Várható trendek és változások az egészségügyben
Az utóbbi években a Covid-19, az energiaválság és a felgyorsult digitalizáció hatására számos változás történt az egészségügyben. A legsürgetőbb probléma az egyre növekvő munkaerőhiány. Az Európai Bizottság 2021-es jelentése szerint európai szinten a magyar egészségügy az egyik leglétszámhiányosabb, mind az ápolók, mind az orvosok száma alacsony 1000 főre vetítve. A digitalizáció és a mesterséges intelligencia használata egyre jelentősebb, de a munkaerőhiányra nem nyújt megoldást, hiszen az intuíciót, a közvetlen orvos-beteg kapcsolatok szerepét ez nem lesz képes kiváltani.
Az elmúlt években szignifikánsan növekedett a magánegészségügy iránti igény. Még korábban csak a társadalom felső 10 százaléka vette igénybe ezt a szolgáltatást, addig manapság különösen a Covid-19 miatt korlátozások, az állami kapacitáscsökkenés és a hálapénz eltörlése miatt a középréteg és a társadalom alsó rétegei is igénybe veszik. A Prémium Egészségpénztár adatai szerint 2022-ben minden ötödik szakorvosi vizit magánegészségügyi ellátónál zajlott. Ez még inkább indokolttá teszi, hogy a magán és az állami egészségügy között biztosítva legyen a szabályozott átjárás.
A magánegészségügyi piacon egyre több az új belépő, sorra nyílnak a magánrendelők, miközben az orvosok és az asszisztensek hiánya miatt nincs elég munkaerő ezek feltöltésére. A KSH 2021-es adatai szerint az egészségügyi dolgozói létszám szükséges mennyisége csupán 96 százalékban volt betöltve. Az ápolói pozíciók estén ez az arány 97 százalék, míg az orvosi szakmában 96 százalékos. Az egyre erősödő munkaerőhiány kezelése és a megfelelő kapacitástervezés érdekében a magán és az állami egészségügy közötti szabályozott együttélés kialakítása egyre indokoltabbá válik.
Babai László, a Prima Medica Egészségközpontok alapító igazgatójának meglátásai szerint az energiaválság begyűrűzött a magánegészségügybe is, de az állami szektort jobban érinti, mert ott az energiára fordított kiadást a bevételi oldalon nem tudják kompenzálni. Ezzel szemben a magánegészségügy a megnövekedett árakat a betegekre tudja terhelni. A magánszektorban a humán erőforrást érintő változások nagyobb problémát okoznak az energiánál. A mostani asszisztensi béremelés önmagában 15-20 %-os díjemelést von maga után a szakmai színvonal megtartása mellett, míg az energia maximum 4-5 %-os emelést jelentett.
A mesterséges intelligencia szerepe fontos, de az egészségügyi ellátásban nagyon fontos a személyes jelenlét
A technológiai újítások és a mesterséges intelligencia az egészségügyben is egyre fontosabb szerepet játszanak. A folyamatokban és ellátásban egyre jelentősebb a sablonosítás, számos szolgáltató a kevesebb humán erőforrás és rutinosítás által szeretné csökkenteni a költségeket. Erre valóban szükség van, de az emberi oldalt nem lehet gépekkel kiváltani. Az egészségügyi ellátás elsősorban mindig is személyes alapú volt és ez a jövőben sem fog megváltozni.
A mesterséges intelligencia számos területen segíthet a betegek és szakemberek számára, többek között a nagy adatmennyiségek feldolgozásán alapuló diagnosztikában, a betegmonitoringban, az orvosi képalkotás terén, illetve az egészségügyi rendszerek hatékonyságának javításában. Ugyanakkor a mély szakmai tudáson alapuló intuíció szerepe továbbra is fontos, mivel az objektív mutatók mellett az orvosoknak gyakran szükségük van a megérzéseikre is. A Prima Medicában évek óta alkalmazzák a mesterséges intelligenciát például az anyajegyszűrések terén, de továbbra is a személyes gondoskodáson, támogatáson és az emberi kapcsolatokon van a hangsúly. Ez az, amire a bizonytalan helyzetben lévő, beteg embernek jelenleg legnagyobb szüksége van. A mesterséges intelligencia adta lehetőségeket az egészségügyben is ki kell használni, de a felelősségi körök meghatározása elengedhetetlen mielőtt széles körben elterjed ennek használata.
A páciensek igényei is átalakulóban vannak és egyre jobban terjed az öndiagnosztizálás
A betegek elvárásai folyamatosan változnak, míg korábban a bővebb magyarázat és odafigyelés volt a legfontosabb, addig ma az állami egészségügy kiegészítése és az ellátáshoz való hozzáférés került előtérbe. Megemelkedett a második, harmadik, sokadik szakvélemény kérése, valamint itthon és globálisan is az öndiagnózisok felállításának elterjedése. Az emberek az okoseszközök által egyre több saját adatot gyűjtenek és így állapotukról több információval rendelkeznek, amely nagyobb bevonódást eredményez. A SOTE 2022-es felmérése szerint Magyarországon a betegek majdnem 75 %-a gondolja úgy, hogy a digitális eszközök használata javítja az ellátás hatékonyságát. Ezek használatának számos előnye van, azonban az internetes öndiagnózisok sokszor tévesek és így a betegek egészségét és biztonságát veszélyeztetik.
A digitális technológia fejlődésével egyre inkább előtérbe kerül az online bejelentkezés és a telemedicina alkalmazása az egészségügyi szférában. A bejelentkezések mintegy 50-60 százaléka történik online, míg a telemedicina kb. 7-8 százalékát teszi ki az összes vizitnek. Bár ezeknek a megoldásoknak számos előnye van, fontos kitérni a korlátokra is. Az online bejelentkezések esetén jelentősen megnőtt a tévedések aránya, amikor a beteg nem a megfelelő orvoshoz kér időpontot. Ez kellemetlen a hibát vétett betegnek is, miközben más páciensektől veszi el a gyógyulási lehetőséget és minden oldalon időt és energiát pazarol egy alapvetően ellátási kapacitáshiányos területen.
További problémát jelentenek az impulzív bejelentkezők, akik sokszor meg sem jelennek a lefoglalt konzultáción. Az arány kb. 20 százalékig emelkedett, ami már kezelhetetlen és konkrét bevételkieséshez is vezet. Sok helyen ezért foglaláskor előre kell részben vagy teljesen fizetni a lefoglalt szakvizsgálatért.
A telemedicina hazánkban is egyre jobban terjed, a SOTE 2022-es kutatása szerint a páciensek 6,4 százaléka vett már igénybe távkonzultációt. Ha mind a beteg, mind az orvos részéről a szakmai szabályok betartásával történik a távkonzultáció, akkor nagyon hatékony tud lenni. Különösen előnyös lehet terhes nők gondozásában és azoknál, akik már ismerik saját betegségüket.
