A reumatológia túlnőtte hagyományos kereteit

Merre tart ma a reumatológia?

Reumatológusként szerencsésnek érzem magam, hogy egy olyan szakmában és olyan érában dolgozhatok, amikor az innováció és a tudomány fejlődése révén a betegek számára évről évre egyre színvonalasabb ellátást és jobb életminőséget tudunk biztosítani. Mára már a reumatológia túlnőtte a hagyományos fürdőorvoslás kereteit, a szakma igazi kihívásai közé a szisztémás autoimmun és egyéb gyulladásos reumatológiai betegségek kezelése tartozik. Ahogyan bővülnek az egyes kórképek molekuláris patomechanizmusáról szerzett ismereteink, úgy a célzott terápiák egész tárháza vált elérhetővé, és ma már széles körben alkalmazzuk is ezeket. Már nem immunszuppresszióról beszélünk, hanem sokkal inkább immunmodulációról, ami arra utal, hogy egy finomabbra hangolt terápiás arzenál van a kezünkben. A reumatológia előrelépése nemcsak a gyógyszerfejlesztéseknek köszönhető, de a diagnosztikában, a betegségek korai felismerésével, illetve a célértékre történő kezelési elvek bevezetésével is sokat haladt előre a szakma. Ezeken kívül egyre nagyobb figyelmet fordítunk a társbetegségek vagy komorbiditások időben történő szűrésére, felismerésére. Így egy reumatológusnak a mozgásszerveken túl sokkal szélesebb látókörben kell gondolkodnia, és a megfelelő társszakmákkal történő konzultáció elengedhetetlen részét képezi ma már a betegellátásnak. A kezelésről sokszor együttesen dönt a bőrgyógyász, tüdőgyógyász, gasztroenterológus, infektológus, radiológus és reumatológus, csak hogy a leggyakoribb multidiszciplináris konzultációkat említsem.  Ezek már jól bejáratott online platformokon keresztül működnek, ahol a beteg kórtörténete, aktuális leleteinek birtokában tudjuk a további teendőket elbírálni.

Mit tanultak a Covid-járványból?

A Covid-járvány idején ugyan visszalépést jelentett, hogy a krónikus betegeket személyesen kevesebb alkalommal volt lehetőségünk fogadni, és sajnos sok olyan vizsgálat elmaradt, amelyet nem sürgősnek ítéltek meg. Így pl. az osteoporosis szűrése és kezelése is messze elmaradt az elvárttól, de szerencsére ezen a téren is már minden visszatért a régi kerékvágásba. Ugyanakkor a Covid-időszakban is fontos szerepük volt az átvezényelt reumatológus kollégáknak a citokinvihar ellátásában, akik már a gyulladásos betegségek kezelése során sok tapasztalattal rendelkeztek a célzott citokingátló, elsősorban az IL-6-gátló tocilizumab vagy a JAK-gátlók alkalmazásában. Ezeket a szereket már régebb óta alkalmazzuk a reumatoid artritisz vagy a szeronegatív spondylarthropathiák kezelésében.

Várhatók-e rövid, közepes és hosszú távon új gyógyszerek?

A célzott terápiák segítségével egyre közelebb kerülünk a személyre szabott orvosláshoz, de ez irányban még sokat kell fejlődnünk. Ennek egyik fontos sarkköve lenne olyan biomarkerek, genetikai adottságok feltérképezése, amelyek alapján meg tudjuk mondani előre, hogy melyik beteg milyen terápiára fog a legjobban reagálni. Forrongó téma az immunmediált gyulladásos betegségekben az onkológiából ismert és már régebben használt CAR-T-sejtes kezelés alkalmazása. Refrakter lupusos betegekben több esetben sikeres alkalmazásról számoltak be, de egyelőre ezek csak gyógyszervizsgálati keretek között elérhetőek.  Mindenesetre a jövőre nézve bizakodóak vagyunk, hogy egyszer nehezen kezelhető autoimmun betegek számára is lesz még hatékonyabb kezelés.

Kedvelik-e a fiatalok a reumatológiát? Biztosított-e a szakmai utánpótlás? Hogyan teszik vonzóvá a szakmát?

A mai egészségügyi rendszerben, azt gondolom, hogy a fiatal, érdeklődő, lendületes és az új technikákban jártas rezidensek, szakorvosjelöltek fontos alappillérei a betegellátásnak. A szakképzés alaptanfolyamain túl számos olyan pluszlehetőség van részükre, ahol a gyakorlati és elméleti tudásukat mélyíthetik. A magyar és európai reumatológiai társaság (MRE, EULAR) évente megrendezésre kerülő kongresszusain poszter vagy előadás formájában prezentálhatják a kutatási eredményeiket vagy a kihívást jelentő eseteiket. Emellett angol nyelvű online kurzusokra is regisztrálhatnak az EULAR oldalán, ahol mindig a legújabb diagnosztikus és terápiás algoritmusok kerülnek fel egy adott betegségcsoport kapcsán.

Szakdolgozói téren a korábbi években komoly létszámhiányról olvashattunk mindenhol. Javul-e a helyzet? Miben látja a megoldást?

Nemcsak a fiatal orvosokkal, hanem a szakdolgozói gárdával is egy csapatban dolgozunk. Az elmúlt években a Magyar Reumatológusok Egyesületének Vándorgyűlésével párhuzamosan a szakdolgozók is tartanak tudományos ülést, ahol lehetőség van az előadások során tapasztalatcserére. Szerencsére a reumatológiai szakasszisztensképzés is elindul az idei évben, ami tovább növeli majd a reumatológiai betegek ellátásának minőségét. A szakdolgozóknak fontos szerepük van a prevenciós munkában, amelyre a jövőben még több hangsúlyt kellene fektetni.

Hogyan segítik a betegek tájékozódását?

Nagyon fontosak ebben a betegszervezetek. Az internetes felület hatalmas lehetőségeket rejt azok számára is, akik nem tudnak a betegségük vagy a nagy távolság miatt személyesen a betegklubba ellátogatni. Debrecenben az artritiszes betegeknek rendszeresen szervezünk tájékoztató előadásokat, és emellett szórakoztató vagy kreatív szabadidős programokat. Országosan a sclerodermás betegek egyesülete évente tart kongresszust, ahol mindig jelen vagyunk. Ezeknek a betegszervezeteknek fontos szerepük van a döntéshozókkal történő kommunikációban, hogy az új gyógyszerek mihamarabb támogatást nyerjenek.