hirdetés
2025. augusztus. 29., péntek - Beatrix, Erna.
hirdetés

Velkey György az ágazat átalakításának terveiről

A Portfolionak adott interjút a Magyar Kórházszövetség elnöke. Velkey György fajsúlyosnak tartja az átalakítási tervezetet.

Az elmúlt napokban kiemelt témává vált a közfinanszírozott egészségügy átalakítása. Használhatjuk a megjelent információk alapján a reform szót?

A reform szót az utóbbi időben nagyon kerüljük az egészségügy átalakításai kapcsán, az elmúlt évtizedekben ugyanis megpecsételték ezt a kifejezést a különböző rosszízű reformkísérletek. Ez a tervezet egy sok elemet magába foglaló, fajsúlyos átalakítási rendszer, talán nem egy szisztematikus átalakítás, inkább azt mondanám, hogy 10-15 fontos részkérdést emeltek ki a javaslattevők. Nem annyira fűzhető fel egy vonalvezetésre, mint a Semmelweis-terv 2011-ben, amikor elkészült egy olyan dokumentum, ami koherensen bemutatta, hogy milyen állapotú az egészségügy, hol vannak azok az átalakítandó pontok, amelyeken változtatni kell, és ezekre adott egy megoldási javaslatot. Ez a koherencia egyelőre nem látszik, de látszanak olyan, jól kiválasztott beavatkozási pontok, amelyek pillanatnyi hibákra, rendellenességekre igyekeznek választ adni.

(...)

A javaslatcsomagról kiszivárgott hírek alapján a várólista csökkentést a finanszírozás emelésével ösztönöznék. Ez már a teljesítményösztönzés irányába tett lépés, nem?

Felvetődik egy kórházi szintű finanszírozási motivációs elem, de közben fontos lenne az orvosi motivációt is belevinni a rendszerbe. Hogy az orvos számára előnnyel járjon, ha őt választja a beteg.

(...)

A tervek szerint a döntéshozók hozzányúlnának az alapellátáshoz is. Milyen következményekkel érdemes ezen a téren számolni, ha megvalósul a változás?

Tisztelem a kormány bátorságát, mert úgy tűnik, hogy hozzányúl az alapellátáshoz érdemben, ami az egészségügy egy nagyon lényeges és nagyon sokszor túlságosan óvatosan kezelt eleme. Tekintettel kell lenni azonban arra, hogy elsősorban a háziorvosok, köztük az általam jól ismert a házi gyerekorvosok többsége idős, akik a megszokott munka keretein már nehezen tudnak változtatni. Ezért a változások eredményessége nagyon kérdéses. Éppen ezért indokolt az óvatos beavatkozás. Félő ugyanis, hogy ha túl gyors, radikális változások történnek, akkor a meglévő háziorvosi garnitúra azt már nem tudja vállalni, és inkább a nyugdíjas életet választja, ami jelentős hiányhoz vezethet. A praxiskezelő központ megítélésünk szerint jó elképzelés. A praxisok a jelenlegi, tradicionális ellátási határok miatt nagyon heterogének, az ellátottak számában főként, és ezen feltétlenül alakítani kell. Emellett megváltoztak a közlekedési útvonalak, és a lakossági arányszámok is, ehhez hozzá kell igazítani a körzethatárokat. Erre viszont csak egy központi intézmény alkalmas. Nagyon jó elv az is, hogy a magára hagyott és elszigetelten működő, sokszor erőforrás-hiányos egyéni praxisokból praxisközösség irányába megyünk el, és miközben nagyon megváltoztatja az ellátás kultúráját, sokkal inkább gyakorlatiassá és fenntarthatóvá teszi. Nagyon jónak tartom, hogy alapellátást szervező és ügyeleti központokat hozunk létre a szakellátással szoros kapcsolatban, mert jelen pillanatban az alap- és a szakellátásnak a kapcsolata esetleges.

(...)

A gyerek háziorvosok szerepére kitér a javaslatcsomag?

Az általam hozzáférhető anyagok, illetve interpretációk semmit nem említenek a gyerekellátás szervezéséről, hanem általánosan beszélnek alapellátási és ügyeleti rendszer átalakításról. Ez feltétlenül kiegészítésre szorul, mert a magyar egészségügyi kultúrában a gyerekellátás egy alrendszerként működik. Egy ilyen komplex átalakítási csomagban mindenképpen egy külön fejezetet érdemel, hogy ez a gyerekbetegeket ellátó rendszer megmaradjon és megerősödjön, erre erőforrások kellenek. Félő az anyagok olvasása kapcsán, hogy ezt a javaslattevő nem priorizálta. Megvan az a veszély, hogy az ilyen szempontból rosszabb hagyományokkal bíró angolszász kultúrához való igazodás Magyarországon ezt a jól szervezett alrendszert, ami egy bő évszázada nagyon jelentős gyermekegészségügyi eredményekhez vezetett, elsorvasztja.

