A fiúk is gyakran vannak bajban a testükkel
Az evészavart leginkább fiatal nők betegségének tartják, ám egy új kutatás szerint a korábban véltnél gyakoribb a fiatal fiúknál és férfiaknál is.
Több mint 5500 amerikai fiú követéses vizsgálatából az derült ki, hogy csaknem minden ötödiket - 17,9 százalékukat - "rendkívül aggasztotta" a súlya és az alakja. Ezeknél a fiúknál valószínűbb volt, hogy veszélyes szokásokat vesznek föl, például drogozni kezdenek vagy gyakran isznak mértéktelenül sokat - idézte a The Daily Mail online kiadása a JAMA Pediatrics című szaklapban megjelent tanulmányt.
Alison Field, a kutatás vezetője, a Bostoni Gyermekkórház orvosa elmondta: a lányok testsúly miatti szorongásától nagyon eltérőek a fiúk aggodalmai. Az evészavarok kritériumait pedig úgy határozták meg, hogy azok a lányok soványságvágyát tükrözzék, és nem a fiúknak azt a félelmét, hogy nem elég izmosak és férfiasak.
A klasszikus evészavarok közé tartozik az anorexia nervosa, amikor a beteg elutasítja az ételt, koplal, illetve a bulimia, amelynél a beteg rengeteget eszik, majd hánytatással vagy hashajtók bevételével szabadul meg az ételtől.
Field és munkatársai egy hosszú távú kutatás részeként kitöltött kérdőívek válaszait elemezték. A kutatásban részt vevő 5527 fiú 1999 és 2010 között egy-három évente válaszolt a kérdésekre. A vizsgálat elején a fiúk 12-18 évesek voltak. Válaszaikból az derült ki, jobban érdekli őket testük izomtömege, mint a súlyuk: 9,5 százalékuk aggódott az izmos alakja és csak 2,5 százalékuk a testsúlya, 6,3 százalékuk pedig mindkettő miatt.
Az izomtömegük miatt szorongó fiúk kortársaiknál kétszer nagyobb eséllyel kezdtek gyakori, nagy ivászatokba, és sokkal nagyobb valószínűséggel nyúltak drogokhoz. A súlyuk miatt aggódó fiúknál valószínűbb volt, hogy depressziós tüneteik jelentkeznek. Az összes válaszadó 2,9 százaléka számolt be az evésrohamok egyes vagy összes tünetéről, és hozzávetőlegesen egyharmaduk válaszolt úgy, hogy ritkán, de előfordult náluk evésroham, hánytatás vagy túlevés.
Field arra is utalt, hogy az orvosoknak és a szülőknek tudniuk kell arról, ha páciensük vagy gyermekük változtatni akar a testképén, és meg kell bizonyosodniuk arról, hogy ezt jó indokkal és egészséges módszerekkel teszik.
