A jövő onkológiai készítményét Óbudán fejlesztik

Nicolas Clavreul, a Servier Hungária ügyvezető igazgatója nyilatkozott lapunknak a gyógyszergyártó vállalat magyarországi központjának szerepéről, a várható innovációkról és a társadalmi szerepvállalásukról.

– A Servier cégcsoportról leginkább az EGIS tulajdonosaként lehet hallani Magyarországon, miközben amellett, hogy az egyik legnagyobb hazai gyógyszeripari beruházó, a kardiológia és diabetológia területén évente több százezer beteg életében hoznak változást a készítményei. Mit lehet tudni a Servier cégcsoportról?

– A Servier francia központú, a világ 150 országában jelen lévő gyógyszeripari vállalat, melynek irányítását egy nonprofit alapítvány végzi. Ez a működési modell nagyfokú függetlenséget biztosít számunkra és garantálja, hogy a részvényesi vagy rövid távú financiális érdekek helyett a betegérdekeket helyezzük a tevékenységünk központjába. Hagyományosan a kardiológia, diabetológia és vénás betegségek ellátására fókuszáltunk, azonban a közelmúltban az innovatív kutatási irányok hangsúlya áttevődött a nehezen kezelhető, jelentős kielégítetlen orvosi szükségleteket célzó onkológiai készítmények fejlesztésére. A Servier 2007-ben Budapesten hozta létre az originális gyógyszerkutatási tevékenység kémiai támogatására hivatott kutatóintézetét, ahol 3400 négyzetméter alapterületű épületben 21 laboratóriumi helyiségben folyik a szintetikus és analitikai kémiai kutatás. Az intézet alapítása óta eltelt időszak eredményességét jól mutatja, hogy munkatársaink kezei közül fél tucat gyógyszerjelölt került ki, és már több a klinikai vizsgálatok stádiumában van.

– Miért pont Magyarországra esett a választás?

– A magyar gyógyszergyártás százéves hagyományokkal rendelkezik, és olyan értékeket hordoz, melyekre biztos alapként lehet építeni. Ráadásul a cégen belül nagy elismerés övezi a magyar kutatókat, annál is inkább, mivel a társaság első szabadalmai és legsikeresebb gyógyszerei egy magyar tudóshoz, dr. Beregi Lászlóhoz kapcsolódnak, aki a 80-as évekig a Servier kutatási osztályának vezetőjeként dolgozott. A párizsi központban különtermet is elneveztek a tiszteletére. Ennek fényében talán nem annyira meglepő, hogy Franciaország után Magyarország az egyetlen állam, amelyben alapkutatás és klinikai kutatási tevékenység is folyik. 

– Mennyire fontos a hazai tevékenység a cégcsoport egészét illetően?

– Magyarország kiemelt stratégiai jelentőségű a cégcsoport életében, hiszen nem pusztán kereskedelmi tevékenységet végez, hanem felöleli a gyógyszeripar teljes vertikumát: Budapesten összpontosul az évi 5 milliárd forintot felemésztő originális alapkutatás, valamint a cég regionális klinikai fejlesztőközpontjának tevékenysége is, amely egész Délkelet-Európa ez irányú tevékenységét koordinálja. Mindezek mellett az EGIS telephelyén folyamatosan bővítjük a gyártási kapacitásokat, és jelentős összegeket fektetünk minőségi, hozzáadott értékkel rendelkező generikus és biohasonló készítmények fejlesztésébe is, amely a fenntartható gyógyszer-finanszírozás alappillére. Büszkeséggel tölt el minket, hogy az elmúlt két évtizedben megvalósított 220 milliárd forint beruházás mellett jelentősen hozzá tudtunk járulni ezen stratégiai ágazat sikereihez. A cégcsoport sok szállal kötődik Magyarországhoz, befektetései jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar nemzetgazdaság teljesítményéhez, miközben a nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységébe bevonja a magyar felsőoktatási intézményeket és kutatóközpontokat.

– Milyen eredményeket értek el az onkológiai terápiák fejlesztése terén? Milyen megoldatlan problémákra keresik a választ?