Mit gondol a járóbeteg-ellátók állami tulajdonba vételének opciójáról, amelyet a javaslatcsomag lehetőségként tárgyal?

A járóbeteg-ellátók állami tulajdonba vételének lehetnek előnyei és hátrányai is. Fontos elemnek tartom, hogy egy szakmailag sokkal integráltabb rendszerre van szükség, a betegutakat és a szakmai kapacitásokat egységesen kell szervezni a járó- és fekvőbeteg-ellátásban. Mert jelenleg valóban elbeszél egymás mellett a két rendszer. A járóbeteg-ellátók önkormányzati és nyilván sokszor helyi politikai vagy társadalmi érdekeket szolgálnak, és az esetleg hozzájuk közel álló vagy az egészségügyi progresszivitási rendszerben hozzájuk kapcsolódó intézményekkel informális a kapcsolatuk, és nem koordinált, hogy hol milyen kapacitások kellenek, vagy a betegek hogy mozognak. Ennek a kettőnek a szinkronizálása feltétlenül szükséges. Ugyanakkor az, hogy a járóbeteg-szakellátók állami tulajdonba kerüljenek, a nagy állami rendszer további volumennövekedését eredményezi, aminek az elmúlt 11 év tapasztalatai alapján látjuk a veszélyeit. Az a legfőbb veszély, hogy a döntések távol kerülnek, és minél kisebb elemeket vonunk be a nagy állami rendszerbe, annál veszélyesebb ez a trend. Az önkormányzatok elég jelentős forrásbevonást végeznek ezen a területen, hiszen a saját egészségügyi intézményük nagy presztízzsel bír a lakosság szemében. Egy esetleges államosítás nyomán ennek a forrásnak a kiesésével is számolni kell. Egy ilyen átalakítás veszélyeit, valamint plusz terheit felvállalni, főleg egy alapvető gazdasági krízisben, ami az egészségügyre is rányomja a bélyegét, megítélésem szerint nem időszerű.

(...)

Vagyis koncentrálni kell bizonyos szakmákat és ezekben az esetekben a betegeknek a jobb ellátás érdekében utazniuk kell?

A felépített mentőszolgálati háttérrel az a biztonságos és hatékony, hogy ott legyen szülészet, ahol van elegendő szakember és szülésszám. Szigorúbban ezer, megengedőbben 500 szülésben szokták a szükséges évi esetszámot limitálni.

(...)

A speciális járóbeteg szakellátásokat is érdemes elvinni a járásokba, hogy ne sok-sok beteg, hanem inkább 1-1 ellátó utazzon például hetente egy alkalommal.

A megyei kórházak lennének a tervek szerint az ellátásszervező központok. Így egyre több döntési pontot helyeznek a megyékre. Ugyanakkor ennek is van egy veszélye: a megyék egészségügyi kapacitásai nagyon különbözőek. Vannak kis megyék, amik kisebbek egy-egy fővárosi kerületnél, alacsony lakosságszámmal és kevés erőforrással, kevesebb a szakemberük, nincs széles profilszerkezetük. Nyugat-Európában többnyire az a bevált rendezőelv, hogy 1-1,5 millió lakosra érdemes egy központot csinálni, és van, amiben országos centralizációra van szükség. Ez Magyarországon azt jelenti, hogy 8-10 ilyen központnak kellene működni, az egyetemi központok, Pécs, Szeged, Debrecen mellett Budapesten néhány központi kórház körül, és a Dunántúlon valamint Miskolcon és esetleg Nyíregyházán még egy-két kiegészítő központtal. A megyei decentralizációs trendek mellett fontos, hogy gondolkozzunk ezekben a térségekben is. A Semmelweis-terv erre épült, de mára ez a szemlélet kissé erodálódott.

Ez a szerkezetátalakítás milyen szolgáltatókört fog érinteni?

Az állami kórházrendszer esetében természetes, hogy az átalakítás részese lesz minden kórház, de fontosnak tartom, hogy az egyházi és alapítványi üzemeltetésű intézmények speciális helyzetét a javaslatcsomag figyelembe vegye. Vagyis funkcionálisan részesei legyenek az új rendszernek, de a jellegükből adódó egyedi működésüket szabadon gyakorolhassák.

