évek óta nem volt olyan magas a szamárköhögésben megbetegedettek száma az USA-ban, mint az elmúlt években.
Mint Tod Merkel, a Proceedings of the National Academy of Sciences USA tanulmányának vezető szerzője mondja: a természetes úton bekövetkező fertőzés és a celluláris oltás az antitest-válaszon kívül valami olyan reakciót is kivált, ami a továbbiakban megakadályozza a kolonizációt és a transzmissziót. Ez minden valószínűség szerint speciális Thelper1 és Thelper17 immunmemória-sejtek kialakulása, ami az acelluláris oltás után nem jön létre.
Erik Hewlett, a University of Virginia pertussis-kutatója azt nyilatkozta az NBC News-nak, hogy Tod Merkel és csapata fontos felfedezést tett, hiszen eddig azt gondoltuk, hogy csak azok az emberek fertőznek, akik köhögnek vagy egyéb tünetekkel rendelkeznek. A nem oltható gyermekek környezetének beoltása sem tökéletes megoldás tehát e gyermekek védelme érdekében.
Az oltás egy-egy verzióját két gyógyszercég is gyártja, a Sanofi Pasteur, illetve a GlaxoSmithKline. Az NBC News kérdésére a GSK szóvivője elmondta: cégének nincs elég információja ahhoz, hogy kommentálni tudja a tanulmányt, a Sanofi pedig közleményben jelentette be, hogy nem tisztázott, az eredmények milyen mértékben érvényesek ember esetében, azonban rámutatnak, milyen irányban érdemes folytatni a kutatásokat.