– A nehezen kezelhető daganatokra és betegcsoportokra fókuszálunk, ahol a tudomány még adós az áttörést jelentő vagy igazán eredményes terápiákkal. Kiemelkedő eredményeink közé tartozik az akut myeloid leukaemiás gyermekek kezelésére fejlesztett készítményünk, aminek segítségével az ötéves túlélési esély már 95%-ra növelhető. Kiemelten fontos terület számunkra a világszinten és Magyarországon is elkeserítő halálozási mutatókkal rendelkező vastag- és a végbéldaganat. Az elmúlt évtizedekben az orvostudomány fejlődésének köszönhetően duplájára-triplájára nőttek az életkilátások, azonban a szűrőprogramok és edukációs kampányok mellett szükség van további klinikai fejlesztésekre is. A készítményünk áttétes betegek harmadvonalbeli kezelésében ad új esélyt, és ezen betegek esetében a kezelőorvosok által preferált terápiás lehetőséget jelent. Az egyik leginkább rettegett daganat a pancreaskarcinóma, egyre növekvő előfordulással és halandósági statisztikával, amelyre fejlesztett gyógyszerek sajnos sorra buktak el a klinikai vizsgálatokban. A mi készítményünk az egyetlen törzskönyvezett másodvonalbeli kezelés, áttétes hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek gemcitabinalapú terápiáját követően. Sajnos ez a készítmény csak adomány formájában, illetve Servier által szponzorált klinikai vizsgálat keretében volt elérhető a magyar betegek számára, de bízunk benne, hogy hamarosan a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő is támogatni fogja az alkalmazását. Intenzív fejlesztések eredményeképpen, Amerikában már törzskönyvezték a kolangiokarcinóma és az AML bizonyos mutációjában alkalmazott, „first-in-class” készítményünket, amitől igazi áttörést várunk.

– Hogyan látja a gyógyszeripar helyzetét Magyarországon?

– Hiszünk abban, hogy Magyarországnak lehetősége van arra, hogy ne csak termelési központ legyen, hanem fontos biotechnológiai kutatási és innovációs térséggé váljon Európán belül, amely egyébként a kormányzat egyik stratégiai célja is. A magyarországi gyógyszergyártás exportorientált, a külgazdasági növekedés egyik motorja. Ezt aláhúzza a közelmúltban a Nézőpont Intézet által készített tanulmány is, amely kiemeli, hogy az egy foglalkoztatottra jutó külkereskedelmi többlet közel háromszor annyi, mint egy járműipari dolgozó esetében, kétszer akkora hozzáadott érték mellett. Ezen túlmenően az iparági beruházások nem csak a közvetlen gazdasági hatásukon, illetve a magasan képzett munkaerő megtartásában és fejlesztésében játszanak kulcsszerepet, de jelentős pozitív tovagyűrűző hatással (spillover effect) is bírnak – például digitális kompetenciák és az IT fejlődése a precíziós orvoslás és „big data” adatelemzés előretörésén keresztül –, miközben intellektuális vagyon halmozódásával jelentősen hozzájárulnak az ország versenyképességének növeléséhez.

Klinikai vizsgálatok terén már most is az élvonalba tartozik Magyarország, ami lehetővé teszi a magyar orvosok számára, hogy úgy kapcsolódjanak a tudomány nemzetközi elvonalába, hogy közben itthon teremtenek egzisztenciát, s a hazai betegeket gyógyítják az elérhető legmodernebb terápiákkal. A gyógyszeriparra úgy érdemes tekinteni, mint befektetésre a jövőbe. Éppen a napokban jelent meg egy magyar kutatók által készített elemzés, amely alapján a betegségteher – vagyis a betegség vagy halálozás miatt elvesző munkaidő termelési értéke – a GDP 7,2 százaléka volt 2019-ben, miközben az állam a GDP 4,5 százalékát költötte az egészségügy működtetésére. Érdemes tehát támogatni a hazai k+f-beruházásokat és iparág-specifikus ösztönzőkkel segíteni a hazai és nemzetközi beruházások megvalósulását.

– Gyógyszergyártóként tudnak-e valamit tenni a lakosságért?

– A vastagbéldaganatok példája is mutatja, hogy milyen fontos az egészségértés, egészségnevelés, amelyet már gyermekkorban, akár már az óvodában el kell kezdeni.

A Servier csoport részvétele a vállalati társadalmi felelősségvállalás területén világszerte missziónk egyik fontos eleme. A Servier Magyarország 2020 óta dolgozik együtt az Igazgyöngy Alapítvánnyal, így mi is csatlakozni tudtunk ahhoz a jótékonysági munkához, melyet az alapítvány 1999 óta végez az esélyegyenlőségért, társadalmi integrációért, a gyerekszegénység és az átörökített mélyszegénység felszámolásáért.