A teljes interjút a Portfolio közli.

(forrás: Portfolio)

Könyveink

  • learn more A gyógyszerkutatás kémiája

    A gyógyszerkutatás értékteremtő folyamat, amit a legkülönbözőbb kémiai, biológiai és orvosi szak- és részterületek sokaságának...

  • learn more Pszichiátria - másképp

    A szerző mindazoknak ajánlja könyvét, akik kapcsolatba kerültek a pszichiátriával, akár mint vizsgázók, akár mint terapeuták. A könyv...

  • learn more Onkológiai kézikönyv

    Ez a könyv szakvizsgára készülő fiatal orvosok ötleteként született meg, akik azt kérdezgették maguktól: hogyan is tudhatnánk a választ az...

  • learn more Nyirády Péter- Rurik Imre (szerk.) UROLÓGIA A HÁZIORVOSI GYAKORLATBAN

    Az elsősorban háziorvosok, illetve más szakorvosok számára készült könyv...

  • learn more Az egészség, az egészségügy négy éve 2010-2013

    Milyen helyzetben van az egészségügy? Mennyire egészséges a magyar lakosság? Vagy menyire beteg? Mi történt az...

  • learn more Bevezetés a tanulás lélektanába

    A két kiváló pszichológus a szomszédos tudományágakból - a neuropszichológiából, az agykutatásból, a kogníciós és a mesterséges...

  • learn more Képes szimmetria

    A Széchenyi-díjjal kitüntetett, kémiával foglalkozó, nemzetközileg elismert akadémikus szerzőpáros könyve pontosan és ugyanakkor közérthetően,...

  • learn more Recept nélkül kapható gyógyszerek

    Ez a könyv gyógyszerekhez nyújt segítséget, a recept nélkül kapható gyógyszerek a témája. A gyógyszerész ismeri a hatóanyagokat,...

  • learn more Útmutató a SCID-5-CV használatához

    Nélkülözhetetlen segédlet a nemrégiben megjelent strukturált klinikai interjú (SCID-5-CV) alkalmazásához. Szakembereknek és leendő...

  • learn more A légzésrehabilitáció elmélete és gyakorlata

    A rehabilitáció fontosságát nem szükséges hangsúlyozni. Az elmúlt években Magyarországon három jelentõs...

  • learn more A születéstől az élhető filozófiáig

    Bagdy Emőke Professzor asszony ajánlásából az NKA pályázati támogatásához: Tornyossy Mária könyve nagy tapasztalatú...

  • learn more Fül-orr-gégészet fej-nyak-sebészet

    A tankönyv összefoglalja a fül-orr-gégészetben és a szakma határterületein az utóbbi évtizedekben lezajlott diagnosztikus és...

  • learn more Márti és a kettős identitás

    Márti 1933-ban született Budapesten, kispolgári zsidó családban. Élete kezdetén rögtön két olyan esemény is történik, ami végérvényesen...

  • learn more A tudatos jelenlét a függőségből kivezető úton

    Ez a hiánypótló kötet függőségben érintetteknek nyújt praktikus, minden részletre kiterjedő útmutatást a...

  • learn more Pszichiátriai gondozási kézikönyv

    A könyv a krónikus pszichiátriai betegségek hosszú távú, akár évtizedekig tartó ambuláns ellátási formáját mutatja be. Ez a...

  • learn more A magyar festőművész-géniuszok sorsa

    A szerző a kötetben orvosi szempontból értékeli a festőművészek testi és lelki egészségének általános szabályszerűségeit,...

  • learn more Diabeteses neuropathia

    A diabeteses neuropathiáról szóló, jelenleg rendelkezésre álló könyvek nagy része terjedelmes és nincs olyan zsebkönyv, mely a diabeteses...

  • learn more Orvosi latin szógyűjtemény

    A szótárban a címszavak összeállításánál irányadó szempont az volt, hogy a tanuló megtalálja benne azokat a szavakat, amelyek a további...

  • learn more Tic-taktika

    „A Tourette-szindrómás gyermekek napi gondozása/nevelése nem sokban különbözik más gyermekekétől, azonban a Tourette-szindróma és az esetlegesen ezzel együtt...

  • learn more A születés traumája

    A születés traumája néhány év híján százéves mű – romantikusan szövevényes, néhol szinte megfejthetetlen, néhol teljesen modern és ma is a...