A plasztikai sebész szerint nem a haszonszerzés vezette
A 2009-ben kipattant „őssejtbotrány” szerdán kezdődött bírósági tárgyalásáról tudósít a Népszava.
- Őssejt-ügy: jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás a vád
- Csaltak az őssejtbotrány gyanúsítottjai?
- Őssejtbotrány: emberi test tiltott felhasználása a vád
- Megszólalt Seffer István
- Tiltakozó demonstrációt tartottak az őssejtbotrány miatt
- Felfüggesztették a Nyírő igazgatóját
- Mi is az őssejt, mire jó, és mi a veszélye?
Nem a haszonszerzés vezette, hanem a hazai őssejtkutatás bázisának létrehozása, hogy önzetlenül segíthessen a szenvedőkön – idézi a Népszava a tegnap megkezdődött büntetőper harmadrendű vádlottját, az ismert plasztikai sebész S. István. Nyilatkozatában arra is kitért, hogy úgy látja, üzlettársai használták ki: mint fogalmazott, "kiszorult" saját laborjából, és ma már abban sem biztos, hogy vádlott-társai a betegek érdekeit nézték-e.
A botrány 2009 júliusában pattant ki – emlékeztet a Népszava cikke –, amikor a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) bejelentette, egy kaposvári magánklinika, az IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt. "szervezésében" már 2007 óta folytatott illegális őssejtkezeléseket egy amerikai, egy ukrán, és két magyar állampolgár, akik halott magzatokból nyerték ki az őssejteket. Egy-egy kezelésért 25 ezer dollárt vagy ötmillió forintot is fizettek az érintettek. Négy kórházzal kötöttek szerződést embriók beszerzésére, így összesen 272 abortumhoz jutott hozzá a klinika. A készítmények hatása azonban ismeretlen volt, mivel nem tesztelték sem embereken, sem állatokon. Az NNI szerint "beavatkozás közben" érték tetten az orvosokat, és bár a fővárosi Nyírő Gyula kórházban fogták el őket, utóbb kiderült, az intézmény nem tudott a kezelésekről.
