hirdetés
2024. november. 22., péntek - Cecília.

Szócska Miklós elárulta, mit csinál a hátralévő időben

Egy lendületes, magabiztos és elégedett egészségügyi államtitkár képe bontakozik ki Szócska Miklós válaszaiból a nol.hu-n olvasható interjúban.

A „Bőven van panasz, de azért sokan meg is gyógyulnak” címmel megjelent terjedelmes interjúból alább ízelítőként idézünk két rövid részt:

– Mandátumának már csak a negyede van hátra, milyen feladatokkal akar még végezni a választásokig?

– Sportember vagyok, és győzni szeretek. A következő feladat a népegészségügyi mozgósítás: ennek része, hogy rendbe tesszük a szervezett szűréseket. Elindul például az a program, melyben védőnői kompetenciává válik a méhnyakrákszűrés azért, hogy azok a nők is hozzáférjenek ehhez a vizsgálathoz, akik eddig csak nagyon ritkán vagy soha nem jutottak el a szűrésekre. Ha kell, megszervezzük, hogy roma egészségőrök segítsék a munkájukat és azt is, hogy a földerített, betegséget megelőző állapotot kezeljék az orvosok. Hamarosan jogszabály kötelezi a magánnőgyógyászokat, hogy az általuk elvégzett szűrések adatait átadják, hogy tudjuk követni: ki vett részt a szűréseken, ki nem, ki az, aki megbetegedett, és aki kezelésre szorult, annak pontosan mi lett a sorsa. Az egészségügyi kormányzat kifejezetten kampányolni fog azért, hogy az emberek változtassanak életmódjukon: nézzek meg alaposabban, hogy mit esznek, és ha csak egy kicsivel is, de mindennap mozogjanak többet. A harmadik fontos ügy, a betegútszervezés: ennek keretében az alap- és a járóbeteg-ellátókat ellátjuk adatokkal, hogy maguk tudják irányítani betegeiket, és kezelni minél több bajukat. Célunk, hogy amennyire csak lehet, kapjanak személyes törődést a betegek.

...

– Van a programjának olyan eleme, amelynek megőrzéséért kész lenne paktumot kötni a következő kormány megalakítóival?

– Amit csinálunk, az magáért beszél, nem gondolom, hogy bárkivel paktumot kéne kötni, bármilyen ügyben. Olyan egységes nemzeti egészségszolgálatért dolgozunk, aminek fenntartására magától értetődően szükség van. Emellett van néhány olyan vívmány, mint a nemdohányzók védelméről szóló törvény, ami népegészségügyi áttörés, vagy a termékadó, amelyek részben forrásteremtők, másrészt fogyasztási szokásokon változtató eszközök. Ezek biztosan olyan dolgok, amelyek fönnmaradnak.

– Az államosítás is?

– Mindenképpen. Enélkül a kapacitásszabályozás, a rendszer fenntarthatósága elképzelhetetlen. Valószínűleg az egyközpontú irányítást idővel fölváltja majd a térségi munkamegosztás, az egészségszervezési döntések jó része a térségekhez kerül. De például a kórháztörvény előkészítése közben most azt is vizsgáljuk, milyen volna a legjobb működési forma az intézményeknek.

– Nyilván van egy víziója, hogy mi az a jó, amit a közönségnek már éreznie kellene az egészségügy átalakításából. Amit most megélnek a betegek, az már hány százaléka a jónak?

– Az egyik cél az volt, hogy a gazdasági válság közepette is maradjon működőképes a magyar egészségügy, ezt teljesítettük. A rendszer átalakításához szükséges kereteket létrehoztuk, ezt most töltjük meg tartalommal. Jó úton vagyunk, de az aprómunka most következik, és ne legyen illúziónk, ennek soha nem lehet vége. Az egészségügy nem olyan terület, ahol egy adott pillanatban hátradőlhetünk, hogy megcsináltuk és már nincs további teendőnk. – olvasható a nol.hu interjújában.

(forrás: NOL)

Könyveink