Takács a kevés beteget ellátó praxisokat is górcső alá venné
Nemcsak a betöltetlen háziorvosi praxisok kérdését kell kezelnie a kormánynak – mondta Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára az Országgyűlés Népjóléti Bizottsága előtt a Telex szerint.
- Mentőszolgálat: működnek az új alapellátási ügyeletek
- Összehívják a Népjóléti Bizottságot, Takács Pétert is várják
- Mire lenne szükség a BM pattogós stílusa helyett?
- Jó egészségügy helyett totális kontrollt akar a kormány
- Némaságban zajlik az egészségügy reformja
- Emberközpontú ellátórendszer kialakításán dolgozik az OKFŐ
- Meggyógyulhat az egészségügy?
Takács Péter a bizottság előtt beszámolt az egészségügyi alapellátás átalakításáról és további fejlesztésének irányairól. Az ellenzéki képviselők közül többen azt firtatták, honnan lesznek a jövőben fiatal háziorvosok. Az ülésen meglepő módon felszólalhatott a Magyar Orvosi Kamara elnöke is, pedig a testület az utóbbi időben komoly konfliktusba került a kormánnyal – írja tudósításában a Telex.
A bizottság elnöke, a DK-s Varga Zoltán szerint a kormánypárti véleményekkel ellentétben nincs jó helyzetben a magyar egészségügy, a társadalom nagy része szerinte tisztában van azzal, hogy betegnek lenni az egyik legkockázatosabb dolog. Varga kezdeményezte, hogy az ülésen szót kaphasson Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. A ő felszólalásának lehetőségét a kormánypárti képviselők is megszavazták, így Kincses az államtitkári beszámoló után kaphatott szót.
Takács Péter államtitkár a beszéde elején jelezte, ő a meghívónak megfelelően főként az alapellátás helyzetéről fog beszélni. Úgy véli, az alapellátási rendszer rendkívül széttöredezett. Ennek egyik oka, hogy a körzetstruktúra a ‘80-as-’90-es években alakult ki, a háziorvosi, fogorvosi, védőnői körzetek akkor jöttek létre. Korábban sok kisebb település kezdeményezte a nagyobb körzetekből való kiválását, ezért időközben még több körzet keletkezett.
Szerinte fontos hangsúlyozni azt is, hogy az ország népessége nagy mértékben csökkent az elmúlt 30-40 évben, a háziorvosi körzetek száma azonban nem csökkent ez idáig. A mostani kormány úgy gondolja, főszabály szerint a járási határok alapján kell szervezni az alapellátást. Mintegy 6600 körzet van, ebből tartósan 680 betöltetlen. De az ezekben lévő embereket is ellátják a szomszédos körzetek szakemberei – mondta az államtitkár.
Az egyik fő feladat Takács szerint a betöltetlen praxisok kezelése. Sokkal jobban szeretnék használni a jövőben a szakdolgozók kompetenciáit, így néhány, korábban kizárólag orvosok által végezhető feladatot szakdolgozók is elvégezhetnek (pl. egyes receptek felírása). Úgy véli, a feladatok hasonló kiszélesítésére van szükség a háziorvosoknál is. A telemedicína és a telemetria területén nagy előrelépésre van szükség Takács szerint, és ehhez megfelelő finanszírozás is kell az állam részéről. Például szeretnének több modern eszközt is biztosítani ehhez.
Takács azt mondta, kezdeni kell valamit a betöltetlen praxisokon túl az irreálisan alacsony betegszámmal rendelkező praxisokkal is, 2028 végéig szeretnék ezeket kivezetni. Az ellátórendszer szervezeti és finanszírozási átalakításai kidobtak néhány anomáliát Takács szerint. Ezeket meg kell oldani. Az egyik anomália szerinte az volt, hogy kiderült, egyesek akár 8-9 rendelőt üzemeltettek papíron, valójában azonban csak egyet. Ezeket a visszaéléseket szerinte meg kell szüntetni.
További probléma, hogy néhány nagyon alacsony, pár száz fős praxisban dolgozó nyugdíjaskorú orvos per főre kiszámítva nagyon sok pénzt kap az egyes betegek után, míg egy több mint ezerfős praxis, amit egy frissen végzett orvos vezet, sokkal kevesebb pénzt kap arányaiban, és ez nem túl méltányos helyzet – vezette le az államtitkár.
| DK: a kormány bűne az egészségügy tönkretétele |
|
A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a kormány egyik "legsúlyosabb, legaljasabb bűne" az egészségügy szisztematikus tönkretétele – jelentette ki sajtótájékoztatón a parlament népjóléti bizottságának DK-s elnöke. Varga Zoltán a bizottság ülése közben tartott eseményen úgy fogalmazott: a hosszú várólisták, a "pokolian alacsony és megalázó" szakdolgozói fizetések, valamint a leépült egészségügyi intézmények miatt az emberek már szinte rettegnek attól, hogy kórházba kerüljenek. A képviselő hangot adott annak a véleményének is, hogy ez egyértelműen és kizárólag a "kormány rombolásának köszönhető". A politikus kitért rá, hogy a bizottsági ülésen meghallgatták Takács Pétert, a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárát, aki azonban "nem tudott megnyugtató válaszokat adni az aggodalmainkra". Komáromi Zoltán, a DK országgyűlési képviselője azt mondta, hogy az államtitkár alapellátásról szóló tájékoztatója leszűkült a háziorvosi ellátásra, nem kerültek elő a szakorvosi rendelők, az Országos Mentőszolgálat és az otthoni szakápolás problémái. A politikus azt is hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben közel tíz százalékkal csökkent a háziorvosok, és majdnem öt százalékkal a háziorvosi praxisok száma. Arra a kérdésre, hogy a vizitdíj bevezetése része-e a DK programjának, Komáromi Zoltán azt felelte, hogy ez jelenleg nem aktuális és "reméljük, hogy a jövőben sem lesz aktuális". Varga Zoltán hozzátette, a DK megértette, hogy a magyar társadalom nem kíván vizitdíjat. |
