A nanomedicina lehetőségei

Szebeni János, a Bay Zoltán Nanotechnológiai Kutatóintézet nanomedicina osztályának vezetője elmondta, hogy a nanorészecskék tudománya a biológiai és az anyagtudományok fúziója révén jött létre, és ma ez a leggyorsabban fejlődő tudományterület. A 10^-9–10^-6 méteres nanotartomány egybeesik a sejten belüli életfolyamatok dimenziójával, ami nagy kihívás, és új lehetőségek elé állítja a medicinát.
2015 és 2035 között a gazdasági fejlődés fő hajtóereje a nano-biotechnológia lesz – állapította meg Szebeni János. Mivel a nanomedicina szót Isaac Asimov alkotta (Fantasztikus utazás című regényében), a jelenlegi fázis – az alapok lerakása – eredményeinek bemutatása után a science fiction elképzelései is előkerültek: Ray Kurzweil szingularitással foglalkozó könyve szerint a technológiai fejlődés exponenciális felgyorsulása miatt az ember-robot kimérák kora következik.
Már most is nagyon gyors a fejlődés: az unió 7. keretprogramja 3,4 milliárd euróval támogatja a nanotudományokat, a nanomedicinális termékek piacán évi 7–9 százalékos a növekedés. A nanoterápia lehetővé teszi a kontrollált, irányított gyógyszerelést, ezáltal a kisebb dózist, kevesebb mellékhatást és jobb betegegyüttműködést, valamint a nagyobb oldékonyságot, lassabb felszabadulást (depo-hatás), a keringési idő növekedését.
Jelenleg a rák, a szisztémás gombafertőzések, a májgyulladás és a makuladegeneráció miatti látásromlás kezelésére vannak forgalomban nanomedicinális, liposzómás gyógyszerek; a legelső hatóanyagot 1995-ben engedélyezték. A képalkotó diagnosztikát is tökéletesítette a nanotechnológia a kontrasztanyag célozhatósága és a nagyobb felbontás révén.
Vonderviszt Ferenc, a Pannon Egyetem Nanotechnológiai Tanszékének vezetője a nanobioszenzorokról beszélt, amelyek érzékeny, valós idejű detektálást, korai diagnózist tesznek lehetővé, és a remények szerint 5–10 éven belül akár otthoni használatra is elérhetővé válnak. Mivel a nanotartományban már kvantum-jelenségek is lejátszódnak, az alagúteffektus révén megvalósulhat az irányított evolúció – vetette fel a fizikus.
Pázmány Tamás, a Richter Nyrt. innovációs igazgatója bemutatta cége és a Semmelweis Egyetem, valamint a Bay Zoltán Közalapítvány sikeres pályázatát (pályázatkiíró: Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal): liposzómás nanogyógyszer (doxorubicin) előállítását vállalták, 2013-as piacra kerüléssel, valamint Nanomedicina Kutató és Oktatási Központ létrehozását. Az igazgató többek között elmondta, hogy a sikeres nanogyógyszerek előállításához el kell kerülni, hogy az endoplazmatikus retikulum lebontsa a liposzómákat. A probléma megoldása: a liposzóma felszínére hidrofil molekulákat, legtöbbször polietilénglikolt kötnek, így az a szokásosnál tovább tud a keringésben maradni.
Dékány Imre, a Szegedi Egyetem Kolloidkémia Tanszékének vezetője az arany és az ezüst nanorészecskék biomedicinális alkalmazásairól beszélt, amelyek a gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatást aknázzák ki, valamint azt, hogy a nanokristályos ezüst nagy fajlagos felülete miatt javítja a sebgyógyulást. A kémikus megjegyezte, hogy az arany terápiás hatását már a középkori orvosok is feltételezték, ezért megpróbáltak iható formában gyógyszert előállítani belőle. A modern kori alkalmazás Faraday nevéhez, a legújabb kori a neves fizikushoz, Feynmanhoz kötődik. A magyarok itt is élen jártak, jelentősek Buzák Aladár 1933-as felfedezései a kolloidkémia területén.
Az előadások letölthetők a MAGYOSZ honlapjáról: http://www.magyosz.org/rovathu.phtml?rovathu=nano

Kazai Anita