A depresszió jólfizetett betegség
Mosolygó depresszió címmel közöl beszélgetést a Népszabadság Tringer László pszichiáterrel Robin Williams öngyilkosságának apropóján.
A betegséggel kapcsolatban az elmúlt időszakban a legfontosabb tudományos fejlemény a fogalom kitágulása volt – idézi fel a lap. Ma sokkal több esetet neveznek depressziónak, mint mondjuk negyven éve. Gyakran a pánikrohamot vagy a különböző fóbiákat is idesorolják.
Az okok felderítésében pedig nagy jelentősége volt a gondolkodási stílus depresszióban játszott szerepe felismerésének. Ez azt jelenti, hogy az ilyen betegek még egy jó hírt is negatív módon kezelnek. Van aztán egy szűkebb csoport, amelyik az agyi „boldogsághormonok” megváltozott működése folytán válik depresszióssá, ezeket viszont célzott gyógyszerekkel lehet kezelni. Persze az egyes kategóriák, neurológiai vagy egyéb szervi tünetek elkülönítése sokszor nagyon bonyolult, de ha hosszabb ideig sikerül az orvosnak együttműködnie a beteggel, ez az esetek túlnyomó részében sikerül – idézi a lap Tringer Lászlót.
A depresszió genetikai hátterét is sokat kutatják. Ha egypetéjű ikrek egyik tagja depressziós, 65-70 százalékban a másik ikernél is jelentkezni fog a betegség. – Van család, ahol – koromnál fogva – három generáción keresztül tudom követni a tüneteket, ennek ellenére a depresszió nem egy gén könnyen levezethető mutációjának következményeként, hanem több gén bonyolult összhatásának következtében alakul ki – tette hozzá a professzor.
A depresszió manapság társadalmilag elfogadhatóbb, mint a neurózis vagy a személyiségzavar, nem beszélve a skizofréniáról. De az sem csoda, hogy az orvosok is gyakrabban diagnosztizálnak depressziót, mivel ezt az egészségbiztosítás jobban díjazza más pszichiátriai kórképeknél. Ha pedig egy betegségcsoportra nagyobb pénzt kapnak a kórházak, annál gyakoribb lesz – ami jól kimutatható az emiatt kevéssé használható klinikai betegstatisztikákban – olvasható a nol.hu-n.
