Van olyan ellátás, amelyre 6 évet és 9 hónapot kell várni
Egész régiók ellátásánál tapasztalható komoly zavar a Válasz Online szerint, ám Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár elégedett.
A várólistákról és az ellátás zavarairól számos egészségügyi szakemberrel folytatott háttérbeszélgetést a Válasz Online.
Az egészségügyért felelős államtitkár a héten meglepő interjút adott a Magyar Nemzetnek, amelyben egyebek között a várólisták hosszának látványos csökkenéséről beszélt. Így fogalmazott: „Hála a magyar egészségügyi dolgozók áldozatos munkájának, már nem sokáig lehet politikai terméket csinálni a várólistákból.”
Valójában a listákból könnyen lett politikai termék a hozzájuk fűződő lakossági elégedetlenség miatt. (Nem csak most, már 15 éve is, csak éppen akkor, ellenzékben, a Fidesz csinált politikai terméket ezekből.) Tavaly év végén mindenesetre az egészségbiztosító adatai szerint 41 500 biztosított volt várólistán, és 23 ezer kapott közülük 60 napon túli időpontot. Ha ennyire kínos jelenség ez a politika számára, miért nem lép fel hatásosabban ellene?
A helyzet eltérő megítélése abból származik, hogy az egészségpolitika országos átlagokkal számol, ám a várakozási idők rettentően szórnak, ezért a betegek egy része egészen mást érzékel, mint az ágazat irányítói. Takács Péter államtitkár szerint a Covid-időszakot követően még húsz fölött volt a vezetett várólisták száma. „Akkor megígértem, hogy 2023 végére öt vagy hat olyan műtét lesz csak, ahol 60 napnál több lesz az átlagos országos várakozási idő. Mára csupán három ilyen műtétcsoport van: a térdprotézis, a csípőprotézis, valamint a kiterjesztett gerincstabilizáló műtétek. Az összes többi műtét esetében 60 nap alá süllyedt a várakozási idő, tehát nincs is igazán értelme várólistáról beszélni, viszont a transzparencia miatt a nyilvántartást továbbra is szeretnénk fenntartani”.
Az államtitkár tehát elégedettségét az országos átlagos múltbéli várakozási időre alapozza. A beteg viszont intézményi listákkal és a saját jövőbeli időpontjával találkozik. Áttekintve a hivatalos kimutatásokat összesen tizenöt féle beavatkozásnál – a sérvtől a mandulaműtétekig – fordult elő az országban legalább egy olyan intézmény, ahol 60 napnál többet kellett az elmúlt hat hónapban átlagosan várni egy műtéti beavatkozásra. Ettől még az országos átlagot tekintve igaza lehet az államtitkárnak, ám a magyar egészségügy nem Svájc vagy Svédország, ahol viszonylag kicsik a területi eltérések. A hazai ellátórendszert a végletek jellemzik.
Nézzünk egy konkrét példát. Már közel húsz éve visszatérő gond a várólisták ügye, azt várnánk, hogy a legrosszabb helyzetű intézmények éjjel-nappal térdet és csípőt műtenek, hogy leoperálják intézményüket és betegeiket a listák végéről. Valójában erről szó sincs. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) folyamatosan frissülő listáján cikkünk véglegesítésekor az látható, hogy a magyar várólista-rekorder Szombathelyen az elmúlt fél évben összesen 83 térdprotézis-beültetést végeztek, Veszprémben 41-et, a budai Szent János Kórházban 84-et. Vagyis esetükben heti kettő-négy beavatkozásra került sor, miközben betegek százai, országosan pedig ezrei várnak erre a műtéti fajtára. Összesen tizenhárom olyan várólistás kórházat találtunk, amely fél év alatt 100-nál kevesebb térdprotézis-beültetést végzett, vagyis az érintett kórházak több mint fele ebbe a körbe tartozott.
A várólisták élén persze szerepelnek olyan intézmények is, amelyek a magyar mezőnyben kiemelkedően sokat operálnak. A fővárosi Uzsoki Kórház például a NEAK-lista hazai bajnoka fél év alatt 447 térdműtéttel. A Doktor24 csoporthoz tartozó Kastélypark Klinika a lista egyetlen közfinanszírozott magánkórháza (ilyen is van), ahol 235 térdprotézist ültetnek be tb-finanszírozott betegbe fél év alatt.