Gyógyítás
A dohányzás nem életbiztosítás
2009. november 17. 11:01
Világelsők vagyunk, de még mindig nem vesszük elég komolyan, hogy a dohányzás elhagyásával drasztikusan csökkenthető lenne, az évi több mint nyolcezer honfitársunk haláláért felelős tüdőrák.
A világtendencia sem ad optimizmusra okot: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint tíz év múlva a 15 milliónyi új rákbeteg között, a légzőszervet érintő daganat lesz a leggyakoribb, ami azt is jelenti, hogy e betegség a negyedik lesz a halálokok sorában. A riasztó számok – egyelőre – csak kalkulált adatok, az viszont tény, hogy a tüdőrákos esetek 95 százalékáért a dohányzás a felelős. Ennek ellenére még mindig gyakran hallani olyan érvelést, hogy a cigaretta nem is olyan veszélyes, hiszen mindenkinek van olyan ismerőse vagy éppen családtagja, aki több évtizednyi dohányzás után sem lesz beteg. „Az egyéni érzékenységben valóban óriási különbségek lehetnek, de azt tudomásul kell venni, hogy ha valaki fiatal korában kezdi el a füstölést és nem hagyja abba, azok közöl minden második idő előtt hal meg valamilyen cigaretta okozta betegségben” – mondta el Mucsi János tüdőgyógyász.
A tüdőrák kialakulása sokszor mindenféle tünet nélkül zajlik le, esetleg a dohányos ember megszokott köhögésének megváltozása adhat okot az azonnali kivizsgálásra. Ugyanakkor a dohányos 40 év felettiek körében igen fontos a rendszeres tüdőszűrés, mivel náluk a leggyakoribb a daganat kialakulásának kockázata. A röntgen-felvételek csak a daganat gyanúját vethetik fel – ezek a vizsgálatok panaszt még nem okozó, de a már látható elváltozásokat mutatják — s csak a szövettani, vagy a sejttani vizsgálat igazolhatja a betegség meglétét.
A tüdőbiopszia során a mellkasfalon keresztül egy tű segítségével mintát vesznek a gyanús elváltozásból, s az így kiemelt sejt- vagy szövetdarab vizsgálata dönti el, hogy a daganat jó vagy rossz indulatú-e és azt is, milyen típusba tartozik? Előfordul az is, hogy a mellhártya lemezei között felszaporodó, s innen származó folyadékmintát vizsgálják a szakemberek, de az is megtörténhet, hogy videokamera segítségével – ilyenkor meg kell nyitni a mellkast – közvetlenül a daganatból csípnek ki egy darabot – sorolja a diagnózis felállításának lehetőségeit a szakember, aki azt is hangsúlyozza, hogy az időben elvégzett operáció a teljes gyógyulást jelentheti. „Ugyanakkor a sebészi beavatkozás után egyéb kezelési módokat is alkalmazunk – sugárterápia, gyógyszeres kezelés –, hogy a beteg túlélési esélyei, illetve az életminősége javuljon” – teszi még hozzá Mucsi doktor.
Arra a kérdésre, hogy a pipázás, vagy a szivarozás kevesebb veszélyt jelent-e, mint a cigarettázás, Mucsi doktor azt mondja, hogy „bár erre vonatkozóan nincsenek összehasonlító adatok, az biztos, hogy minél kevesebb a dohányfüst, annál a kisebb a megbetegedés veszélye. A tényen, hogy a dohányosok átlagosan 10-15 évvel rövidebb ideig élnek, alapjaiban csak az változtat, ha minél többen elnyomják a cigarettát. Végleg."
A tüdőrák kialakulása sokszor mindenféle tünet nélkül zajlik le, esetleg a dohányos ember megszokott köhögésének megváltozása adhat okot az azonnali kivizsgálásra. Ugyanakkor a dohányos 40 év felettiek körében igen fontos a rendszeres tüdőszűrés, mivel náluk a leggyakoribb a daganat kialakulásának kockázata. A röntgen-felvételek csak a daganat gyanúját vethetik fel – ezek a vizsgálatok panaszt még nem okozó, de a már látható elváltozásokat mutatják — s csak a szövettani, vagy a sejttani vizsgálat igazolhatja a betegség meglétét.
A tüdőbiopszia során a mellkasfalon keresztül egy tű segítségével mintát vesznek a gyanús elváltozásból, s az így kiemelt sejt- vagy szövetdarab vizsgálata dönti el, hogy a daganat jó vagy rossz indulatú-e és azt is, milyen típusba tartozik? Előfordul az is, hogy a mellhártya lemezei között felszaporodó, s innen származó folyadékmintát vizsgálják a szakemberek, de az is megtörténhet, hogy videokamera segítségével – ilyenkor meg kell nyitni a mellkast – közvetlenül a daganatból csípnek ki egy darabot – sorolja a diagnózis felállításának lehetőségeit a szakember, aki azt is hangsúlyozza, hogy az időben elvégzett operáció a teljes gyógyulást jelentheti. „Ugyanakkor a sebészi beavatkozás után egyéb kezelési módokat is alkalmazunk – sugárterápia, gyógyszeres kezelés –, hogy a beteg túlélési esélyei, illetve az életminősége javuljon” – teszi még hozzá Mucsi doktor.
Arra a kérdésre, hogy a pipázás, vagy a szivarozás kevesebb veszélyt jelent-e, mint a cigarettázás, Mucsi doktor azt mondja, hogy „bár erre vonatkozóan nincsenek összehasonlító adatok, az biztos, hogy minél kevesebb a dohányfüst, annál a kisebb a megbetegedés veszélye. A tényen, hogy a dohányosok átlagosan 10-15 évvel rövidebb ideig élnek, alapjaiban csak az változtat, ha minél többen elnyomják a cigarettát. Végleg."
